Az idei év legjobban teljesítő nyersanyaga az ezüst, amely év eleje óta már több mint 30 százalékot szárnyalt. A kiemelkedő drágulást egyrészt az expanzív jegybanki politikák okozta pénzbőség, és a globális kockázatok miatti biztonságos menedék szerep magyarázza, másrészt a gazdasági kilátások javulásából fakadó bővülő ipari kereslet, ami az ezüst esetében igen fontos. Az ezüst további emelkedéséhez a befektetői kereslet tartós fennmaradására van szükség, amelyet a fejlett országok magas eladósodottságának megoldatlansága támogathat a következő években. Bár az ipari kereslet gyorsan nő, és kedvező alapot szolgáltat a nemesfémnek, ha a globális feszültségek csillapodnak, és a befektetői kereslet visszaesik, az ezüst piaca túlkínálatos lehet, az árak pedig lefelé vehetik az irányt.
Ma 11 óra körül teszi közzé az Európai Központi Bank második, hároméves hitelprogramjának (LTRO-2) összegét és a forrást igénybevevő bankok számát. A részvételről szabadon döntő hitelintézetek kilétét nem fedik fel, a program így is alapjaiban határozhatja meg az előttünk álló időszak piaci mozgásait. A bankok hozzáállása nagyon eltérő: egyesek stigmát éreznének magukon a részvétel miatt, mások viszont likviditásuk javítására vagy éppen nyereségük növelésére használják fel az olcsó, 1%-os kamatozású hitelt. A Societe Generale elemzői bankonként adtak becslést a részvétel várható mértékéről, és arra jutottak, a teljes lehívott összeg várhatóan kisebb lesz a piac által várt 470-490 milliárd eurónál.
Miután az Európai Központi Bank (EKB) tavaly decemberi hároméves hitelprogramja meglepően erős pozitív hatást gyakorolt az eurózóna pénz- és tőkepiacaira, felfokozott várakozás övezi a második ilyen eseményt, amelyre most szerdán kerül sor. Várhatóan most is több százmilliárd eurót kérnek majd kölcsön fedezet ellenében a hitelintézetek az EKB-tól, de továbbra is nagy kérdés, hogy ezt mire használják, azaz a növekvő likviditás tudja-e tovább enyhíteni például a periféria országok kötvénypiaci feszültségeit. Egyes jegybankárok már amiatt aggódnak, hogy a piaci szereplők túlságosan függővé válnak az olcsó jegybanki forrástól és éppen ez az, ami miatt könnyen lehet, hogy az EKB az utolsó ilyen eseményt tartja.
Alaposan felbolydult a közvélemény, miután az Európai Bizottság javaslatot tett a kohéziós alapból Magyarországnak jutó források felfüggesztésére. A túlzott deficit eljárásban (edp) való továbbléptetés ugyan bizonyos szempontból erősen inkonzisztens, ám végiggondolva a helyzetet, el kell ismernünk: nemigen volt az EU-nak más lehetősége.
A Magyar Telekom 2001 óta van jelen Macedóniában. Akkoriban a piaci verseny nem volt annyira öldöklő, mint az elmúlt években, a relatíve stabil vezetékes piac mellett az alacsony penetrációval jellemezhető mobilpiac miatt volt vonzó a helyi telekom szektor. Az elmúlt negyedévekben azonban nem sok örömet okozott a Magyar Telekomnak a macedón leány, hiszen a vesztegetés gyanújával indított vizsgálatokon túl a brutálisan erős árverseny és a romló makrogazdasági kilátások is megnehezítik az MTel ottani jelenlétét. A nehézségek újabb tünete a tavalyi negyedik negyedévben végrehajtott 31,4 milliárd forintos goodwill leírás, amire főként azért került sor, mert jelentősen romlottak a macedón telekom cég növekedési kilátásai. De mi is történik valójában a Makedonski Telekomnál?
Kétségtelen előnyökkel járna a PSZÁF számára a jegybankkal történő összevonás, ennek ellenére semleges a kérdésben a PSZÁF elnöke. A Portfolio.hu-nak adott interjújában Szász Károly elmondta: rosszul esett neki, hogy egyeztetés nélkül jelentette be a jegybank új eszközeit, ezek bevezetése ráadásul alaposabb elemzést igényelne. A jelenlegi jelzálogpiaci intézményrendszer komoly értéket képvisel, ezért Szász Károly szerint nem volna szabad lebontani. A felügyelet a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik visszafogni a bankok fogyókúráját, az alacsony hitelezési aktivitás miatt azonban új, tőkepiaci eszközökkel is segítené a vállalatok forráshoz jutását.
Nem lett túl acélos a MOL negyedik negyedéves gyorsjelentése, és ahogy azt várni lehetett ezt a downstream szegmens gyengélkedésének köszönheti a vállalat. Az EBITDA soron várt feletti, viszont üzemi és nettó eredmény sorokon az elemzői konszenzust alulmúló számok összességében inkább negatív képet festenek, miközben a papírok a vállalat eredményszámait körüllengő kockázatok erősödése miatt (idén a kitermelésben nagy visszaesést vár a vállalat) értékeltségüket tekintve már nem annyira vonzók.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
- az EBITDA 5, az üzemi eredmény 84%-kal csökkent; - a gyenge finomítói környezet miatt 35 milliárd forintos értékvesztés az IES goodwilljén; - a finomítás szegmensben így soha nem látott veszteség (az egyszeri tételektől tisztítva ennél nagyobb veszteség csak 4Q 08-ban volt); - a vegyipar a történelmi mélységbe eső petrolkémiai árrések miatt szenved; - az upstreamben stabil növekedés, bár a pozitív katalizátorok lassan elapadnak; - a gázszegmensben a nagyobb szállítási volumenek és a tarifák változása segített; - nettó profit soron 31 milliárd forintos veszteség született; - a befektetői prezentáció szerint idén napi 135 ezer hordóra eshet a szénhidrogén kitermelés szintje; - a kurdisztáni prognosztikus földtani vagyonra vonatkozó becslés nem változott (725 millió hordó).
Tizenhárom év után először veszteséges volt 2011-ben a magyar bankszektor. A részvénytársasági hitelintézetek az év egészében 92,3, a negyedik negyedévben pedig 149,3 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el. A végtörlesztés a teljes hitelintézeti szektornak 174 milliárd forintos közvetlen veszteséget okozott december végéig, ennek döntő részét a bankok viselték. Az eredmény eloszlása vélhetően továbbra is szélsőséges az egyes hitelintézetek között, bár egyedi eredményeiket jórészt még nem ismerjük. A nem teljesítő hitelek továbbra is komoly fejfájást okoznak a bankoknak, arányuk a szeptember végi 10,4%-ról 11,5%-ra nőtt.
Kifejezetten jól teljesített a Magyar Telekom tavaly, mind az árbevétel mind pedig a működéshez kapcsolódó EBITDA szintjén a menedzsment célkitűzéseinél erősebb számokat közölt ma közzétett gyorsjelentésében a társaság. Bár a mobil szegmens árbevétele tovább csökkent (12 negyedéve esik) és a leányvállalatok is szenvednek, a vezetékes üzletágban már látszanak biztató jelek, a rendszerintegrációs és IT-bevételek néhány nagy projektnek köszönhetően szépen bővültek, a TV-bevételek stabilan emelkednek, az új reménység, az energia kiskereskedelem pedig már szabad szemmel is jól látható árbevételt generál.
A negyedévet azonban jelentős egyszeri tételek tarkították, amelyek közül kiemelkedik a macedón leányvállalatnál elszámolt 31,4 milliárd forintos értékvesztés, részben ez okozta ugyanis, hogy a társaság tavaly éves szinten is veszteséges lett. A leányvállalatok évek óta tartó szenvedését elnézve nem meglepő, hogy a menedzsment módosítja ottani bevételi terveit, az értékvesztés elszámolásának időzítése és mértéke azonban mindenképpen meglepetés.
A menedzsment célkitűzéseinél és az elemzői várakozásoknál jobb top line számok és az alapfolyamatok stabilizálódásának/javulásának alapján a mai tőzsdenyitást követően a Magyar Telekom részvényárfolyamának emelkedése lenne valószínűsíthető, kérdés azonban, hogy mennyire ijeszti meg a befektetőket a macedón leírás (mi várható Montenegróban?), az elmúlt hetek raliját követően nem kezdenek-e profitrealizálásba a piaci szereplők. A társaság EV/EBITDA alapon továbbra is olcsó, osztalékalapon pedig a magyar hozamok további csökkenésével és a telekom különadó kivezetését követően esetlegesen ismét 70 forint közelébe kúszó osztalékkal egyre vonzóbbá válhatnak a Magyar Telekom részvényei.
A gyorsjelentés lényegesebb pontjai:
Árbevétel és EBITDA soron az elemzői várakozásoknál erősebb negyedéves tényszámok
A társaság felülteljesítette a menedzsment által az árbevételre és a működéshez kapcsolódó (egyszeri tételektől tisztított) EBITDA-ra vonatkozó egész éves célkitűzéseit
A csoportszintű árbevétel és ezen belül a vezetékes bevételek is emelkedtek, utoljára 2008 második negyedévében volt erre példa, a mobil bevételek azonban már zsinórban 12 negyedéve csökkennek
Tovább nőtt a TV szegmens bevétele, az energia kiskereskedelem a negyedévben 2,9, az egész évet tekintve 4,5 milliárd forinttal járult hozzá a csoport bevételeihez
A leánycégek gyengén teljesítenek, az árbevétel és az EBITDA forintban kimutatott növekedése nagyrészt a forint gyengülésének tudható be
Továbbra is érvényesül az erős költségkontroll, a menedzsmentnek sikerült lefaragni a beruházásokból és a személyi költségekből
A negyedévet jelentős egyszeri tételek tarkították: a SEC és a DOJ vizsgálatainak lezárásához kapcsolódóan képzett céltartalék, a Macedónia szegmenshez kapcsolódó értékvesztés, a magyarországi adóváltozások miatt növekvő nyereségadó terhelték az eredményt
A jól teljesítő adósok egy része végtörlesztett, a kevésbé tehetős ügyfelek hitelei azonban maradtak a bankok portfoliójában, és ez most már a késedelmek arányán is látszódik. A szeptember végi 11,5%-ról ugyanis 13,0%-ra nőtt a nem teljesítő lakossági hitelek összeg szerinti aránya a bankszektorban tavaly év végére. Becsléseink szerint a végtörlesztés nélkül 12% környékén állna ma ez az ún. NPL-ráta. A mutatót a január-februári végtörlesztések várhatóan tovább emelik, tavasztól azonban javulást hozhat a deviza jelzáloghitelekre vonatkozó új árfolyamrögzítés lehetősége.
Az előfeltételek ügyében az egyeztetések csigalassúsággal haladnak előre, a tényleges tárgyalások gyorsaságával kapcsolatos kormányzati optimizmus pedig megalapozatlannak tűnik. Egyes megfigyelők úgy látják, mégis a török kártyát húzta elő a kormány. Mások szerint egyszerűen a tárgyaló felek közötti érdekkülönbségek nagyok, így a megállapodás esélyei jóval kisebbek annál, mint amit a piac áraz.
Év eleje óta rendkívüli mértékben javult a befektetői hangulat és ezzel együtt a kockázatvállalási hajlandóság, a részvény- és árupiacok pedig ennek megfelelően óriási szárnyalást mutattak. Kérdés azonban, hogy mennyire megalapozott a jelenlegi optimizmus, és meddig tarthat a rali. Ezzel kapcsolatban a megkérdezett hazai alapkezelők teljesen megosztottak. Az alapkezelők fele a jegybankok pénzpumpálása és a gazdasági kilátások javulása miatt a rali folytatódására számít, és a részvények felülsúlyozását ajánlja, míg a másik fele a felszín alatt rejtőző, továbbra is megoldatlan problémák miatt inkább óvatosabb magatartást, vásárlással pedig kivárást ajánl a befektetőknek. A hazai részvényektől az év eleji kiváló teljesítmény után további felülteljesítést vár a szakemberek egy része, kiváltképp a régiós papírokhoz képest.
Hosszú ideje vívja türelmes harcát a hazai biztosítási szektor anomáliái ellen Banyár József, a PSZÁF elnöki főtanácsadója, vegyes sikerrel. Javaslatainak aktuális állásáról, a közvetítői jutalékok sorsáról, az életbiztosítások költségeiről és adózásáról, valamint a biztosítók szabályozási felkészüléséről is beszélgettünk vele.
A biztosítók és a közvetítők szabályozási kérdései kiemelt témáját képezik a Portfolio.hu nagy hagyományokkal rendelkező Biztosítási Konferencia 2012. c. eseményének. Jelentkezzen Ön is március 29-ei rendezvényünkre!
A kínai fúziók és felvásárlások piaca aranykorát éli, hiszen mind a belföldi, mind a határon átnyúló tranzakciók dinamikusan emelkednek. Lawrence Chia, a Deloitte kínai M&A szolgáltatások és pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere a Portfolio.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy a növekedés a piacon ki fog tartani, a kínai vállalatok külföldi terjeszkedése pedig még gyorsulni is fog. A külföldi beruházások emelkedése többek között arra vezethető vissza, hogy a kormány is belátta, érdemes a fizetési mérleg többletét ilyen formában is kihelyezni, miközben a nemzetközi terjeszkedés a magas gazdasági növekedés fenntartása miatt is fontos. A szakember úgy véli, a következő években jelentős összegeket fog beruházni Kína Európában, a közép-kelet-európai régió, és azon belül is Magyarország legnagyobb problémája, hogy nem látható a kínai cégek számára. Igaz némi váltás történt ezen a téren 2011-ben, a legfontosabb viszont, hogy a beruházási lehetőségeket be tudjuk mutatni, és életképes alternatívát nyújtsunk a régió országaival összehasonlítva.
A kormány semmilyen pozitívumot nem tud felmutatni a betegek számára, az egészségügyi dolgozók egyre frusztráltabbak, az orvosok elvándorlása egyre nagyobb méreteket ölt, a kórházak pedig folyamatos spórlásra kényszerülnek - összegezte a kormány egészségügyben mutatott elmúlt másfél-két éves teljesítményét lapunknak adott interjújában Sinkó Eszter. Az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgató-helyettese szerint a kormánynak nem maradt sok ideje az egészségügyi bérek rendezése ügyében, muszáj valamit felvállalnia, mert ha nem talál rá forrást, akkor robbanni fog ez a bomba. Az egészségügyi közgazdász eközben igazi szakmai sikernek értékelte a nemdohányzók védelmében hozott törvényt és a háziorvosok esetében alkalmazott minőségi indikátorok rendszerét.
Lehet, hogy a végtörlesztést annak idején kockázatos volt megtenni, de a politikában értelemszerűen arra is oda kell figyelni, hogy mi az, amit a magyar családok akarnak, nemcsak arra, hogy mi az, ami gazdaságilag a legracionálisabbnak tűnik - fejtette ki Rogán Antal a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A Parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke hangsúlyozta, hogy a kormánypárt soraiban teljes az egyetértés arról, hogy meg kell állapodni az IMF-fel, mert ez védőernyőt jelent a magyar gazdaságpolitika számára. A kormánypárti képviselő arról is beszélt, hogy a kormánynak saját elképzelésekkel kell készülnie a tárgyalásokra, így például újragondolja a Széll Kálmán Tervet és kiáll az egykulcsos adó mellett. Budapest V. kerületének polgármestere szerint megvan az eszköztár a BKV körüli válsághelyzet elhárítására, kellenek lépések az adósság rendezésére.
4 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséggel zárta 2011-et a CIG Pannónia a nemzetközi számviteli szabályok szerint - derül ki az életbiztosító csütörtökön közzétett gyorsjelentéséből. A társaság díjbevételei az év utolsó három hónapjában elmaradtak az egy évvel korábbitól, bár így is a cég történetének második legnagyobb negyedéves díjbevételéről van szó. Ez azonban kevés az "üdvösséghez": a menedzsment év eleji várakozásait is jelentősen alulmúlva 27,2 milliárd forintos díjbevételt ért el a cég az év egészében, ebben a végtörlesztés is közrejátszott. A biztosító tőkéje rohamosan fogy: mindössze fele (4,2 milliárd forint) az egy évvel korábbinak.
Nemcsak amiatt kapkodtuk a fejünket a görög válság elmúlt bő két éve során, hogy éppen milyen újabb fordulat mutatkozik a dél-európai ország mentési kísérletében, hanem amiatt is, hogy sorra születtek azt új, és első ránézésre meglehetősen furcsa szavak. Előbb csak "disznó" országokról és válságkezelő alapok mozaik szavairól hallottunk, aztán arról, hogy tőkeáttétellel kellene megnövelni az alapok "tűzerejét". Később a kollektív cselekvési klauzulával és a magánszektori veszteséghárítás bűvös szavakkal is meg kellett ismerkednünk, ahogy az Európai Központi Bank új programjaival is. De hogyan függ össze ez a sok új kifejezés és mit is takarnak leegyszerűsítve? Mivel még sokszor hallunk róluk, ezért fontosnak tartjuk, hogy alábbi cikkünkben röviden megválaszoljuk ezeket a kérdéseket.
"A jegybank eszközei számottevően támogatják, de önmagukban nem elégségesek a vállalati hitelezés újbóli beindulásához" - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott interjúban Simor András az MNB által ma bejelentett két éves fedezett hitelprogram kapcsán. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint "ez az igazi védőháló: a bankok nagyobb biztonságban érezhetik magukat forrásellátottság tekintetében", de emlékeztetett: a jegybanknak nincsenek eszközei a hitelezési hajlandóság növelésére. Az MNB által tervezett univerzális jelzáloglevél-vásárlási programot Simor az építkezés egyik lépésének nevezte, amely elvezethet majd a lakossági jelzáloghitel piac felfutásához. A bankok által fedezetként benyújtható értékpapírok körének bővítése kapcsán Simor hangsúlyozta, hogy nagyon körültekintően járnak el és a lépés semmilyen módon nem növeli az inflációt.
A címben feltett kérdésre a válasz: pénzt, méghozzá nem is keveset. Az OTP 2000-es években megvalósított akvizíciói közül nem mindegyik mondható sikeresnek, az orosz terjeszkedés azonban egyelőre igazi telitalálatnak tűnik. Oroszország bankpiaca még a feltörekvő országokkal összevetve is igencsak fejletlennek mondható, a megfelelő üzleti modellel rendelkező és a piacra időben belépett bankok évről-évre komoly profitot tehetnek itt zsebre. Az OTP az orosz piac egyik legzsírosabb cupákját, az áru- és hitelkártya hitel szegmenst szemelte ki magának, mára a több mint ezer szereplős orosz bankpiacon a két kategóriában a második és az ötödik legnagyobb bankká vált. Nem véletlenül büszke az OTP az új szupersztárra, az orosz leánybank ugyanis a csoport teljes bevételének és adózás előtti eredményének is közel ötödét szállítja.
Az orosz leánybank vezetőváltásának apropójából megvizsgáltuk, miért is olyan vonzó az orosz bankpiac és mi tette sikeressé az orosz OTP-t. Az ott alkalmazott üzleti modell már csak azért is érdekes lehet, mert a bankcsoport ukrán leányánál is hasonló stratégiát alkalmaznának, siker esetén pedig újabb nagy "profitszállítóval" bővülne az eredményes leánybankok sora. Az orosz modell lemásolása azonban nem lesz egyszerű.
