Érdekes játékba fogott a kormány az utóbbi napokban a magyar bankok két nagy állami terhével: a különadóval és a kamatstoppal. Miközben felvillantotta egy harmadik banki különadó ultimátumszerű feltételhez kötött lehetséges bevezetését (egyszerre próbálva stimulálni az állampapír-, illetve a hitelpiacot), a lakossági hitelek kamatstopjának a várható kivezetését szép csendben tovább halasztotta, és két lépcsőssé tervezte át. Kormánydöntés még sem a különadóról, sem a kamatstopról nincs, de azért érdemes kontextusba helyezni mindkettőt.
A meddőségi kezelések támogatásával javítani nem, de talán stabilizálni tudjuk a romló demográfiai folyamatokat és mérsékelni a természetes népességfogyást - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjújában Vesztergom Dóra, a Humánreprodukciós Igazgatóság igazgatója, aki azt vallja, hogy mindenkinek meg kell adni a hitének, meggyőződésének megfelelő kezelést és ezáltal azt a lehetőséget, hogy gyermeke születhessen. A szakemberrel arról is beszélgettünk, hogy a meddőség a világon és idehaza mekkora probléma, milyen aktuális trendeket lehet érzékelni, mi indokolta az ellátórendszer teljes átalakítását és államosítását, és hogy jelenleg hol tart ez a folyamat és milyen számokat tud felmutatni, valamint hogy miként változik a jogszabályi háttér. Az Országos Kórházi Főigazgatósághoz tartozó intézet vezetője kiemelte: a tulajdonosváltás után most áll össze egy strukturális változás, céljuk, hogy a következő 3 évben minden vármegyei kórházban legyen egy meddőségi szakambulancia, valamint a következő 5 évben még három lombikcentrumot terveznek nyitni a kelet-magyarországi régióban.
Ahogy csökken a magyar kamatelőny az európai, és főleg az amerikai kamatszintekhez képest, és közben minél tovább tart a magyar gazdaság visszaesése, úgy nő az esélye a növekedésösztönzés felé való elmozdulásnak és a gyengébb forint árfolyamnak. Tiszta vizet öntünk a pohárba: sorra vesszük, melyek most a magyar gazdaság legégetőbb kérdései, mik lehetnek az arra adott válaszok, reakciók és mi lesz a forinttal.
Az orvosok egyre több eszközt hívhatnak segítségül a betegellátás folyamatában, legyen az digitális, online megoldás, vagy akár mesterséges intelligenciával megtámogatott szoftver. De mégis merre fejlődik ez az új világ az egészségügyben és mennyire felkészültek a legújabb trendekre az érintettek. Főként erről szólt a hetedik Private Health Forum utolsó szekciója.
A befektetési alapok nyári teljesítménye közel sem nevezhető gyengének: a júniusi rekordértékesítés után a júliusi és az augusztusi hónapban is hatalmas mértékű friss tőkét gyűjtöttek be az alapkezelők, pedig a 13%-os szocho bevezetése július 1-től versenyhátrányba hozta őket az állampapírokkal szemben. Nyár végére így a befektetési alapokban elhelyezett vagyon a 12 ezer milliárd forintot is átlépte, e vagyonnak pedig több mint egyharmadát a kötvényalapok adják. A hazai vagyonkezelés jövője is terítékre kerül a Portfolio szeptember 20-i Future of Finance konferenciáján, még nem késő regisztrálni a rendezvényre!
A magyar magánegészségügy mára sokmillió orvos-beteg találkozást, 40 ezer nagyműtétet, többezer szülést és hatalmas számú diagnosztikai ellátást hajt végre. Ha ezt a feladatot nem végeznék el a privát szolgáltatók, akkor ez az egyébként is túlterhelt, adósságokkal küzdő állami egészségügyi ellátókra zuhanna - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Fábián Lajos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének társelnöke, valamint a VOSZ Egészségügyi Tagozatának elnöke, akivel többek között a szeptember 19-i Private Health Forum apropóján is beszélgettünk. A szakember alapvetően 5 csoportba sorolta a szektor problémáit és ezek közül kiemelte a humánerőforrás kérdését. Szerinte túl sok embert, orvost és szakdolgozót vesztett a szektor az elmúlt évtizedekben, ugyanakkor az utánpótlás nem tűnik elegendőnek. Arra is figyelmeztetett: a VOSZ Egészségügyi Tagozatának tagjai, akik részben vagy egészben államilag finanszírozott tevékenységet végeznek, vagy az államilag fenntartott rendszernek szállítanak terméket, vagy szolgáltatást, nagy bajban vannak. A TritonLife alapító-elnökével mindezek mellett szóba ejtettük az időközben a piacon a legnagyobb magánegészségügyi vállalattá vált cég terveit, kilátásait is.
Szinte mindegyik nagyobb önkéntes- és magán-nyugdíjpénztári portfólió kezelt vagyona csökkent tavaly az MNB Aranykönyv friss számai szerint, ami leginkább a részvény- és tőkepiacok gyengélkedésének tudható be. Nem meglepő módon a pénztári hozamok is csúnya bukókat mutattak tavaly, igaz, idénre ezeket többnyire már sikerült ledolgozni. Mindeközben a taglétszám mindkét pénztártípusnál csökken, és különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb fiatal választja az öngondoskodásnak ezt a formáját. Erről a témáról bővebben is szó lesz a jövő heti Future of Finance 2023 konferenciánkon.
Az Amerikai Egyesült Államok 2022. júliusában jelentette be, hogy felmondja a Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatást elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményt. Bár az USA adóegyezmény rendelkezései az adó megállapítása szempontjából 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, az adóegyezmény hiánya 2024. január 1. után komoly, adóforintokban mérhető hatással lesz a magánszemélyek és a társaságok tevékenységére, melyre érdemes időben felkészülni.
Már tavaly is megfigyelhető volt, hogy többéves csökkenés után ismét egyre többet ellenőriz az adóhatóság: 2022-ben 6,2%-kal emelkedett a revíziók száma az előző évhez képest. A tapasztalatok alapján ez a tendencia idén még erőteljesebben folytatódik. Az ellenőrzések legnépszerűbb adóneme ugyanakkor továbbra is az áfa.
Az elmúlt hónapokban különböző intézkedésekkel jelentősen megnövelte a kormány az állampapírok iránti keresletet: a befektetési alapoknál például először elrendelte, hogy az értékpapíralapok eszközeinek minimum 60 százalékban értékpapírnak kell lenniük, majd azt is hozzátették, hogy az értékpapír-állomány 95%-át állampapírban kell tartani. A bankoknak az extraprofitadót van lehetőségük csökkenteni állampapír vásárlásával, miközben a lakosságot is arra ösztönzik válogatott eszközökkel, hogy a megtakarításait ilyen értékpapírokban helyezze el. De mi a helyzet eközben a biztosítókkal, mennyi állampapírt vettek ők és egyáltalán mibe fektettek az elmúlt időszakban? E kérdéseket járjuk körbe az alábbi elemzésünkben, és hasonló témákkal fogunk foglalkozni a Portfolio Future of Finance 2023 konferenciáján is, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!
Érdekes folyamatok zajlanak a lakossági megtakarítások piacán: miközben a szocho előtti hónapban rekord összegek áramlottak ki és be egyes megtakarítási termékekbe, júliusban olyannyira lecsendesült a piac, mintha nem lett volna földindulás egy hónappal korábban. A bankbetétekből továbbra is áramlik ki pénz, de korántsem olyan mértékben, ahogyan azt előzetesen várni lehetett. Mindeközben van egy szektor, ahol úgy tűnik, bejöttek a kormány számításai, a befektetési alapok állampapír-állománya ugyanis jelentősen megugrott. A megtakarítási piac jövőjével foglalkozunk szeptember 20-án, a Portfolio Future of Finance konferenciáján. Ne maradj le róla!
2023. július 1-tól a szakképzési törvény tovább egyszerűsítette a saját munkavállaló képzésének szabályait, szocho - és adókedvezményekkel, munkajogi, valamint adminisztratív könnyítéssel támogatja a duális képzőhelyként regisztráló foglalkoztatókat. Kiss Helga, az RSM adóüzletágának igazgatója foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Ha van, amiben élen jár Magyarország Európában, akkor a bankok megadóztatásában mindenképp. A megemelkedett kamatkörnyezetben keletkező banki többletnyereségre a magyar állam az elsők között csapott le tavaly nyáron, hogy aztán Európa kormányai idén tömegével kövessék a példáját, megsarcolva saját bankjaikat. A csehek, a spanyolok és a litvánok után a lettek, az olaszok és a szlovénok adóztatják meg a bankszektorukat, az osztrák bankok pedig önkéntes akciózásba kezdtek, hátha kimaradnak az újabb európai őrületből. A bankszektor jövőjével kiemelten foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!
Az elmúlt napokban megint a gyengülés felé mozdult a forint az euróval szemben, lassan a 390-es szinttel kacérkodik az árfolyam. Pedig a hét még úgy indult, hogy a Moody’s péntek esti döntése után inkább optimisták lehettünk a magyar deviza kilátásait illetően. Azóta viszont inkább negatív hírek jöttek itthonról, miközben a dollár is erősödni kezdett, így a hazai és nemzetközi hírek is a forint ellenében alakultak.
Gyakorlatilag csupán hat munkanapot élt a kormány legutóbbi terve, a napelemeseket érintő elszámolás módosítása. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy a kormánypárt - látva a jelentős felzúdulást a 200 ezer háztartás részéről - mégis megtartaná a rendkívül előnyös éves szaldó elszámolást a meglévő háztartási napelemes rendszerek esetében. Az ördög a részletekben rejlik, az érintettek most még inkább várják a részletek kihirdetését rendelet formájában. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért váltott ki komoly felháborodást a kormány alig két héttel ezelőtti bejelentése, és mégis miért döntött a hátraarc mellett.
Jóváhagyta a magyar jegybanktörvény tervezett módosítását az Európai Központi Bank (EKB), így az egyébként is feszített 2024-es költségvetés nagyjából 300-400 milliárd forintos időzített bombáját sikerülhet hatástalanítani. A probléma ettől persze nem oldódik meg, csak reménykedhetünk abban, hogy középtávon az MNB majdani nyeresége vissza tudja pótolni a jegybank saját tőkéjét, hogy ne legyen szükség költségvetési feltőkésítésre. Ráadásul a pozitív válasz mellett az eurózóna jegybankjának is vannak kétségei a magyar megoldással kapcsolatban.
Vasárnap szomorú reggelre ébredtek a napelemes rendszert háztetőre telepítő ingatlantulajdonosok, megérkezett ugyanis a bejelentés, ami sokak számára - a tavaly őszi előzmények ellenére - kijózanítóan hatott: a rendkívül előnyös eddigi éves szaldó elszámolás rendszere jövő januártól havi szaldóra módosul. Cikkünkben egy konkrét, való életből származó példán keresztül azt mutatjuk be, hogy a módosítás hogyan hat egy napelemes család pénztárcájára közvetlenül. Nem árulunk el nagy titkot: az érintettek lényegesen rosszabbul járhatnak, másik oldalról viszont a költségvetés nyertesen jön ki a módosításból (ha a díjak így maradnak), ez esetben pedig ez nem más, mint egy célzott megszorító intézkedés.
Jelentősen felforgatták a befektetési alapok piacát a kormány idei döntései: a szociális hozzájárulási adó július 1-i bevezetésének köszönhetően júniusban rekord kereslet mutatkozott a befektetési alapok iránt. Azt már megnéztük, hogy mely kategóriákba, illetve konkrétan mely alapokba áramlott a legtöbb pénz az utóbbi két hónapban, most viszont a kormány egy másik rendeletének hatását vettük górcső alá: nevezetesen azt, hogy a kötelező állampapírtartás hogyan befolyásolta az egyes alapkategóriák allokációját 2023 júniusában. A Portfolio Future of Finance 2023 konferenciáján helyet kapnak majd az alapkezelés jövőjével kapcsolatos kérdések is, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!
Érdekes számokra bukkanhat az, aki a lakossági állampapírok kamatait nézegeti, példának okáért, hogy vannak ma olyan eurós állampapírok, amelyek 10% feletti hozamot kínálnak. Alábbi cikkünkben azt nézzük meg, hogyan jöhetett ez össze, milyen eurós állampapírt lehet még venni lakossági ügyfélként és miért valószerűtlen, hogy a közeljövőben újra találkozzunk 10%-os eurós hozammal itthon. A magyar megtakarítási piac jövőjével foglalkozunk a Portfolio szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciáján, érdemes eljönni!
A megfelelő befektetést még nyugodt piaci környezetben sem könnyű kiválasztani, a jelenlegi helyzetben azonban kifejezetten nehéz helyzetben találhatják magukat azok, akik a felhalmozott pénzüket befektetve valamilyen hozamot is realizálnának. Az állampapírok és a befektetési alapok közkedvelt eszközei ennek, érdemes viszont megnézni azt, hogy egyéves időtávon melyikkel lehetett nagyobb nyereséget bezsebelni. Alábbi elemzésünkben megnéztük, hogy tavaly óta mennyit tudtunk volna keresni e két befektetéssel, és azt eláruljuk, hogy ezek mit mondanak el a jövőbeli hozamaikról.
