Bojár Gáborral készült minapi interjúnk a részvények példáján mutatta be, milyen erős akadályok állnak a devizabefektetések elterjedése előtt a magyar pénzügyi szolgáltatóknál. Ahol viszont tud, ott javában zajlik az euroizáció a lakossági megtakarításoknál is: a 2022-es forintgyengülés példátlan átrendeződést hozott a devizaeszközök javára. Ezt a folyamatot mutatjuk be néhány ábrán.
Hétéves mélypontra esett a lakáshitelek kihelyezése Magyarországon, februárban kevesebb mint harmada volt az új szerződések összege az egy évvel korábbinak. A fogyasztási hitelek ennél mérsékeltebb visszaesést mutatnak, így elmondható, hogy már több személyi kölcsönt vett fel a lakosság, mint lakáshitelt. Az MNB friss adatai szerint a vállalati hitelezés is gyengén teljesített az év második hónapjában, a lakosság banki betétállománya pedig egy év alatt drámai mértékben, 8%-kal csökkent, vélhetően a vágtató infláció és az alacsony betéti kamatok miatt. Közelgő május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciánkon részletesen foglalkozunk ezekkel a témákkal, érdemes regisztrálni!
Az egész EU-ra kiterjedő háztartási vagyonfelmérés adatai alapján a magyarok nettó átlagvagyona a sor végén kullog, jó hír viszont, hogy évről évre emelkedik. Az MNB legfrissebb adatai rávilágítanak arra, hogy a legfelső 10%-ba tartozók átlagvagyona családonként megközelítette a 190 millió forintot, míg a legszegényebbek átlagvagyona egymillió forintos mínuszban volt. Hasonló vagyoni koncentráció figyelhető meg más európai országokban is, itt viszont érdekes, hogy az életkor előrehaladtával a háztartások medián vagyona is emelkedik, nem úgy a magyaroknál.
Az utóbbi évtized során a magyar gazdaság pozitív rekordok egész sorát állította fel. A pandémia kitöréséig jelentősen javítottuk az egyensúlyi- és makromutatókat, és most, a járvány lecsengése után, a veszélyes nemzetközi környezetben is folytatjuk ezt a munkát. Előreléptünk a versenyképességi rangsorokban, évről évre több befektetés érkezik, a beruházási ráta 30 éves csúcsokat dönt. Ugyanakkor érzékeljük gazdaságunk méretéből adódó akadályokat, a nemzetközi piacoktól való függést, a szankciók hatásait. Ezzel összefüggésben gyakran hangzik el az a vád, hogy a magyar gazdaság szerkezete nem megfelelő, és Magyarország ma nem egyéb, mint egy nagy összeszerelő üzem. A tények nem ezt mutatják: a nemzetközi felmérések a világ tíz legösszetettebb gazdasága közé sorolják a magyar gazdaságot.
A kormány a szerda este kihirdetett rendeletével módosítja az extraprofitadóról szóló eredeti, tavaly nyári rendeletet, azon belül is a Mol által fizetendő különadó-szabályokat. Friss és teljesen váratlan, előzetesen nem kommunikált döntése szerint a Mol új, árbevételarányos különadót fog fizetni a 2022-es árbevétele után még idén, három egyenlő részletben. A másik oldalon viszont módosítja a Molt terhelő meglévő extraprofitadó-terheket a kabinet, ami alapján úgy tűnik, hogy itt "adókönnyítés" valósul meg a társaság számára. Az első tétel százmilliárd forintokban mérhető új adókötelezettséget jelenthet az olajcég számára gyors számításaink szerint, a másik oldalon a kiengedés mértékét nehéz egyelőre megbecsülni, de nem kizárt, hogy összességében csupán egy adóteher-átrendezés valósul meg. Mindez feltételezhetően ösztönzési céllal, annak érdekében, hogy az adómódosítások befolyásolják a Mol kitermelését és olajimportját.
Az utóbbi hetek piaci feszültsége megint rávilágított a forint sérülékenységére, az amerikai és európai bankszektor problémáinak hatására rögtön a spekulánsok célkeresztjébe került a magyar deviza, majd a hangulat megnyugvásával megint a 18 százalékos kamatszint került előtérbe erősítve a forintot. Az átmeneti megingás miatt pedig az MNB továbbra is óvatos a kamat csökkentését illetően, az elemzők egyre nagyobb része szerint júniusig nem is fogja elkezdeni a lazítást a jegybank. Vagyis, ha tényleg lecsillapodik a piac, akkor újabb forinterősödési kör jöhet, hiszen a kamat védelme most erősebb lehet, mint az aggodalom.
Az adózás új megoldása, gépek közötti valós kommunikáció, hatékonyabb adóellenőrzés, kevesebb adminisztrációs teher, kevesebb adóellenőrzés – így lehetne összefoglalni a kialakítás alatt lévő, új típusú áfabevallás rendszerét az RSM nemrégiben megrendezett online eseményén elhangzott információk alapján.
Nemrég tette közzé az adóhatóság a 2023-as ellenőrzési tervét, amelyből látszódik, hogy az adóhatóság gyorsan alkalmazkodott a piaci változásokhoz. Míg az ellenőrzések fókuszában idén is a jól működő slágerszegmensek és a nagy adózók állnak, komoly szerepet kap a támogató eljárás és egyéb érdekes irányok is kirajzolódnak.
Németország legnagyobb, Európa nyolcadik legnagyobb bankját, a Deutsche Bankot vették célba a spekulánsok a svájci Credit Suisse egy héttel ezelőtti megmentése után. Csütörtök estére a bank csődkockázata (CDS-felára) ugrott meg, majd pénteken a részvényárfolyama esett a mélybe. Természetes pszichológiai jelenség, hogy a pénzügyi fertőzési félelmek idején a bankrendszer leggyengébb láncszemét keresi a piac, de most mintha mellélőtt volna: elmúlt évtizedes története és publikus számai alapján a Deutsche Bank valóban az európai bankrendszer beteg embere volt, de ma már messze nem az.
Világelsőként a magyar adóhatóság vállalta fel a vállalkozói online-számla adatok alapján az áfabevallás tervezetének kiajánlását, melyre már 2021 első negyedévének végén sor került volna. A rendszer publikálását azonban többször is elhalasztották, és még a mai napig sem indították el. Ugyanakkor a halasztás nem jelenti, hogy feladták volna a terveket, az elmúlt években is folytatódott a munka, bár – ahogyan ezt cikkünkben bemutatjuk – egy másik koncepcióval. A rendszer tesztelésének indulása 2023 őszére várható, és ha minden jól meg 2024-ben már élesben fog működni.
A magyar állampapírpiaci hozamok emelkedése a finanszírozás azonnali megnehezedése mellett még egy, sokkal komolyabb kockázattal fenyeget: minél tovább tart az extrém magas kamatok kora, annál hosszabb időre „égeti be” a költségvetés a jelenlegi terhet, hiszen fokozatosan árazódnak át az állampapírok. Vagyis lassan készülhetünk arra, hogy évekig alig lesz mozgástere a költségvetésnek. Részben emiatt kongatta meg a vészharangot nemrég a parlamentben Matolcsy György is, bár a jegybankelnök előrejelzése meglehetősen pesszimistának tűnik.
Fordított bibliai sémát követett a magyar bankrendszer a pénzügyi válság 2008-as kirobbanása után: 2015-ig hét szűk esztendő, majd 2022-ig hét bő esztendő követte egymást. Van-e realitása, hogy most ismét újabb hét szűk esztendő következik, amit egy terebélyes bankválság hoz el nekünk? Az amerikai bankcsődök és a Credit Suisse esete ellenére nem életszerű ez: a magyar bankszektor mostani erős stabilitása köszönőviszonyban sincs 2008-as sérülékenységével. Minden remény megvan arra, hogy egy átmeneti hitelpiaci lassulással és egy mérsékelt hitelportfólió-romlással ússza meg a magyar bankszektor a következő negyedéveket.
Mérföldkőhöz ért a magyarok immár kedvenc lakossági állampapírja: februárban a Prémium Magyar Állampapír állománya átlépte az 5000 milliárd forintot. Ezzel már közel háromszor annyi megtakarítást tart itt a lakosság, mint a hajdani szuperállampapírban. Van itt más is: időközben megjelent az új, 7 éves PMÁP kiírása is, ez március 27-től lesz megvásárolható.
A 2008-as pénzügyi válság és a 2011-es európai adósságválság óta nem élt át olyan kritikus napokat Európa bankrendszere, mint most. A Credit Suisse likviditási és tőkemutatói alig voltak rosszabbak, mint az eurózóna bankrendszerének átlaga, az ennek dacára bekövetkezett hétvégi bankmentés így azt üzeni: a piaci bizalmat semmilyen fejlett bankszabályozás nem helyettesítheti. Ez a bizalom ingott meg súlyosan az Amerikából elindult válsághullámmal, a pénzügyi válság réme pedig egészen a bizalmi válság elmúlásáig velünk maradhat a globális bankrendszerben. Pozitív és negatív üzenetei egyaránt vannak a svájci történéseknek - cikkünkben az előbbiekkel kezdünk, de súlyukat tekintve sajnos az utóbbiaknak van most igazi jelentőségük.
Rekordszintű, összesen 20 milliárd eurós nyereséget ért el hat, Magyarországon is aktív bankcsoport 2022-ben, egyedül az OTP-nek csökkent közülük a profitja. Ritka együttállás segítette a bankokat: miközben a kamatkörnyezet emelkedése csaknem 7 milliárd euróval gazdagította őket egy év alatt, a hitelezési veszteségeik a háború és az energiaválság ellenére csak 2 milliárd euróval nőttek, köszönhetően a nem teljesítő hitelek szinte mindegyik banknál csökkenő arányának. Miközben a magas kamatok pozitív hatása még idén is kitarthat, a nagy kérdés az lesz, mennyire sikerül megőrizniük a bankcsoportoknak a most még kiváló portfólióminőségüket, és fenntartani hitelezési aktivitásukat.
2021-ben 74,3 év volt a születéskor várható élettartam Magyarországon, ami a 2020-as évhez viszonyítva 1,4 éves csökkenést jelent. Ilyen mértékű várható élettartam zsugorodásra az Eurostat által az 1960-as évektől vezetett statisztika szerint még egyszer sem volt példa idehaza. Öröm az ürömben, hogy az egy év alatt bekövetkezett romlás egyáltalán nem kiemelkedő EU-s szinten, így hazánk relatív pozíciója legalább nem romlott. Az EU-s országok között ugyanakkor volt átrendeződés.
Az Európai Unió Bírósága vizsgálja meg a magyar vámbírsági gyakorlatot, mely a vámhiány esetén kiszabott bírságolás gyakorlatát vette górcső alá. Az RSM vámtanácsadói által képviselt vámigazgatási ügyben, előzetes döntéshozatali eljárás van folyamatban. A vámigazgatási bírságok kiszabásának gyakorlatát méltányossági és arányossági szempontból vitatják a szakemberek, mely nem csak az egyes esetekben okoz problémát, de akadályt gördíthet az elé is, hogy az EU-n belül minél több gazdálkodó válassza Magyarországot vámfolyamatainak bonyolítására.
Tavaly november óta jórészt stagnálnak a referenciakamatok Magyarországon, és az amerikai bankcsőd friss fejleményei sem adtak határozott irányt. Az újonnan elérhető lakáshitelek sem drágultak tovább idén, pedig 1-2 százalékpontos kamatemelés bőven benne volt még a pakliban. A legmagasabban árazó nagybankokat, a K&H-t, az OTP-t és az Erstét leszámítva mintha aktív piacszerzésre, vagy inkább az aktivitásuk (úgy-ahogy lehetséges) fenntartására próbálnák megragadni a több mint 60%-os keresletzuhanással sújtott üzleti környezetet a hitelintézetek. Szórványosan, de már kamatcsökkentések is előfordulnak. Nagy átlagban így is másfélszer akkorák a törlesztőrészletek, mint a kamatemelések megindulása előtt, és a 9-10%-os kamatok a legkevésbé sem vonzóak a hitelfelvevőknek, de jó bankválasztással sokat lehet nyerni, ebben is segítünk az alábbiakban.
Azt képzeltük, mindent megtanult a világ a 2008-as pénzügyi válságból, amit csak lehetett. Irgalmatlanul megszigorították Bázelben a globális tőke- és likviditási szabályokat, mindenhol újraírták a pénzügyi tankönyveket, és úgy tűnt, annyira golyóálló lett a bankrendszer, hogy ennél golyóállóbb már nem is lehetne. Katasztrófaeseményhez méltó módon emberi hibák és balszerencsés véletlenek sorozata kellett most ahhoz, hogy az élet minderre rácáfoljon, és 2023. március 10-én bekövetkezzen az USA történetének a második legnagyobb bankcsődje, a 16. legnagyobb amerikai bank bedőlése. A sokak képzeletét felülmúló gazdaságtörténeti eseménynek már most bőven vannak tanulságai a hirtelen realizálódó árfolyamveszteségtől a forráshiányossá váló startupokra épülő veszélyes üzleti modellen át a Trump idején felvizezett felügyeleti szabályokig.
Találni azért olyan listát is, amelyen Magyarország a világ élvonalában szerepel, és most nem a rossz értelemben. Ha az anyasági és apasági szabadságot, fizetett távollétet nézzük, kevés bőkezűbb országot találunk a világban hazánknál.
Ahogy egyre több az olimpiai sport, úgy lesznek egyre nehezebbek és magasabbak az olimpikonok. Különösen a férfi sportolóknál... 
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
Az ügyfeleim gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a legjobb befektetés. Ez a kérdés mindig elszomorít, hiszen azt kell...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
