Továbbfejlesztené a geotermikus energiára vonatkozó hazai szabályozási keretet a kormány, emellett beruházási támogatással biztosítaná a földhőpotenciál jobb kiaknázásához a pénzügyi keretfeltételeket - derül ki Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének a kabinet által társadalmi egyeztetésre közzétett, az orosz fosszilis energiahordozókról történő leválást is segítő REPowerEU fejezetéből.
180 milliárddal, 9320 milliárdra emelkedett júliusra a forintos lakossági állampapírok állománya, ami gyakorlatilag csak a prémium állampapír keresletének köszönhető. Annak ellenére, hogy júliusban a legtöbb befektetés esetén már élt a szocho, az ez alól mentességet élvező állampapírok nem tudtak több pénzt bevonzani, mint júniusban. Sőt, a lakossági befektetési alapok állománynövekedése ugyanezen időszakban bőven lepipálta az állampapírokét, még a hozamok nélküli, tisztán beáramló pénzek összege is. A témával részletesen is foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance konferenciánkon, nem érdemes lemaradni róla!
Aki szeretné még kihasználni a bizalmi vagyonkezelési konstrukció egyik legnagyobb adóelőnyét, az adómentes felértékelés lehetőségét, szeptember közepéig még élhet a kedvező szabályokkal. Ezután ugyan szigorodni fognak a vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezések, de a konstrukció egyéb előnyei miatt a jövőben is érdemes lesz mérlegelni a struktúra kialakítását a vagyon egységének megőrzése, vagy az örökösödés rugalmasabbá tétele érdekében. Ugyanakkor fontos alaposan átgondolni a családi, a jogi és az adózási következményeket is.
Nagy bajban van az idei költségvetés, főleg a bevételi oldalon: időarányosan elmaradás látható az áfa-, a jövedéki adó és a járulékbevételek tekintetében - olvasható ki az első hét hónap részletes államháztartási adataiból. Bár vannak az egyensúlyi feszültséget enyhítő tényezők, de számításaink szerint szinte biztosra vehető a költségvetési elcsúszás, hacsak nem történik valamilyen váratlan fordulat.
A magyar háztartások bankszámláin 1600 milliárd, a vállalatokén 800 milliárd forinttal van most kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Nincs min csodálkozni: az infláció nemcsak szűkíti a gazdasági szereplők, főleg a lakosság likviditását, de arra is ösztönzi őket, hogy átalakítsák megtakarításaik szerkezetét. Mindkét jelenségnek a bankszámlaegyenlegek az első számú elszenvedői. Megnéztük, mekkora drámát jelent mindez a magyar bankok szempontjából, és azt találtuk, hogy ennyi még belefér nekik, szaporodnak azonban az arra utaló jelek, hogy egyesek szeretnék már megállítani a folyamatot, és az MNB is kockázatot lát a jelenségben. A témáról a Portfolio közelgő Future of Finance 2023 konferenciáján is szó lesz, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
Míg korábban 16% körüli kamatokkal is csábított az új Bónusz Magyar Állampapír, pár hónap leforgása alatt ez 12% környékére csökkent, és nagyon úgy néz ki, lesz ez még lejjebb is. Mindeközben vannak olyan BMÁP konstrukciók a piacon, amelyek bőven 17% felett hoznak, tehát többet, mint bármelyik Prémium Magyar Állampapír. Mutatjuk, miért.
Csütörtökön 4,3 százalék fölé emelkedett az amerikai tízéves kötvények hozama, amire több mint tizenöt éve nem volt példa. A szakértők egyelőre meglepően nyugodtak, szerintük több tényező együttesen okozza a hozamemelkedést. Ez viszont mindenképpen rossz hír a feltörekvő eszközök szempontjából, a forint utóbbi hetekben látott gyengélkedéséhez is hozzájárulhatott a dollár erősödésével együtt.
Végre elértük, hogy nem égeti tovább az infláció a magyarok megtakarításait: az idei első félévben legalábbis sikerült kicsivel nagyobb gyarapodást elérni, mint amennyit ebből a pénzromlás elvett. Az állampapír és a befektetési alapok ádáz versenyében még nem hirdethetünk győztest, a készpénz és folyószámlabetét viszont egyértelmű vesztese annak, ami az infláció előli menekülés idején a magyar megtakarítási piacon zajlik. A megtakarítások jövőjével részletesen foglalkozunk a Portfolio közelgő Future of Finance konferenciáján, nem érdemes kihagyni a rendezvényt!
A Credit Suisse Global Wealth Report 2023-as friss kiadása szerint 2022 jelentős visszaesést hozott a háztartási szektor vagyonfelhalmozásának eddig folyamatosan emelkedő tendenciájában, ugyanis tavaly a 2008-as pénzügyi válság óta először csökkent a háztartások nettó globális vagyona. Ezzel párhuzamosan egy év alatt 3,5 millió fővel csökkent a dollármilliomosok száma világszerte, és ebben még nincs benne az 4,4 millió „inflációs” milliomos, aki az inflációt is belekalkulálva igazából már nem is milliomos.
Uniós előírás miatt legkésőbb idén év végéig választhatják a háztartási méretű kiserőművek (HMKE), így a háztartási napelemes rendszerek, esetén az új magyarországi felhasználók a jelenleg érvényes szaldó elszámolási rendszert, de egyelőre nem ismert, hogy pontosan milyen új elszámolási rendszerben gondolkodik a szabályozó 2024-től kezdve. A REKK Regionális Energia- és Infrastruktúra-politikai Együttműködésért Alapítvány a szakirodalom és nemzetközi példák alapján megvizsgálta, hogy a jövő évtől milyen elszámolási rendszerek jöhetnek szóba a háztartási naperőművek termelésére vonatkozóan. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze, bemutatva a felmerülő szakmai dilemmákat is.
Előző cikkünkben a magyar magánegészségügyi piac méretével kapcsolatos becsléseinket foglaltuk össze, külön figyelmet szentelve az iparág legmeghatározóbb szereplőire. Ezek a szereplők az esetek többségében járó- és fekvőbetegellátást kínáló intézmények, akik főként budapesti központtal vagy országos hálózattal rendelkeznek. Az említett szegmens árnyékában bújik meg két további kisebb és ezért talán kissé mostohábban kezelt, de annál figyelemre méltóbb ágazat. Cikkünkben a legnagyobb diagnosztikával foglalkozó szolgáltatókat, illetve a fogászati praxisokat vesszük górcső alá.
Aki azt hitte, hogy a szocho bevezetése visszaveti a magyarok kötvényalapok iránti keresletét, nagyot tévedett. Júliusban ismét taroltak a kötvényalapok, több százmilliárd forintnyi friss pénz áramlott a kategóriába.
Valószínűleg már lecsúszott a legjobb alkalomról az, aki még a nyaraláshoz szeretne minél olcsóbban eurót váltani, hiszen kevés az esély arra, hogy még visszatérjenek a júniusban látott 370 körüli szintek. Lassan érdemes inkább azzal foglalkozni, mire számíthatunk még az év végéig, reális esély van-e akár a 400-as euróárfolyam elérésére.
Egy reziliens, ellenálló, rugalmas magyar egészségügyi rendszer felépítése a kormány célja. A kórházi struktúra viszont túlméretezett az új típusú elvárásokhoz, még mindig fejnehéz kórházi ellátórendszert üzemeltet Magyarország, ami egyfajta szocialista örökség - fejtette ki a szektort érintő terveiről Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Portfolio-nak adott interjújában. Azt is elismerte, hogy ezt a szocialista intézményrendszert nem lehet lefedni jelenleg humánerőforrással, "mindenhol majdnem elég az ember". Az államtitkár szerint az orvostudomány fejlődésére válaszul szükség van a kórházak profiljának átalakítására, de leszögezte ismét: ez nem jelent kórházbezárásokat. A tervek szerint a struktúra átalakítását le fogja követni a finanszírozás, valós költségen szeretnék finanszírozni az ellátásokat. Eközben zajlik egy szakmai, ágazati együttműködés keretében az alapellátás finanszírozásának átalakítása, a jelenlegi rendszer ugyanis egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára, hogy a háziorvosi pályát válasszák maguknak. Mindezek túl a beszélgetés során szóba került az orvosok külföldre vándorlásának trendje, a szakápolók béremelése, a védőnők kérdése, az állami és magánellátó rendszer viszonya, de Takács Péter reagál azokra a kritikákra, amelyek arról szóltak, hogy túlzott központosítás és államosítás zajlik az ágazatban.
Itthon a még mindig magas infláció miatt nem meglepő módon az inflációkövető prémium állampapír a legnépszerűbb lakossági konstrukció, olyannyira, hogy a lakossági állampapír-állomány kétharmada ebben az egy termékben van. Vannak a világ más országaiban is dedikáltan a lakosságnak szóló állampapírok, de olyan inflációkövetőt, mint a magyar, csak kevés országban találni.
Több se kellett a magyaroknak, minthogy bejelentsék: júliustól a megtakarítások és befektetések egy részére szochót kell fizetni. Az MNB friss számai szerint az utolsó, szocho-mentes hónapban százmilliárdok mozdultak meg a megtakarítási piacon, aminek egyértelmű győztesei a befektetési alapok, a nagy vesztesei pedig a bankbetétek lettek. Sok friss pénzt tettek a magyarok állampapírba is, de a DKJ-őrületnek úgy tűnik, vége szakadt.
Nem fenntartható az egészségügyi szolgáltatások növekvő költségeit központi költségvetési támogatásokból finanszírozni, új bevételi forrásokat kell találni - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Clemens Martin Auer, a European Health Forum Gastein elnöke, Ausztria korábbi Covid-oltási főkoordinátora, aki megoldási javaslatot is megfogalmaz. A nemzetközi hírű egészségügyi szakértővel azok után készítettünk interjút, hogy Budapesten járt és a előadást tartott az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján. A korábbi egészségügyi helyettes államtitkárral beszélgettünk a Covid legfontosabb tanulságairól, a vakcinákról, oltások iránti bizalomhiányról, az elégedetlen és tüntető egészségügyi dolgozókról, és az ágazatot lehúzó archaikus munkaszervezésről, rossz munkakultúráról.
Nem véletlen, hogy júniusban hirtelen megugrott az abszolút hozamú, tőkevédett és származtatott alapok száma, ahogy az sem, hogy ezzel párhuzamosan kevesebb kötvény- és vegyes alap van ma Magyarországon. A mögöttes ok is szinte biztosra vehető: sok alap igyekszik elkerülni a kormány által előírt kötelező állampapírtartást.
Gyakran találkozunk velük, mégsem tudjuk pontosan megmondani, hogy mekkora piacot fednek le valójában a magánegészségügyi szolgáltatók. Nem csak árbevételük, hanem az ellátásban vitt súlyuk is rohamtempóban növekszik. Ha valaki a magyarországi egészségügyről szeretne beszélni, elkerülhetetlen, hogy a magán szektort is megemlítse. Cikkünkben a magyar magánegészségügy kibontakozását, a piac méretének változását mutatjuk be.
7150 milliárd forintos prémium banki vagyon és 576 ezret meghaladó ügyfélszámla – újra erősebb ütemben folytatódott a bővülés a prémium banki szolgáltatók számaiban az idei első félévben. A Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján a „tagsághoz” havi szinten már 300 ezres fizetés is elég lehet, bár sok helyen változtak a prémium banki limitek, egyre inkább felfelé tolódik a küszöb. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le mögötte az Erste. Szomorú, hogy a prémium vagyon egy jelentős része lekötetlenül hever.
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
Az ügyfeleim gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a legjobb befektetés. Ez a kérdés mindig elszomorít, hiszen azt kell...
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
