Nem csoda, hogy két számjegyű visszaesést mutat a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, hiszen a fizetések reálértéke a 2008-2009-es világgazdasági válság óta nem esett akkorát, mint most.
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeülhet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. A kkv-szektor zsugorodósa mellett azonban nem lehet nagyobb bérterheket vállalni év közben. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára ír a helyzetről.
A nagyvállalatoknál csaknem kétszer annyi pénzt keresnek a dolgozók, mint a legkisebb cégeknél, legalábbis papíron - küldte meg a KSH a Portfolio-nak a vállalatméret szerinti béradatokat. Annyi biztos, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál magasabb a bejelentett jövedelem, a különbség azonban vélhetően a hivatalosan mértnél kisebb, mégpedig a feketegazdaság miatt. A fehér borítéknak most örülhetnek a kisebb cégeknél dolgozók, azonban legkésőbb a nyugdíjnál jön a keserű pirula.
A béremelkedési ütem minden várakozást meghalad Magyarországon, a keresetek emelkedése azonban így is elmarad az inflációtól.
Márciusban gyorsult a keresetek növekedése Magyarországon, miután az évtizedes rekordokat döntő infláció miatt az emberek egyre nagyobb béremelést szeretnének elérni. Ez pedig azt sejteti, hogy az ár-bér spirál, ami az elmúlt néhány hónap adatai alapján mintha szunnyadóban lett volna, most felébredni látszik.
A Verstka portál oknyomozó riporterei az orosz hadiiparban dolgozó alkalmazottakkal készített interjú alapján számoltak be az ország hadiiparának jelenlegi állapotáról. A portálnak nyilatkozó dolgozók szerint folyamatos munkaerő- és alkatrészhiány, a hirdetettnél kevesebb fizetés, és kötelező „önkéntes adományok” jellemzik az orosz iparágat.
Februárban 16% körüli mértékben nőtt a bruttó átlagkereset a fegyverpénz hatásaitól megtisztított adatok alapján a Portfolio számításai szerint. A versenyszférában ennél gyorsabb a bérek növekedése, ám a keresetek vásárlóereje így is zuhant.
A francia nyugdíjreformról írt cikkemben bemutattam a francia nyugdíjszámítás főbb lépéseit, ennek kapcsán többen jelezték, hogy a közismerten bonyolult magyar nyugdíjszámítás bemutatása is komoly érdeklődésre tarthat számot. A magyar nyugdíj induló összegének számítási képlete megtévesztően egyszerű: az elismert szolgálati idő egész években mért tartamától függő százalékos mértékű nyugdíjszorzóval meg kell szorozni a számított havi nettó "életpálya" átlagkereset összegét. A nyugdíjmegállapítást elsősorban ennek a nettó életpálya átlagkeresetnek a kiszámítása teszi bonyolulttá.
Nem igaz, hogy a nyugdíjasok terhet jelentenek a költségvetés számára, hiszen jellemzően többet fizetnek be életük során, mint amennyit a nyugdíjba vonulás után kapnak az államtól - írja a 24.hu.
Tavaly már két olyan foglalkozás is volt Magyarországon, ahol a bruttó átlagkereset meghaladta a 2 millió forintot. Az 1 milliós "álomhatár" pedig már közel 30 foglalkozásnál áttört.
Országos átlagban több mint 7%-kal csökkent a dolgozók keresetének vásárlóereje idén januárban, miután az infláció rekordmagasságba emelkedett, amit nem tud követni a bérek növekedése. A közszférában dolgozók a nagy vesztesek között vannak.
Az idei nyugdíjemelés kifejezetten jelentősnek tűnik elsőre, a makroadatok és a megélhetési költségek részletesebb vizsgálata után viszont az látszik, hogy valójában nem javul érezhetőn a nyugdíjasok jövedelmi helyzete - hívja fel a figyelmet Farkas András, a Nyugdíjguru.hu szerkesztője.
Idén 16-17%-os lehet az átlagbérek növekedése az elemzők szerint, ugyanakkor az infláció ezt meghaladó mértékben, 18-19%-kal nőhet. Ennek alapján a reálbérek visszaesése várható. Ráadásul könnyen megeshet, hogy az infláció tartósan magas marad.
Mostantól nemcsak az 5 fő feletti vállalatokról, a költségvetési szektorról és a nagyobb nonprofit cégekről ír a KSH a havi tájékoztatóiban, hanem a teljes nemzetgazdaságról.
Amíg Budapesten 420 ezer forint felett volt tavaly a nettó átlagkereset, addig Szabolcs-Szatmár-Beregben alig több mint 240 ezret vihettek haza az emberek.
Találni azért olyan listát is, amelyen Magyarország a világ élvonalában szerepel, és most nem a rossz értelemben. Ha az anyasági és apasági szabadságot, fizetett távollétet nézzük, kevés bőkezűbb országot találunk a világban hazánknál.
Több ezer nyugdíjas gyűlt össze szerdán Ljubljana főterén, hogy tisztességes nyugdíjért és elérhető orvosi ellátásért tüntessen - közölte a szlovén közszolgálati televízió (RTVS), amely élőben is közvetítette a demonstrációt.
Az évtizedek óta nem látott áremelkedés miatt a munkavállalók és a munkáltatók egyaránt jelentős béremeléssel számolnak az idei évben – derült ki a Wyser felméréséből. A legtöbb dolgozó 10 és 30% közötti béremeléssel lenne elégedett. A kutatás szerint az a vállalat, amelyik az inflációnál kisebb béremelést ad, a fluktuáció növekedésével nézhet szembe.
Hiába emelkednek jelentősen a bérek Magyarországon, az infláció ennél is gyorsabban növekszik. A bérek vásárlóereje tavaly decemberben már 5%-os visszaesést mutatott, így nem meglepő, hogy a kiskereskedelmi forgalom is zuhan. Elemzők szerint idén ráadásul lassabban nőhetnek a bérek, mint tavaly.
Hiába emelkednek jelentősen a bérek Magyarországon, az infláció ennél is gyorsabban növekszik. A bérek vásárlóereje tavaly decemberben már 5%-os visszaesést mutatott, így nem meglepő, hogy a kiskereskedelmi forgalom is zuhan. Miután az infláció most új rekordot döntött, így az idei év eleje is nehéz lehet.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
