Továbbra sem tudja tartani a versenyt a hajdani szuperállampapír a mostani kamat- és inflációs környezettel, április végén már csak 1457 milliárd forint maradt a konstrukcióban, ami közel 4 éves mélypontnak felel meg. Mindeközben a Prémium Magyar Állampapír iránti kereslet töretlen, a háttérben pedig egyre csak jön fel egy állampapír, ami még csak nem is kifejezetten lakossági konstrukció.
Az elmúlt fél évben a forint egyik legfontosabb támasza a 18 százalékos irányadó kamat volt, ez tette lehetővé, hogy a tavaly októberi 430 feletti szintről 370-ig száguldjon a magyar deviza. Kedden azonban a jegybank elkezdte a kamat csökkentését, ami azt jelenti, hogy mostantól kisebb lesz a forint kamatelőnye. Persze azért így is bőven marad még belőle, nem kell nagyon aggódni.
Utoljára talán az amerikai bankcsődök idején láttunk annyira intenzív gyengülést a forint árfolyamában, mint ezen a héten. Ennek több oka van egyszerre: a dollár erősödésbe fordult, a 370-es szint már túl erős fel volt a forint számára, illetve sokan pozíciókat zárnak a keddi kamatdöntés előtt. Ez persze nem jelenti azt, hogy rögtön jelentős forintgyengülésnek kell jönnie, egyelőre kivárás jellemezheti a piacot. Hosszabb távon viszont valószínűleg ismét a gyengülés útjára léphet a forint.
A magas infláció miatt nagyon is érthető átrendeződés zajlott az idei első negyedévben a magyar megtakarítási piacon az MNB csütörtök reggel közzétett adatai szerint: a folyószámlabetét és a készpénz felől állampapírba és befektetési alapba súlyozta át megtakarításait a magyar lakosság. Míg a tavalyi második félévben a befektetési alapokba áramlott több pénz, idén már visszavette első helyét az állampapír. A felerősödő hozamvadászat sem volt azonban elég ahhoz, hogy sikerüljön megőrizni a megtakarítások reálértékét, az ugyanis tovább romlott.
Július 1-jétől több ponton is változtat az MNB a természetes személyek eladósodását korlátozó adósságfékszabályokon. A legnagyobb változás csak a hitelfelvevők legfeljebb néhány százalékát fogja érinteni, ugyanis csak a nettó 500 és 600 ezer forint között kereső, ráadásul kifeszített módon eladósodó hitelfelvevőknél effektív. Itt azonban nem kell, hogy megálljon az MNB: a jegybanktörvény év végi módosítása egy harmadik elemmel is kibővítette az adósságfékkel kapcsolatos szabályozási lehetőségeit, ám ezzel egyelőre nem élt a jegybank.
A Budapesti Corvinus Egyetem célja, hogy tömegképzés helyett a legkiválóbb, legtehetségesebb diákokat oktassa, és a jövőbeni regionális gazdasági-társadalmi elitet képző felsőoktatási intézménnyé váljon - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Anthony Radev, az egyetem elnöke. A modellváltás elmúlt négy évét értékelve a szakember kitért arra, hogy a nagy strukturális változások időszaka lezárult az egyetemnél, ennek során bevezettek egy más modellt, amit szükség esetén tudnak korrigálni és jelenleg is zajlik a következő hároméves stratégia megalkotása, a kollégák bevonásával. Az egyetem elnökét kérdeztük az átalakítást ért kritikákról, az Alkalmazotti Tanács elégedettségi felméréséről, a munkavállalók fluktuációjáról és jövedelmi helyzetük változásáról, de szóba került a sajtóban korábban kiszivárgott információ, miszerint etikai eljárás indult a Corvinuson, mivel az egyik hallgatóval kivételeztek egy vizsgán. Anthony Radev beszélt arról is, hogy a modellváltás lehetőséget teremtett arra, hogy még több önálló bevételeket szerezzen az egyetem, és ezen gőzerővel dolgoznak, melynek hatására 2030-ra a 40 milliárd forintos költségvetés elérése sem kizárt, a jelenlegi 27-28 milliárd forintról.
Az idei megugrás után 2024-ben még tovább emelkedik majd a költségvetés kamatkiadása a GDP arányában – derül ki a kormány által közzétett konvergencia programból. A 2022-es adósságterhet még évekig meghaladja majd a magas kamatok miatti fizetési kötelezettség, vagyis sokáig nyomja majd a költségvetést az extra kiadás. Ez pedig azt is jelenti, hogy a friss kormányzati célok mellett nem lesz mozgástér a büdzsében, az utóbbi negyedszázadban nem látott mértékű elsődleges többletet kellene elérni 2027-re. A számokból kitűnik, hogy olyan költségvetési fegyelmet ígér a kormány, ami az elmúlt évek tapasztalataiból egyáltalán nem következik.
Márciusban gyakorlatilag véget vetett a kormány az MNB diszkontkötvényén keresztüli, 18% körüli hozamszerzési lehetőségnek, de amíg tartott, sokan igyekeztek kihasználni a lehetőséget, köztük a magyar privátbanki ügyfelek is. Erre lehet következtetni az MNB számaiból, ami azt mutatja, hogy februárban több mint 15 milliárdnyi diszkontkötvény került a magyar háztartásokhoz. Sőt, vannak olyan hazai szereplők, akik valamilyen szinten továbbra is hozzáférnek az értékpapírhoz.
Miközben az MNB még 15%-19,5% közé várja az idei átlagos inflációt, egyes hazai piaci szakértők szerint ez inkább 19,5% körül alakulhat, ami azt is jelenti, hogy olyasminek lehetünk szemtanúi hamarosan, aminek ebben az évezredben soha: a 20% feletti kamatozású lakossági állampapírnak. Ezzel pedig jövőre már komoly reálhozamot is zsebre tehetnek a befektetők.
Idén a világ egyik legjobban teljesítő devizája lett a forint, ami mögött elsősorban az extrém magas, 18 százalékos magyar kamatszint áll. De miért ennyire vonzó ez a befektetők egy részének? Hogy tudnak keresni a kamatkülönbözeten? És mi lesz, ha kamatot vág az MNB, megint kezdhetjük félteni a forintot?
2023. július 1-jétől Magyarországon is alkalmazni kell a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) szabályait, amely a nevével ellentétben nemcsak a gyártókra, hanem azokra is vonatkozik, akik hazánkban először hozzák forgalomba a terméket. A rendszert az Európai Unió az egyszeri fogyasztásra épülő, környezetszennyező és pazarló gazdasági modell káros hatásainak mérséklésre és ártalmatlanítására irányuló környezetvédelmi politikájának részeként vezetik be.
A kis- és középvállalatok többségének nehézséget jelenthetnek a cégméret növekedésével járó újabb és újabb kihívások. Egy megfelelően kialakított holdingstruktúrának vagyonvédelmi és adózási előnyei vannak, ezen túl a vállalatirányítási folyamatok egyszerűsítésére is alkalmas. Mi az a holdingtársaság és milyen előnyökkel jár a holdingstruktúra? Kinek és mikor éri meg holdingtársaságot létrehozni? Az RSM Hungary szakértői összegyűjtötték a holdingstruktúra legfontosabb tudnivalóit.
Miközben a magyar infláció az idei első negyedévben csúcsközelben stagnált, addig a régiós társainknál már felfedezhetők az árnyomás enyhülésére utaló jelek. Utánajártunk az okoknak: szerencsére az eltérő pályának van ideiglenes, technikai tényezője is, ám a másik magyarázat aggasztóbb: az év elején lényegesen intenzívebb volt az átárazás idehaza, mint a régiós társainknál. Ettől még a következő hónapok bizonyára csökkenést hoznak az inflációban, ám az idei év eleji tapasztalatok alapján az év végi, jövő év eleji árazási döntések körüli kockázatok erősek.
Rendkívüli időket élünk, permanensen - legalábbis a kormány szerint. Ezért a nagypolitika úgy véli, hogy indokoltak a rendkívüli gazdaságpolitikai lépések, és ezekkel folyamatosan él is: ezúttal a kiskereskedelem bizonyos szereplői számára (szelektíven) kötelező akciókat rendelt el. Úgy tűnik, teljesen másodlagossá vált, hogy egy új, piacgazdaságban szokatlan intézkedés torzító hatásait és negatív következményeit is mérlegeljék. Pedig ha ezt megtennék, akkor belátható lenne, hogy amit nyer a kormány a réven, azt a vámon elveszítheti, és gyakorlatilag az újabb és újabb piacellenes intézkedésekkel egyre jobban betereli saját magát egy zsákutcába.
A 2023 júliusában induló kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere érinti a költségvetés bevételi oldalát is, ugyanis az éveken keresztül a költségvetésnek bevételi forrást jelentő környezetvédelmi termékdíj akár nullára is redukálódhat az új rendszerben. Bár még sok a tisztázatlan kérdés, az EPR rendszer júliusi indulása egyre közeleg, újabb adminisztratív terhet róva ezzel a díjfizetéssel érintett jelentős számú társaságra.
A magyar bankszektor történetében egyedülállónak számító, hármas nagybanki fúzió zárul le jogilag két hét múlva. A 2023. május 1-jével startoló MBH Bank 10 ezer milliárd forint feletti eszközállományával Magyarország második legnagyobb hitelintézete lesz. Most nyolc ábrán mutatjuk be, milyen méretekkel és teljesítménymutatókkal működik és versenyez a 2022-es adatok alapján az ország két legnagyobb bankja: az OTP Bank és az MBH Bank.
Az utóbbi egy-két évben jelentősen ugrottak a lakosság számára is elérhető intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val is 14% feletti hozamot lehet zsebre tenni. Mindeközben az infláció is csúcsokat döntöget, ez pedig az inflációkövető lakossági állampapírok malmára hajtja a vizet. Nem csoda, ha nehéz ezek után eldönteni, vajon az intézményi vagy a lakossági állampapír a jobb választás. Alábbi cikkünkben különböző időtávokon hasonlítottuk össze az állampapírok hozamait.
Az utóbbi hónapok keresleti adatai bebizonyították, hogy új kedvenc befektetése lett a magyaroknak: a kötvények, de az minden formában. Veszik az állampapírt, a banki kötvényeket és a kötvényekbe fektető befektetési alapokat is. Az MNB friss statisztikái szerint februárig már több mint 500 milliárddal bővült a lakosság állampapír-állománya, ennek harmadát a DKJ-k adták. Nem maradnak le sokkal a befektetési alapok, ahol már 374 milliárdos a vagyonbővülés, és új kedvencként emelkednek ki a banki kötvények, amelyek idén eddig már 83 milliárdos állománybővülést mutatnak.
A nehéz tavalyi év után úgy tűnik, hogy idén magukra találtak a hazai befektetési alapok, annak ellenére, hogy az év első három hónapja sem volt sétagalopp, különösen a márciusi bankválság borzolta a kedélyeket. A magyar alapok egyelőre állják a sarat, a legjobb teljesítmények már az első három hónapban 10% felett alakulnak. Nagy visszatérést mutatnak az abszolút hozamú alapok, de a részvény és árupiaci alapok körében is vannak vonzó, 7% feletti hozamok.
Az elmúlt 50 évben a daganatellenes terápiák óriási fejlődésen mentek keresztül, számos súlyos halálos betegség krónikus betegséggé alakult, vagy gyógyíthatóvá vált - mutat rá az originális gyógyszergyártók kiemelt jelentőségére egy konkrét példán keresztül a Portfolio-nak adott interjújában Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke, aki az innovatív gyógyszeripar elmúlt évtizedekben előállított új terápiái miatt azt hangoztatja, hogy minden ilyen készítmény mindig egy új esély is. A gyógyszeripari szakemberrel a klinikai vizsgálatok kiemelkedő szerepét hangsúlyozva kiemelte, hogy azok összértéke már eléri a 90 milliárd forintot éves szinten, de jelentős potenciált lát még ebben a szervezet, ezért érdemes lenne ösztönözni ezt a tevékenységet, akár a gyártók itteni működési környezetének megváltoztatásával. A Magyarországon működő innovatív gyógyszeripari vállalatokat tömörítő szervezet ezért is üdvözölte Varga Mihály pénzügyminiszter néhány héttel ezelőtti nyilatkozatát a gyógyszeripar lehetséges tehercsökkentéséről. Talán az utolsó pillanatban láttuk meg a fényt az alagút végén - jelezte Dávid Tamás, utalva arra, hogy az innovatív készítményeket terhelő hazai adóterhek kimagaslóak.
