Az elmúlt évtizedben a gyorsan reagáló és hatalmas növekedést produkáló, kockázati tőkével kitömött fintechszektor arra kényszerítette a bankokat, hogy újragondolják üzleti modelljüket és belépjenek a digitális innovációs térbe. A technológia vezérelte pénzügyi cégek azonban felnőttek, és most értek a változás időszakába, amit a McKinsey szerint hét folyamat hajt.
Bár a közvélemény-kutatások alapján nincs esélye a francia elnöki székre Marine Le Pennek, de mi van, ha tévednek a felmérések és a nacionalista érzelmekre építő kampány mégis sikerre vezet? - Ezt a kérdést járta körbe pénteki nagyobb elemzésében a Commerzbank közgazdásza. Válaszában drámai következményeket mutatott be, amelyek lényege: Le Pen hatalomra kerülésével olyan folyamatok indulnának be, amelyek végül összeomlasztanák az eurózónát. Nemcsak a francia fejlemények erősíthetik fel a feszültséget a következő időszakban, hanem a görög és olasz fejlemények is, így tehát újra sokasodnak a sötét fellegek a fizetési övezetben.
Április 1-től vizsgálja az MNB, hogy megfelelnek-e a hazai bankok a jelzáloghitelekre vonatkozó új szabályoknak, a piac már lázban ég, a jelzálogbankok folyamatosan jönnek ki az új jelzáloglevelekkel. Még a bankok oldaláról is élénk vevői keresletet látni - aminek az MNB gátat is szabna -, ez pedig az alapkezelőktől és más piaci szereplőktől veszi el a lehetőséget egy jó befektetéstől. Ráadásul az élénk banki kereslet a hozamokat is lejjebb nyomja, ilyen feltételek mellett pedig az alapkezelők többsége nem is hajlandó beszállni az amúgy ígéretesnek tűnő befektetési lehetőségbe. Elviekben a lakosság számára is elérhetőek a jelzáloglevelek, de a mostani 2-2,5%-os hozamok hosszú lejáraton nem tudják felvenni a versenyt a lakossági állampapírok vonzó kamataival.
Az eurózónás adósság lassan ötöde az Európai Központi Bank kezében van, vagyis rohamtempóban közelít a jegybank ahhoz, hogy az általa megszabott 33%-os felvásárlási korlátba ütközzön. A program folytatásához muszáj lesz radikális változtatásokat bevezetni, ez azonban garantáltan heves tiltakozást váltana ki a konzervatív német politikusok részéről, holott ironikus módon pont Németország a program egyik legnagyobb kedvezményezettje. Bármilyen döntés is szülessen, a konfliktus szinte garantált, az idő pedig vészesen fogy.
A magyar nagybankok sorra dobták piacra tavaly az új mobilfizetési megoldásokat, a mobilbanki appokat és megújították a netbankokat. Van, ahol a személyi hitelt már online is lehet igényelni, és van olyan bank is, amelyik teljesen új alaprendszer bevezetésén dolgozott, amivel majd pár percre csökken egy hitel folyósítása is. Idén sem hagy alább a bankok újító kedve, sőt, már a magyar fintechek is felkerültek a térképükre. Ugyanakkor a legfontosabb feladatok között fog szerepelni az MNB azonnali rendszeréhez való csatlakozás előkészítése, illetve a bankok kinyitását célzó PSD2 nevű uniós szabályozásra való felkészülés. Banki informatikai körképünkben hét nagybank, a Budapest Bank, a CIB, az Erste, a K&H, az MKB, az OTP és az UniCredit vett részt.
Küszöbön van a lakosságnak és a vállalatoknak szóló energetikai pályázatok beadási kezdete. A pályázatok benyújtásához több csatolandó dokumentum mellett a leglényegesebb az energetikai tanúsítvány. Azzal, hogy már a pályázatok megnyitása előtt megcsináltatjuk az energetikai számításokat, sok időt spórolhatunk meg. A lakosság számára készített tanúsítványok ára 10 és 30 ezer forint között mozog, míg a vállalatok számára ettől jóval drágább árakat adhatnak a szolgáltatók. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy hogyan juthatsz hozzá a pályázathoz szükséges energetikai tanúsítványhoz.
Más szektorokhoz, például az iparhoz képest egész Európában jóval kevésbé digitalizált terület az egészségügy, mégis - vagy éppen ezért - hatalmas növekedés előtt áll az egészségipar informatikai területe, vagyis az e-health. A dolgok internetének (IoT) piacát egyenesen az e-health húzza majd, a globális e-health piac pedig 2022-re 308 milliárd dollárosra nőhet. A mobilos megoldások, a távorvoslás és -diagnosztika és a gyógyítási folyamat digitális nyomonkövetése jóval hatékonyabbá teheti az egészségügyet, míg az egyelőre futurisztikusnak tűnő robotsebészet illetve távsebészet és a mesterséges intelligencia a jövő egészségügyét alapozhatja meg. Magyarországon pedig lehetőség nyílik arra, hogy egy jól eltalált digitális stratégiával tényleg sokat javítsunk az egészségügy helyzetén. A digitalizáció együttesen és az ágazati kapcsolatokon keresztül ugyanis akár évi több százmilliárd forint összegű forrás felszabadítását teheti lehetővé az egészségügyi rendszer számára.
Aprónak tűnő, de tartalmában mégis jelentős változások léptek hatályba szombattól az EU-támogatások elosztási szabályrendszerében, amelyek a korábbi magyar engedményekkel együtt elhozhatják a várt áttörést: teljesen megnyílhatnak végre az EU pénzcsapjai Brüsszelben. Jó hír, hogy ehhez a jelek szerint (egyelőre) nem kellett feladni a vállalkozói projektek megindítását nagyban segítő szállítói előleg rendszert, igaz az állami nyerteseknél kicsit vissza kellett nyesni ennek bőkezű szabályaiból.
Hamarosan érkeznek az első adatok a 2017-es költségvetésről, amely - a jelenlegi felállás szerint - számtalan lehetőséget adhat a kormány számára. Ezért nem lennénk meglepődve, ha az év vége felé a kormány beindítaná a pénzszóró gépet.
Húszmillió forint az az összeg, amiért elkezdhetünk gondolkodni azon, hogy hol is szeretnénk Budapesten lakást vásárolni. Egy háromszobás panellakás Pesten, egy felújított másfélszobás Budán, vagy egy új építésű garzon is kikerül ennyiből, amihez jó esetben még egy parkolóhelyet is kapunk. Az elmúlt évek áremelkedése után joggal gondolhatjuk drágának a budapesti lakásokat, érdemes azonban megnézni, hogy ez a 20 millió forint milyen lakásra lenne elég a szomszédos fővárosok lakáspiacain.
Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása kapcsán felélénkültek a viták arról, hogy mekkora károkat okoznak a magyar gazdaságnak az orosz szankciók. Miután megismertük a külgazdasági minisztérium (KKM) 6,5 milliárd dolláros becslését, illetve a számítás mögött álló részleteket, bemutattuk, hogy a veszteség valójában egy nagyságrenddel kisebb lehet. A kormány a becslése mögött álló indoklást el is engedte, de a számot nem: egy másik fajta megközelítéssel megint hasonló eredményre jutott. A számítás azonban hasonló hibákkal terhelt, mint korábban. De melyek is az orosz térség azon gazdasági specialitásai, amelyek közrejátszottak a külkereskedelmi kapcsolatok visszaesésében?
Mától, azaz szombattól pályázóbarát irányba változtak az EU-s felhívások menetközbeni felfüggesztésének szabályai. Ennek lényege, hogy a cégek által durván túligényelt pályázatokat a benyújtási határidők előtt csak úgy lehet felfüggeszteni, ha ezt megelőzően 8 nappal szólnak róla. Eddig ez 3 nap volt, illetve a határidő előbbre hozásával is lehetett pályázói bizonytalanságot okozni. Bár már most is jelentősen túligényelték a legnépszerűbb uniós kapacitásbővítési pályázatot, de az új szabály alapján várhatóan nem fogják a február 28-i határnap előtt felfüggeszteni. Ez sok olyan céget nyugtathat, amely még most készíti elő a pályázatát.
Miután minden idők legnagyobb egyhavi EU-támogatását, 693 milliárd forintot, fizetett ki a magyar állam tavaly decemberben, januárban a töredékére, 88 milliárdra zuhant a kifizetések összege - derül ki szokásos hónap eleji elemzésünkből. Ez újra rámutat arra, hogy az egyes negyedévekre előírt kifizetési számok és a velük járó többhavi bónusz igen erős motivációt jelentettek a megfeszített munkára. A ciklikusság a januárban meghirdetett új pályázatokra és az új nyertesek számára is igaz volt. Ez azonban nem feltétlenül baj, mert összességében tarthatónak látjuk a kormány két fő pályázati célját: idén tavaszig a 7 évre szóló támogatásokra az összes pályázat kiírását, és az összes nyertes bejelentését 2018 tavaszig. Jó tudni ugyanis, hogy a 7 éves keretnek már a 85 százalékára meghirdették a pályázatokat, és a keret közel felére már ki is hirdették a nyerteseket.
A befektetők kezdenek kilépni a Donald Trump megválasztása óta mindent beborító rózsaszín ködből, ezzel pedig egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy valójában mekkora bizonytalansági tényező az új amerikai elnök. A kötvénypiac szemmel láthatóan kiváró üzemmódba váltott, a dollár viszont már most 180 fokos fordulatot vett tavaly év végéhez képest. Ennek oka Trump és több kormánytag januári nyilatkozatában keresendő, akik több évtizedes hagyománnyal szakítva próbálták "lebeszélni" a dollár értékét. A módszer egyelőre bevált, a fundamentális tényezők közül azonban több is a dollárerősödés irányába mutat, így izgalmas kérdés, hogy az ellentétes erők összecsapásából végül melyik kerekedik majd felül.
Magyarországon egy a versenyszektorban dolgozó munkavállaló átlagosan havi bruttó 250 ezer forintot keresett tavaly. Nem mindegy azonban, hogy mekkora cégnél vállal munkát: a nagyvállalati alkalmazottak rendszeres átlagkeresete bruttó 300 ezer forint körül alakul, miközben a mikrovállalkozásoknál kevesebb mint bruttó 180 ezer forintot lehetett keresni, legalábbis papíron.
Erősödött a beruházási kedv a cégek körében tavaly év végén - derül ki az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kérdőíves felmérésének eredményeiből. Bár a számok abszolút értékben nem jeleznek igazán nagy konjunktúrát, van olyan adatsor, ami valóban a fejlesztési igények növekedését jelzi.
A Moody's november 4-i felminősítésével Magyarország adósság-besorolása mindhárom vezető hitelminősítőnél visszakerült a befektetésre ajánlott kategóriába. A piac az őszi felminősítési lépéseket már korábban beárazta, így maguknak a döntéseknek, mint új információnak rövid távon nem volt érdemi hatása a forint állampapírhozamokra. A befektetésre ajánlott kategóriába való visszakerülés ugyanakkor további pótlólagos keresletet generálhat a külföldi szektor részéről, ami viszont hosszabb távon további hozamleszorító hatással járhat. A befektetői kör bővülését a forint állampapírok néhány globális kötvényindexbe való bekerülése, továbbá az válthatja ki, hogy a piaci szereplők által meghatározott egyedi hitelminősítési megkötések a forint értékpapírok vásárlását kevésbé korlátozzák.
A tavaly kifizetett EU-támogatások közel nyolctizede előleg formájában ment ki a nyerteseknek, illetve közel kétharmada állami intézmények kincstári számláján parkol, mivel lassan tudták elindítani a projektjeiket - derült ki a Figyelő mai cikkéből. Ezek az arányok, illetve az, hogy az EU-pénzek jelentős részét csak tavaly decemberben utalták ki a nyerteseknek, együttesen jól megmagyarázza, hogy egyelőre miért nem lendítettek még sokat az EU-pénzek a magyar gazdaságon. A pénzáradat hatása majd idén nyár körültől jelentkezik igazán.
Véget ért az EU-pályázatokban a menetközben felsrófolt költségek korszaka - lényegében ezt a kemény döntést hozta meg a kormány és ezzel ráerősített egy tavaly novemberi hasonló döntés tartalmára. Mindez elősegítheti az EU-pénzeink brüsszeli folyósítását is.
A kormány egy utolsó lehetőséget kínál a hozzá közelállók számára, mivel fontos határidő közeleg a bankszámlák tartalmának nemzetközi információcseréjével kapcsolatban - állítja Deák Dániel, a Corvinus Egyetem Gazdasági Jogi Tanszékének egyetemi tanára a tavaly év végi adócsomagba rejtett amnesztiával kapcsolatban. Úgy vélekedik, hogy több európai normát is megszeg, és igazságtalan a tisztességes adófizetőkkel szemben.
Sok eladásom volt a hónapban, mert pénzre van szükségem. Az eddigieken felül tervezek még eladni, MMM-et mindenképpen...
A ChatGPT-hez hasonló technológiák az amerikai gazdaság munkafeladatainak 15 százalékát képesek elvégezni, de teljes...
A kormány közzétette a jogszabálytervezetek között a második félévre tervezett jogalkotási munkatervét. Ezen dokumentum...
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
Hogyan építsünk vagyont? Hogyan bánjunk a pénzünkkel úgy, hogy az idővel minket szolgáljon? Ha mi nem gondoskodunk...
A kínai központi vezetés kamatcsökkentésekkel igyekszik támogatni a gazdaságot az 5%-os növekedési cél elérése...
Mi lesz a kínai kapcsolatokkal?
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
