Októberben tovább nőtt az átlagkereset Magyarországon, azonban még ez sem volt elég ahhoz, hogy a vágtató inflációt kompenzálja. Az elmúlt hónapokban egyre világosabbá vált, hogy az ország belépett az ár-bér siprál és az extrém infláció időszakéba, a friss adatok pedig arról árulkodnak, hogy a helyzet egyre súlyosabbá válik. A bérek és az árak növekedése egymást erősítő folyamattá vált.
Jövőre nagy árat fizetnek a dolgozók a vágtató infláció miatt. A munkavállalók döntő többségének ugyanis csökkenni fog a reálbére, miután a pénzromlás üteme 2023-ban még az ideit is meg fogja haladni. Az infláció nemcsak a szegények adója lesz, hanem szinte mindenkié. A nagy kérdés már csak az, hogy sikerül-e letörni a magas inflációt vagy tovább száguldunk a tervezhetetlenség sztrádáján: az idei volt ugyanis az ár-bér spirál szárba szökkenésének az éve, ezért a következő esztendő a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság éve lesz.
A KSH térképe alapján az országban vannak olyan régiók, ahol mindössze bruttó 250 ezer forint az átlagkereset, a legjobban fizető területeken azonban 700-850 ezer forint volt a bruttó bér tavaly.
Ez az írás összefoglalja az Európai Bizottságnak a magyar kormánynak címzett nyugdíjreform-javaslatait; diagnózist ad a magyar nyugdíjrendszerről és végül megfogalmazza a szerző saját reformjavaslatait.
A harmadik negyedévben már bruttó 930 ezer forint felett volt az átlagkereset a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók körében.
Szeptemberben már két szektorban is elérte a bruttó 800 ezer forintot az átlagkereset, miután a bérek idén jelentős mértékben emelkednek. Igaz, az infláció el is viszi a növekedést.
A szeptemberi béradatokat kommentálva elemzők arra világítanak rá, hogy bár már most is csökken a reálbér, a következő hónapok még nehezebbek lesznek Magyarországon. Jövőre pedig az év egészét tekintve a keresetek vásárlóerejének visszaesése várható. Ilyenre 2012 óta nem volt példa.
Szeptemberben is folytatódott az átlagkereset szokatlan, éven belüli növekedése Magyarországon, ami újabb bizonyíték arra, hogy elindult az ár-bér spirál. A fizetések növekedése azonban nem tudott lépést tartani az árak robbanásával, így a keresetek vásárlóereje már csökken.
Tavaly 354 ezer forint volt az átlagos havi kereset a NAV adatai szerint, azonban az ország egyes részei között hatalmas a különbség. A GKI Gazdaságkutató elemzése rávilágít, hogy átlagosan közel 40%-kal keresnek kevesebbet a munkavállalók a községekben, mint a fővárosban.
Bár az utóbbi napokban a lakáspiac lassulásáról szóltak a hírek, az elmúlt egy évben Európa-szerte hatalmas ugrás következett be a lakásárak emelkedésében. A KSH elemzése szerint az EU-tagállamok mindegyikében folytatódott a lakásár-emelkedés 2021 és 2022 második negyedéve között. Ahogy korábban már írtuk, Magyarországon is rekordmértékű volt a lakások drágulása, noha hazánk még így is csak az ezüstérmet szerezte meg az unió országainak listáján. Az alábbiakban a teljes lista bemutatása mellett egy térképet is készítettünk, valamint az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentése alapján azt is megnéztük, a jövedelmekhez képest hol, milyen mértékben romlott Európa-szerte egy év alatt a lakáshoz jutás lehetősége.
Közgazdászok már hónapok óta mondják, hogy Magyarországon elindult az ár-bér spirál, most pedig már a KSH is arról ír a friss jelentésében, hogy a kiugróan gyors bérdinamikában szerepet játszanak az egyre növekvő infláció által indukált folyamatos béremelések és a megemelkedett jutalmak is. A második negyedéves adatok alapján a munkáltatók teljes körénél 15,1%-kal emelkedett az átlagbér, amelynek összege elérte a 487 400 forintot; ez 15 ezer forinttal kevesebb, mint az 5 fő feletti cégekre kiterjedő felmérés. A legtöbbet a pénzügyi szférában lehetett keresni, míg a legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatásban.
Közel 570 ezer dolgozó keres legfeljebb garantált bérminimumot, vagyis bruttó 260 ezer forintot, ami a teljes munkaidős foglalkoztatottak közel 20%-át jelenti - derült ki a KSH adataiból.
Augusztusban 16,6%-kal nőttek a keresetek Magyarországon éves alapon, ami gyorsulást jelent az előző hónapokhoz képest. Az erőteljes növekedés mind a vállalati, mind a költségvetési szférában megfigyelhető, ami minden bizonnyal annak tudható be, hogy az évtizedes csúcsokat döntögető infláció miatt a vállalatoknak többször kell emelni a béreket. Rossz hír, hogy a rendszeres keresetek dinamikája is magas, és növekvő, ami szintén az ár-bér spirál beindulására vall. Ezt minden bizonnyal csak a közelgő recesszió tudja megállítani. Ugyanakkor a bérdinamika növekedése minden bizonnyal nem lesz elég ahhoz, hogy a keresetek vásárlóereje ne csökkenjen érdemben a következő hónapokban.
A szeptember volt az első hónap, hogy idén visszaesett az átlagkereset reálértéke. Az infláció drasztikus emelkedésével nem tartják az ütemet a bérek, miután a vállalatok egyre kedvezőtlenebb gazdasági környezettel találkoznak. A következő hónapokban még magasabb lesz a pénzromlás üteme, ami hosszú évek óta nem látott visszaesést hoz majd a keresetek vásárlóerejében.
A Portfolio információi szerint már elindultak a jövő évi bérekről szóló tárgyalások a munkáltatók és a munkavállalók között, de az elmúlt évekre jellemző „sima” bérmegállapodás aligha várható. A rezsiköltségek elszállása egyértelműen óvatosságra inti nemcsak a cégvezetőket, hanem a szakszervezeteket is. Az évtizedek óta nem látott infláció miatt néhány cégnél volt némi rugalmasság, és év közben is emeltek valamennyit a béreken egyszeri juttatásokkal és a cafeteria megemelésével, de többségében nem ez volt a jellemző.
Idén júniusban 503 500 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató szervezeteknél, a kedvezményekkel számolt nettó átlagkereset pedig 347 200 forint, amelyek rendre továbbra is gyors, 15,4%-os, illetve 16,1%-os növekedést mutattak éves alapon – közölte a KSH.
A bérhierarchia tetején lévők (a felső 20 százalék) átlagfizetése 2021-ben mintegy 5,5-szeresét tette ki a legalján elhelyezkedőkének a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében a KSH jelentése szerint.
Közel 15%-kal nőttek a bruttó átlagbérek Magyarországon a KSH szerint, a rendszeres keresetek 14% felett emelkedtek májusban. Miután az infláció egyre magasabb, így egyre inkább erodálja a keresetek vásárlóerejének növekedését.
Áprilisban továbbra is magas volt, de nem gyorsult tovább a keresetek növekedése Magyarországon, miközben az infláció egyre inkább visszafogja a fizetések vásárlóerejének növekedését.
Úgy tűnik, hogy egyelőre a magas infláció velünk marad. Ez nem csak itthon van így, hanem mindenütt a régiónk két vége között: Csehországtól Romániáig. Ráadásul az árszabályozás nélkül a szomszédoknál az infláció 3-4 százalékponttal magasabb annak ellenére, hogy a korona és a lej is jobban tartja magát az euróhoz képest, mint a forint. Az utóbbi években folyamatos reálbérnövekedéshez szokott magyar munkavállaló mit fog lépni akkor, amikor a bérnövekedése a közepes- és nagyvállalatoknál infláció alatti volt?
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
Joe Biden visszalépését követően.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
