Elemzés

Több százmilliárd forintot bukunk IMF-hitel nélkül

Ha már január eleje óta rendelkezésünkre állna az EU/IMF-védőháló, akkor hitellehívás nélkül is közel 100 milliárd forinttal kisebb kamatkiadással szembesülne az állam, mint akkor, ha a védőhálót csak ősszel szerezzük meg - derül ki a Portfolio.hu elemzéséből. Havi bő tízmilliárd forintba kerül tehát az államnak a kormány csatározása a nemzetközi szervezetekkel, azaz a hitelkeretről szóló hivatalos tárgyalások elhúzódó előkészítése. Alábbi elemzésünkben nemcsak ennek a késlekedésnek az állami kamatterhekre gyakorolt káros hatásait szemléltetjük, hanem azt is, hogy különböző forgatókönyvek mellett 2014 tavaszáig milyen óriási, több száz milliárd forintos különbségek mutatkozhatnak a kamatterhekben. Mintegy 375 milliárddal több lehet a kamatkiadás akkor, ha egyáltalán nem lesz hitelmegállapodás ahhoz képest, mint ha gyorsan megkötnénk, de egy centet sem hívnánk le belőle.

Fenntartható városfejlesztés: zöld beruházások a gyakorlatban

A sok esetben akár pár év alatt megtérülő fenntarthatósági beruházások nem csak a környezetre gyakorolnak kedvező hatást, hanem segítenek fenntarthatóvá tenni a városok finanszírozását is. A világban zajló fenntarthatósági trendekről, elérhető technológiai megoldásokról, hazai kezdeményezésekről Dr. Ludvig Lászlót, a Siemens Zrt. Infrastruktúra és Városok szektorának igazgatóját kérdeztük.

Káprázatos magyar világsiker - Piacvezető szerepre tör az NNG

A 2000-es évek közepén indították el Magyarországon a Nav N Go-t (mai nevén NNG-t), amely garázscégből mára globálisan is jegyzett névvé vált. A cég indulása után röviddel itthon piacvezetővé vált a kézi navigációs eszközök piacán, hiszen a felhasználói élményt tette zászlóshajójának, miközben olyan radikális költségcsökkentést tudott elérni, amelyre a riválisok képtelenek voltak. A recept külföldön is működött, azonban a válság több partnerüket is bedöntötte, ekkor döntöttek úgy a tulajdonosok, hogy új stratégiával állnak elő, és az autóiparra fókuszálnak. Balogh Péter, a cég megbízott vezérigazgatója irányította a stratégiaváltást, aki a Portfolio.hu-nak elmondta, hogy már jóval a riválisok előtt látták, hogy az autókba beépített navigációé a jövő, amelyért nem kell majd csillagászati összegeket fizetni. Saját és Európai Uniós forrásokból sikerült a szükséges beruházásokat végrehajtani, amelyek most fordulnak termőre. Több autóipari világmárka új modellje már NNG-s szoftverrel fut, a következő években a sor pedig egyre hosszabb lesz.

Ez nem tranzakciós adó, hanem egy új áfa

Az egyelőre csak értesülés szintjén mozgó információk meglehetősen furcsa kormányzati adótervekről árulkodnak. A bankautomatás készpénzfelvétel, a munkabér bankszámlára utalása, csoportos beszedési megbízás, a rezsi sárga csekken történő befizetése után kellene fizetni a kormány terveiben szereplő pénzügyi tranzakciós adót. Ebben a formában ez valójában nem (csak) a pénzügyi intézményeket sújtó teher, hanem praktikusan egy új áfa. Vagy szja.

Trükkök százai: nincs egyedül Magyarország

Az adósságválság közepette mindennél fontosabb célkitűzéssé vált a kormányok számára a költségvetési hiány és államadósság csökkentése. Az országok pedig az ilyen kiélezett időszakokban előszeretettel nyúlnak a költségvetési trükkökhöz, kreatív megoldásokhoz, és javítják a büdzsé egyenlegét látszólag, a későbbi évek kedvezőtlen hatásait viszont nem veszik figyelembe. Vagyis fiskális illúzióba ringatják magukat. Ezeknek a fiskális trükköknek és cseleknek a tárházát mutatja be az IMF nemrégiben megjelent tanulmánya, amely Magyarország számára is nagyon aktuális üzeneteket hordoz.

Újabb fordulat a Bécsi Tőzsde és a hazai brókercégek csatájában

Érdekes fordulatot vehet a BÉT nagytulajdonosa, a Bécsi Tőzsde és a kisrészvényes hazai befektetési szolgáltatók között már évek óta húzódó csatározás, hiszen az április 25-én tartandó éves rendes közgyűlés előterjesztései között szerepel egy pont, ami alapján a Wiener Börse és a szekciótagok sem járnak rosszul. A BÉT-en használt MMTS rendszert a Xetra válthatja fel, cserébe egy most létrehozandó árjegyzői rendszerben különböző kedvezményeket kapnának a BÉT-tagok, ezzel pedig intézményi forgalmuk nagy részét megtarthatnák. Úgy tűnik tehát, hogy a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad, a kérdés azonban az, hogy a rendszercsere ténylegesen hoz-e növekvő forgalmat, és az új árjegyzői rendszerben milyen tranzakciós díjakkal számolhatnak a brókercégek.

Felemás profitkilátások a magyar piacon

Az egy évvel ezelőtti szintekhez képest csaknem mindegyik hazai részvény esetében romlottak a profitkilátások, az egy negyedévvel ezelőtt begyűjtött várakozásokhoz képest viszont sok esetben javult a kép. A szíriai kitermelés kiesése miatt a nagyok közül a MOL a legnagyobb vesztese a mostani konszenzusunknak, miközben a jó gyorsjelentéseknek is köszönhetően a gyógyszercégek és az MTelekom esetében felfele kúsztak az EPS várakozások. Az OTP-nél nincs érdemi változás a profitkilátásokban.

Sokadik alkalommal publikáljuk a magyar blue chipek legfontosabb régiós szektortársaival kapcsolatos profitvárakozásokat is, azonban csak a BÉT-en forgó részvényekre gyűjtöttük össze mi magunk a becsléseket, egyéb társaságok vonatkozásában a Datastream adatait jelenítettük meg.

Lett papírunk, de kiderült, hogy nem elég

Miközben tíz év alatt nagy mértékben csökkent az alacsonyan képzettek aránya a magyar népességben, így az általános iskolázottság megnőtt, mindezt a foglalkoztatottság növekedése nem követte, így a közép- és felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásával is alaposan lemaradtunk az európai országoktól és régiós versenytársaktól. Mindez együtt adja, hogy foglalkoztatottságban az unió sereghajtói vagyunk. Úgy tűnik, nem csak az alacsonyan képzettek foglalkoztatásával van gond, képzettség dacára sem emelkedett a foglalkoztatás, ráadásul a válság kivételes módon a magyar munkaerőpiacon éppen a középfokú végzettségűeket ütötte meg leginkább. Hiábavaló lenne a hosszú évekig tartó tanulás és az oktatásba ölt milliók?

20 százalék profit nem elég?

1998 óta nem látott emelkedést mutattak a vezető amerikai részvényindexek az idei első negyedévben, közel 20 százalékot emelkedett a Nasdaq, a Nikkei és a DAX, sőt van olyan index is, amelyik már a 2007-ben elért csúcsánál is magasabb szinteken jár. Erős volt az év első három hónapja a részvénypiacokon, amit a vártnál jobb vállalati gyorsjelentések és a biztató amerikai makroadatok is segítettek. Európában azonban már nem ennyire rózsás a helyzet, az eurózóna az idei első negyedévben valószínűleg recesszióba süllyedt, a periféria országok gazdasági visszaesése mellett már Németországban is látszanak a lassulás első jelei. A befektetők figyelme a görög államcsőd és az egyre fenyegetőbb olajár mellett most leginkább Spanyolországra irányul, a hatalmas munkanélküliséggel és költségvetési hiánnyal küzdő országban recessziós spirál kezd kialakulni. A helyi benchmark alig 2 hét alatt több mint 10 százalékot esett, de március vége óta a vezető amerikai és nyugat-európai részvényindexekben is korrekció zajlik. Kérdés, búcsút inthetünk-e a 2009 óta tartó bull piacnak.

Az első igazi panelbontás és tanulságai (interjú)

Az elmúlt hetekben egyre sűrűbben hallhattunk egy igazi mérnöki kuriózumról, konkrétabban az első olyan hazai magasház bontásáról, amely több százezer magyar lakáshoz hasonlóan panel technológiával épült. Az egykor szállodaként üzemelő, díjnyertes építész által tervezett épületet mára földig rombolták és két éven belül modern irodaház épül a helyén. A bontás körülményeiről, a tapasztalatokról és a hazai panelépületekre vonatkoztatott hosszú távú tanulságokról Magyar Csabával, a Futureal projektvezetőjével beszélgettünk.

Megborult a karbonpiac: újabb negatív rekord Európában

Újabb mélypontra került a héten az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerben (EU ETS) alapegységként forgó EUA-kvóta árfolyama, miután az Európai Bizottság előzetes jelentést tett közzé az Európai Unió tavalyi kibocsátásának mértékéről. Az év elején még 15-17 eurós sávban kereskedett kvótáért hétfőn napközben 6,14 eurót adtak. Az újabb mélypont az európai politikusok körében is megkongatta a vészharangot, az Európai Unió tagállamainak környezetpolitikáért felelős miniszterei hamarosan rendkívüli ülésen vitáznak majd a lehetséges beavatkozásról. 2013-től új kereskedési periódus indul az EU ETS-en belül, és Brüsszel addigra rendezni kívánja a jelenleg kialakult helyzetet. Egy biztos, a jelenlegi kvótaárszintek nem ösztönzik kellőképpen a tiszta energetikai, energihatékonysági beruházásokat.

IMF nélkül feladhatjuk az adósság elleni háborút

Az utóbbi hetek, hónapok egyik fő kérdése, hogy kibírjuk-e az IMF-hitel nélkül. Tudná-e magát tovább finanszírozni az állam? Fenntarthatónak látnák-e a befektetők az államadósságot? Az alábbiakban ezekre próbálunk egyszerű számítások segítségével választ adni.

Így tisztulhat meg az európai gazdaság 2050-re

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a karbon-szegény gazdaságra történő átállást tárgyaló Energia Útiterv 2050 (Energy Roadmap 2050) nevű dokumentumát. Az Útiterv több különböző forgatókönyvet mutat be, amelyekkel elérhetők a 2050-re kitűzött környezetvédelmi célok, de kérdéses, hogy mennyiben segíti az energiapiac szereplőit az előttük álló beruházási döntések meghozatalában.

Kettészakad Európa

Az Európai Központi Bank hároméves hiteleinek köszönhetően jelentősen enyhültek a feszültségek az elmúlt hetekben az eurózónában, az alapvető probléma azonban nem oldódott meg: továbbra is óriási lyuk tátong Németország és a periféria között. Míg Németországban egyre több új munkahelyet hoznak létre a cégek, addig Spanyolországban töretlenül nő a munkanélküliség.

Budapest a legolcsóbb város - Mi az oka?

Tényleg alulárazottak a magyarországi ingatlanok, vagy a hazai árazási szintek összhangban vannak a fundamentumokkal? Miért jelentősen drágábbak a prágai és a varsói ingatlanok a budapestieknél? Mivel magyarázhatjuk a hatalmas hozamkülönbségeket? Kísérletet tettünk a budapesti ingatlanhozamok mögött meghúzódó kockázati tényezők bemutatására.

Kínzó magasságban az olajár - Mi jöhet még?

Az egy hónapja jellemző kereskedési sáv aljára esett a napokban a Brent árfolyama, az iráni atomprogram miatti feszültségek azonban továbbra is a jelentős áremelkedés veszélyét hordozzák. Bár a diplomáciai fronton zajló adok-kapok a nyugati országok és Irán között az utóbbi időszakban békésebb hangvételt ütöttek, a lehetséges olajpiaci kimeneteleket számba véve nem tűnne elrugaszkodottnak, ha az előttünk álló hónapokban az olajár ismét a 127 dolláros magasságokig kapaszkodna. Eközben az elemzői konszenzus 110 dolláros átlagos Brent árfolyamot vetít előre az idei évre.

Amennyiben kíváncsi arra, hogy meddig emelkedik még az olajár, REGISZTRÁLJON ITT a Portfolio.hu mai Klub rendezvényére. A JP Morgan és az OTP Alapkezelő szakemberei válaszolnak majd a közönség kérdéseire.

Nem is kell rettegni annyira a "tiltott szótól"

Jelentős költségvetési konszolidációra készül a magyar kormány az idei évben, ami feltehetően a magyar gazdaság növekedését is megviseli. A negatív hatások azonban több csatornán keresztül mérséklődhetnek egy most megjelent tanulmány szerint. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a megszorító intézkedéseket a gazdasági szereplők hitelesnek értékeljék és ez lecsapódjon az árfolyam erősödésében és a kockázati prémium csökkenésében. A kormány is tisztában van a közgazdasági szakirodalomban nem keynes-inek nevezett hatások jelentőségével, ezért is állította össze egy évvel ezelőtt a Széll Kálmán Tervet és készül annak "továbbvitelére". Időközben azonban voltak olyan kormányzati lépések, amelyek a Széll Kálmán Tervvel épp ellentétes hatással jártak a gazdaságpolitika hitelességére.

Szenzációs magyar siker - Garázscégből vált óriássá

Ma már kevesen vannak, akik ne ismernék az amerikai Nasdaq-on is jegyzett LogMeIn nevét, hiszen a Magyarországról induló cég egyszerű megoldást adott arra kérdésre, hogy miként lehet könnyedén elérni egy mobil eszközről egy távoli gépet. Azt azonban kevesen tudják, hogy a cég felvirágoztatásában a forradalmi ötlet mellett egy jól összeszokott fejlesztői csapatra és egy olyan vezetőre is szükség volt, aki 15 éven belül két online céget is felépített a semmiből és tőzsdére vitte őket. A cég magyarországi ügyvezető igazgatója, Kovács Tamás arról is beszélt a Portfolio.hu-nak, hogy a 2000-es évek elején a cég alapvetően egy szűk körű, szakmai réteget szolgált ki, azonban Anka Márton és Michael Simon vezetésével egy olyan szolgáltatás-csomagot alakítottak ki, amely mára 125 millió felhasználót tudhat maga mögött. A cég legfőbb központja Amerikában van, azonban az egyik legfontosabb pillér, a fejlesztés Magyarországon maradt, hiszen a szakértői gárda a világ bármely pontján megállná a helyét. Az ügyvezető szerint a megújulás és az innováció nagyon fontos, a mobil eszközök térnyerése megállíthatatlan, ahogy az is, hogy egyre több eszközt akarunk hálózatba kapcsolni.

Itt az új uniós prioritás: nem elég a hatékonyságból

A középületek folyamatos korszerűsítése, az energiafogyasztás csökkentése, a fogyasztók jobb informálása, a nagyvállalatok rendszeres energiaauditjának kötelező lefolytatása, egyebek mellett ezek állnak az Európai Unió új energiahatékonysági irányelvének tervezetében. Lehetséges, hogy az energiahatékonyság terén is kötelező érvényű vállalásokat kell tenniük a tagállamoknak.

Leszakadt a MOL, egy csapásra eltűnt a vonzalom

Erősen kezdték az idei évet a MOL papírjai, azonban a korábbi lendület március közepén egyszer csak megtört, az addig a régióban felülteljesítő részvény hirtelen a lemaradók táborába került. A szíriai kitermelés kiesése, a továbbra is nyomott finomítói és vegyipari környezet miatt azonban nemcsak az árfolyam kezdett csökkenni, hanem a legfrissebb elemzői EPS várakozások is mélyrepülést mutatnak. A legfrissebb (vagyis az utóbbi négy hétben napvilágot látott) eredménybecslések már 24-29%-kal maradnak el az összes elemzői véleményt tartalmazó várakozásoktól, vagyis a korábban vonzó értékeltségi szintek mostanra egy csapásra elillantak a MOL piacán.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egész életében minimálbérre volt bejelentve? Akkor ennyi nyugdíjra számíthat
Kiszámoló

CSOK csapda

Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.