Legjobban a katonai infokommunikáció és katonai vezető szakokkal lehet keresni, képzési területeket nézve pedig az informatikai végzettségűek számíthatnak a legjobb bérezésre – derül ki az Eduline által szemlézett adatokból.
Augusztusban már "csak" 1%-kal esett vissza a keresetek reálértéke Magyarországon a KSH friss adatai alapján, ami a legkisebb csökkenés közel egy éve. Szeptemberben pedig már fordulhatott a bérindex, és egy év után újra pozitív lehetett a reálbér. Ennek azonban még nem fognak örülni a dolgozók.
Hónapok óta azt halljuk, hogy ősszel fellélegezhetnek a dolgozók, mert az éves infláció végre alacsonyabb lesz, mint a béremelkedési ütem. Az éves alapú indexek statisztikailag ugyan jól néznek ki, de a rossz hír az, hogy a munkavállalók ebből szinte semmit sem fognak érezni.
A recesszió ellenére is keresettek a hazai munkaerőpiacon az informatikusok: egy jellemzően 5-6 hónapos képzés után egy éven belül átlagosan havi bruttó 596 ezer forintot vihetnek haza azok, akik a karrierváltás mellett döntenek. A szakmaváltók 33,4 százaléka 5-10 év, míg további 38,4 százaléka több mint 10 év munkatapasztalattal rendelkezett, mielőtt IT karrierjébe kezdett – többek között ezek derülnek ki a PROGmasters IT képzési központ felméréséből.
Csalódtak a pedagógusok, miután a státusztörvény nem garantálja az ígért 10%-os béremelést. Vannak, akiknek egyáltalán nem nőtt a fizetése. Az elégedetlenség miatt újabb sztrájkra készülnek a szakszervezetek.
Júliusban 559 ezer forintra nőtt a bruttó átlagbér Magyarországon a KSH friss adatai alapján, ami 15,2%-os béremelkedésnek felel meg. A bruttó keresetek emelkedése az elmúlt hónapokban lassult, ez azonban nem látható a rendszeres (jutalmaktól tisztított) fizetéseknél. Miután az infláció nyáron is meghaladta a bérek növekedését, így a keresetek vásárlóereje közel egy éve csökken. Augusztusban már stagnálás közelében lehet a reálbér, szeptembertől pedig némi növekedésre is van esély.
Teljesítményalapú, egyszerűen követhető modellt dolgozott ki a Corvinus kutatója, német mintára. A gyermekvállalást jobban elismerné, a régi nyugdíjasok nem szakadnának le az frissnyugdíjasoktól, az özvegyi nyugdíj méltányosabbá válna. Mindehhez pedig a kassza nem igényelne több forrást - derül ki a Corvinus Egyetem közleményéből.
2023 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,0, a nettó átlagkereset 15,9%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A Németországban tartózkodó munkaképes ukrán menekültek csaknem fele túlképzett a munkájához: mintegy 68 százalékuk egyetemi végzettséggel rendelkezik, további 16 százalékuknak pedig szakképzettsége van - szerepel a német szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) által csütörtökön kiadott tanulmányban.
Ahogy minden évben, idén is közzétette az Eurostat a fontosabb és érdekesebb, európai országokat érintő statisztikai adatokat. Ezek között lesújtó statisztikákat találni a magyarok mindennapjairól. Tudtad, hogy Magyarország is azon országok közé tartozik, ahol az egyik legalacsonyabb a férfiak születéskor várható élettartama? És azt, hogy 10% felett van azon magyar fiatalok aránya, akik nem dolgoznak, és nem is tanulnak? A jelentés kitér még a nők és férfiak fizetése közötti különbségekre, az elszegényedés veszélyére és arra is, hogy a magyarok 40%-a nem képes megfizetni egy hét nyaralást sem egy évben.
Közel sem kavar akkora port egy szolgáltatóközpont megnyitása vagy bővítése, mint egy nagy iparvállalaté. Az igazság azonban az, hogy amíg az alacsony képzettséget igénylő, többségében betanított, fizikai munkásokat foglalkoztató összeszerelőüzemek az olcsó munkaerőért és a rugalmas foglalkoztatási szabályok miatt jönnek hozzánk – a leértékelődő forint mellett –, addig az SSC/BSC-k a képzett, nyelveket beszélő fehérgallérosokat keresik. A mosolygörbe egyik boldogabb pontján dolgozók fizetése pedig átlagban 850 ezer forint, ami 70%-kal meghaladja az országos átlagot.
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy tárgyaljanak a legkisebb bérekről. Az alábbiakban a szakszervezeti oldal megbízásából készült elemzést közöljük.
Bár a lakásárak emelkedése egy időre megállni látszik, a fizetésekhez képest még mindig elég nagy terhet jelent a lakásvásárlás. Ezúttal a Pénzcentrum számításai alapján néztük meg, hogy az átlagos négyzetméterárak hogyan viszonyulnak a budapesti átlagfizetéshez a főváros különböző kerületeiben, vagyis hol, hány évnyi fizetés szükséges egy átlagos méretű fővárosi lakás megvásárlásához.
Nem csoda, hogy két számjegyű visszaesést mutat a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, hiszen a fizetések reálértéke a 2008-2009-es világgazdasági válság óta nem esett akkorát, mint most.
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeülhet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. A kkv-szektor zsugorodósa mellett azonban nem lehet nagyobb bérterheket vállalni év közben. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára ír a helyzetről.
A nagyvállalatoknál csaknem kétszer annyi pénzt keresnek a dolgozók, mint a legkisebb cégeknél, legalábbis papíron - küldte meg a KSH a Portfolio-nak a vállalatméret szerinti béradatokat. Annyi biztos, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál magasabb a bejelentett jövedelem, a különbség azonban vélhetően a hivatalosan mértnél kisebb, mégpedig a feketegazdaság miatt. A fehér borítéknak most örülhetnek a kisebb cégeknél dolgozók, azonban legkésőbb a nyugdíjnál jön a keserű pirula.
Márciusban gyorsult a keresetek növekedése Magyarországon, miután az évtizedes rekordokat döntő infláció miatt az emberek egyre nagyobb béremelést szeretnének elérni. Ez pedig azt sejteti, hogy az ár-bér spirál, ami az elmúlt néhány hónap adatai alapján mintha szunnyadóban lett volna, most felébredni látszik.
A Verstka portál oknyomozó riporterei az orosz hadiiparban dolgozó alkalmazottakkal készített interjú alapján számoltak be az ország hadiiparának jelenlegi állapotáról. A portálnak nyilatkozó dolgozók szerint folyamatos munkaerő- és alkatrészhiány, a hirdetettnél kevesebb fizetés, és kötelező „önkéntes adományok” jellemzik az orosz iparágat.
Februárban 16% körüli mértékben nőtt a bruttó átlagkereset a fegyverpénz hatásaitól megtisztított adatok alapján a Portfolio számításai szerint. A versenyszférában ennél gyorsabb a bérek növekedése, ám a keresetek vásárlóereje így is zuhant.