A mai nap a Parlament megszavazta azt a „salátatörvényt”, amely, többek között, szeptembertől csorbítja a bizalmi vagyonkezelés legnagyobb adóelőnyét: az adómentes felértékelés lehetőségét. Bár a végső szabályozás puhábbra sikeredett, mint az eredeti javaslat, de így is igaz: aki most kimarad, az várhatóan lemarad.
Jót tett a piacok feltámadása az abszolút hozamú alapoknak, a forintos, lakossági sorozatok között csupán öt végzett negatív teljesítménnyel idén, 34 sorozat viszont 10% felett hozott a befektetőknek. A legjobbak közé így is csak 12% feletti féléves hozammal lehetett bekerülni, a lista legtetején 22% körüli teljesítményt láthatunk. Jól ment idén eddig a Hold Alapkezelő alapjainak, de látványosan feltámadtak a VIG (korábban Aegon) alapjai is. A legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, azonban a teljesítménye jócskán visszaesett a tavaly látotthoz képest.
Egyelőre a pozitív reálkamat-kilátások még támogathatják a forintot, azonban a fokozatos kamatcsökkentésekkel belátható időn belül ismét 400-ig is emelkedhet az euró jegyzése – jósolják az Unicredit Bank szakemberei friss elemzésükben. Az elemzők szerint az idén alig lesz gazdasági növekedés, és a költségvetési hiány is magasabb lehet a célnál 2023-ban és 2024-ben is.
Néhány napra teltházas volt Debrecen. Ez volt az egyik látványos pozitív hozadéka annak, hogy sorozatban harmadszor rendezhetett a magyar város utánpótlás kosárlabda-világbajnokságot, ezúttal a férfi U19-es tornát. A csapatok, a stábtagok, a külföldi szurkolók, a hazai kosárlabda-rajongók látványosan megmozdultak június 24. és július 2. között, és nem csak ők: a hazai szervezők, valamint a Nemzetközi Kosárlabda-szövetség (FIBA) is kitett magáért. Jelen volt ugyanis több napon át Dirk Nowitzki NBA-csillag, és az esemény komolyságát csak fokozta, hogy a döntő előtti órákban sajtótájékoztatót is tartott a kosaras sztár, mint a FIBA igazgatóságának a tagja.
A második negyedévben is folytatódott a forint diadalmenete, hiszen az első félévben a magyar devizát csak a mexikói peso tudta lepipálni az erősödésben. Az ok továbbra is az extrém magas kamat, az irányadó ráta csökkentésének megkezdésével sem indult gyengülésnek a forint, tartotta az erejét, hiszen még így is magas a magyar kamatszint.
Van még pár órája lépni annak, aki nem szeretné július 1-től megfizetni a szochót a megtakarításira. Mostani cikkünkben felelevenítjük, mit is kell tudni az új szabályokról, mely befektetések után kell megfizetni az új adót, hol lehetnek kiskapuk, illetve milyen befektetések mentesülnek a jövőben is a szocho alól.
Bebizonyosodott, hogy az a technológia, amit általános mesterséges intelligencia néven emlegetünk, lényegesen gyorsabban tud fejlődni, mint azt korábban sejtettük. Az olyan masszív nyelvi modellek, mint a ChatGPT ráébresztette a szakembereket, hogy nem tíz vagy húsz, hanem egy-két évre vagyunk a „nagy áttöréstől”. Emiatt viszont azt sem tudjuk igazán, hogy pár hónap távlatában mire számíthatunk. A bizonytalanság lassan beszivárog a piaci környezetbe is. Fontos viszont leszögezni, általános mesterséges intelligencia még nem jött létre, és a legtöbb fejlesztő cég nem is ezzel foglalkozik. Jelenleg inkább szakterületekre specializált gépi tanulás van, ami viszonylag jól átlátható matematikai megoldások halmaza. Cikkemben bemutatom azt a két különböző utat, amit ma az MI fejlesztés terén külön kell választanunk, illetve azt, hogy mire számíthat az, aki MI-be szeretne fektetni.
Nagy utat járt be a forint az utóbbi bő fél évben, hiszen tavaly ősszel 430 felett is járt az euróval szemben, mostanra pedig stabilan 370 körül van a jegyzés. Az utazó magyaroknak ez jó hír, de közben már hallani olyan hangokat exportáló vállalatoktól, hogy számukra a túl erős forint mostanra versenyhátrány lett. De akkor milyen árfolyam lenne mindenkinek jó? Pontosan mi az exportálók problémája?
Az a várakozásunk, hogy a következő 5-6 évben ki fog alakulni egy 500-600 ezres mínusz a hazai munkaerőpiacon három tényező miatt - vetítette előre a Portfolio-nak adott nagyinterjújában Zakor Sándor. Az üzletemberrel egyszerre beszélgettünk Magyarország legfontosabb munkaerőpiaci trendjeiről, valamint az MTK terveiről és a profi fociról. Zakor Sándor ugyanis a legnagyobb hazai munkaerőkölcsönző cég, a Prohuman, valamint az NBI-be visszajutó focicsapat tulajdonosa. Úgy vélekedett, hogy lehetnek még belső tartalékai a magyar munkaerőpiacnak, de az sem fenntartható, hogy bizonyos országrészek kiürülnek. Ebből a szempontból Debrecen most tipikusan egy állatorvosi ló. Mindezek mellett szóba került a külföldről érkező munkaerő kérdése is, valamint a magyar bérszint. A vállalkozó úgy vélekedett, hogy a hazai béreknek le kell követniük a konkurens országokban tapasztaltat, mert egy idő után Magyarország nem lesz vonzó célpont a külföldi munkavállalók szemében, Romániával szemben például teljesen megszűnt a bérkülönbség. Arra is figyelmeztetett továbbá, hogy a tartós munkaerőhiány csökkenti az ország versenyképességét, fennállhat ugyanis ilyenkor az a veszély, hogy egy termelő cég más országba települ át. A cégcsoport tervei között megemlítette a tőzsdére lépést és ezzel kapcsolatban konkrét elképzelése is van Zakor Sándornak, aki már két fiatalabb társának adta át a magyarországi tevékenység operatív írányítását. Az MTK egy szerelemprojekt, melynek kapcsán azt vallja: ha valaki azt mondja, hogy ebből pénzt lehet csinálni, az hazudik.
Bevezetésük után négy és fél évvel, 2024. január 1-jétől megemeli a kormány a babaváró hitel és a falusi CSOK összegét – a tegnapi négy bejelentés közül ez a két hír egyértelműen pozitív az igénybe vevők számára. A bejelentések rövid értékelése után megnézzük, mennyire valósul meg e támogatásoknál az értékkövetés. Az eredmény a falusi CSOK-nál biztató, a babaváró hitelnél viszont lehangoló.
A csütörtökön bejelentett, család- és otthonteremtési támogatásokat érintő módosítások igenis megtakarítást fognak jelenteni 2024-ben a költségvetés számára. Ez pedig a másik oldalon, az érintett lakosságnál azt jelenti: szűkül a támogatások köre, vagyis közvetlenül romlik a jövedelmi pozíciójuk. Erre már csak a hab a tortán, hogy a jövőre esedékes méretes adóemelés terheit közvetve a fogyasztók viselik. Idén nyáron is kiderült: a büdzséfolyamatok stabilizálásának ára van, és ez a lakosságnak fájni fog.
A napokban több nyilatkozat is megjelent azzal kapcsolatban, hogy kezdi a kormány is komolyan venni a jegybank várható veszteségét. Menekülnének ugyanis abból a helyzetből, hogy a költségvetésnek kelljen megtérítenie a tőkevesztést, ami több százmilliárd forintos kiadást égetne be évekre a büdzsébe. A megoldást valószínűleg az jelentheti, ha a jegybanki veszteségtérítési szabályt tovább lazítaná a kormány, egy ilyen irány akár a jegybank keddi megszólalásából is kiolvasható.
Ma tette közzé friss inflációs jelentését az MNB, amelyben a jegybank az idei és a jövő évi inflációs várakozását is megemelte. Ha igaza lesz az MNB-nek, emelkedhet a PMÁP-pal elérhető kamat is. Sőt, elérkeztünk oda, amikor már 2-3 hónapra is érdemes prémium állampapírban tartani a pénzünket.
Meggyőző növekedésen vannak túl a legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatók, három év alatt gyakorlatilag megduplázódott ez a piac - derül ki a Portfolio szokásos éves piaci körképéből. Az egészségügy tehát összességében igenis üzletté vált Magyarországon, nem is akármilyen mértékben. Felmérésünk keretében nemcsak a 2022-es évről szóló beszámoló adatait vizsgáltuk meg, hanem közvetlenül megkerestük a legnagyobb privát cégeket a mélyebb adatgyűjtés és az alaposabb piacelemzés érdekében. Cikksorozatunk első részéből kiolvasható továbbá az is, hogy tavaly a kereslet bővülése még kitartott, azonban a cégek eredménytermelő képessége romlott összességében, viszont vannak egyedi kiváló sztorik a piacon.
El kell fogadnunk, hogy nem marad annyi, mint korábban, vagyis kevesebb lesz a profit - osztotta meg várakozását a Portfolio-val Börzsei-Knoll Veronika. Az Emineo Magánklinika ügyvezető igazgatója az interjúban arról is beszélt, hogy már érzik a kedvezőtlenebb gazdasági környezet hatásait a keresletben, és bár emeltek az áraikon, a költségek emelkedését nem hárították át teljes egészében a betegekre. A működési kihívásokra innovatív megoldásokkal reagálnak: bevezették a dinamikus árazást, a részletfizetési lehetőséget, amit jelenleg is épp finomhangolnak, és több esetben is automatizálják a folyamatokat a hatékonyabb munkavégzés és a költségtakarékosság jegyében.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország továbbra is vezet az EU-ban: a magyarok kezében van arányaiban a legtöbb államadósság. A lakosság állampapír-állománya és aránya viszont csökkent tavaly, amit részben a MÁP+-ból való kiáramlások magyaráznak. Ezt az év második felében megugró PMÁP és DKJ-kereslet sem tudta kellően ellensúlyozni, utóbbi viszont érdekes változásokat hozott a lakossági lejárati szerkezetben.
Miközben lezárult a parlamenti elfogadás előtt álló 2024-es költségvetés általános vitája, egyre világosabb, hogy a tervezettel van egy óriási gond. Nem számol ugyanis továbbra sem a jegybank veszteségtérítésével és legutóbb ennek a hiányosságnak a súlyos következményeire hívta fel a figyelmet elemzésében az Állami Számvevőszék is.
Háromhetes mélyponton járt a héten a forint, amit elsősorban a világpiaci gázárak emelkedése és a közelgő kamatdöntés alapozott meg. Miközben a Fed és az EKB ülésétől vártuk a komolyabb lökéseket, onnan inkább az előzetesen borítékolható döntések érkeztek. Valószínűleg továbbra sem beszélhetünk komolyabb fordulatról, hiszen azt semmi magyar specifikus hír nem indokolná, azonban a következő hetekben érkezhetnek negatív hírek.
Olyan vonzó kamatozással forog mostanság a Prémium Magyar Állampapír a magas inflációnak köszönhetően, hogy egyre több magyar megtakarítás áramlik ide, május végén több mint 5650 milliárd forint volt PMÁP-ban. Sőt, minden bizonnyal az eddig is élénk kereslet csak újabb löketet kap azzal, hogy az állampapírok szocho-mentes befektetések maradnak. Csakhogy jön a nyár, és lehetnek olyanok, akiknek a nyaraláshoz szükségük lenne az állampapírban lekötött pénz egy részére. Nem mindegy azonban, melyik PMÁP-ot váltjuk vissza, az alábbi cikkben összeszedjük, mire érdemes figyelni, és adunk pár tippet is.
Július 1-jével lép életbe a kormány cashback szabályozása, mellyel a cél az lenne, hogy a boltokban a Magyarországon jelenleg csak korlátozottan elérhető szolgáltatás - a bolti fizetéssel egybekötött készpénzfelvétel - szélesebb körben terjedjen el. A kiskereskedelmi láncok közül a Lidl, az Aldi és a Tesco vizsgálja a cashback bevezetésének lehetőségét, ám azt egyelőre senki nem árulta el, hogy ha bevezetnék, mikortól lehet éles az új lehetőség a pénztáraknál. A Spartól megtudtuk, hogy megvizsgálták, de - legalábbis egyelőre - elvetették a cashback bevezetését.
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
Az ügyfeleim gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a legjobb befektetés. Ez a kérdés mindig elszomorít, hiszen azt kell...
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
