Nagyon erős a bérnyomás a magyar gazdaságban a KSH friss adatai alapján. Mind a bruttó átlagkereset, mind a rendszeres keresetek gyorsuló ütemben nőnek. Ez az első komoly jele annak, hogy Magyarország az ár-bér spirál kapujában van.
Februárban 546 ezer forint volt a bruttó átlagkereset a KSH adatai szerint, ami közel 32%-os (!) növekedés éves alapon. Ebben a hónapban az alapbér mellett 6 havi jutalmat (fegyverpénz) kapott a fegyveres testületek és a rendvédelmi dolgozók egy része, ami jelentősen felhúzta az átlagot. A KSH szakértői a Portfolio-val közölték: fegyverpénz nélkül számolva 472 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, ami 14%-os növekedés éves alapon.
A februári átlagkereset tényleg kiugróan magas volt. Félrevezető azonban az átlagkereset olyan interpretálása, amely azt sugallja, hogy van a társadalomnak egy olyan jelentős, „átlagos” csoportja, akinek pont ennyi lenne a keresete – hangsúlyozták a KSH szakértői a Portfolio-nak adott interjújukban, akiket a nagy vihart kavart, meglepően magas, 546 ezer forintos februári átlagbéradat kapcsán kérdeztünk. A KSH közlése szerint februárban 32%-kal nőtt az átlagkereset éves alapon. Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetője és Kadlecsik Roland, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály, Keresetstatisztikai osztály vezetője szerint a fegyverpénz dobta meg az átlagot ebben a hónapban. A fegyverpénz figyelembevétele nélkül 472 ezer forintra becsülhető februárban a bruttó átlagkereset, ami 13,9%-os növekedés egy év alatt. Ezen egyszeri juttatás nélkül a keresetek vásárlóerejének növekedése 5,2%-os volt a nemzetgazdaságban. Az is kiderült, hogy a legfrissebb éves adatok szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 66%-a keres kevesebbet, mint az átlag, a medián pedig az átlagkereset körülbelül 80%-a. Az interjúból azt is megtudhatjuk, hogy miért nincsenek benne az 5 fő alatti vállalatok adatai a gyorstájékoztatóban, ugyanakkor fontos tudni, hogy a kapcsolódó adattáblákban már szerepelnek a munkáltatók teljes körére vonatkozó kereseti adatok is.
Bencsik János független országgyűlési képviselő a felnevelt gyermekek számát és iskolai végzettségét figyelembe vevő szülői nyugdíj bevezetését kezdeményezi az újonnan alakuló parlamentben.
Hamarosan jön a Checklist, lapunk napi podcastjének keddi adása. A műsor első részében azzal a ma közzétett KSH-adattal foglalkozunk, ami az elemzőket is meglepve 32%-os februári béremelkedést közölt, egy fontos tényező viszont kimaradt a statisztikából. Ezután pedig az állampapírpiacon lévő átrendeződéseket, a Premium Magyar Állampapír szárnyalását és a Magyar Állampapír Plusz visszaszorulását vizsgáljuk meg lapunk szakértőjével.
A KSH mai adatai szerint több mint 30%-kal nőtt az átlagkereset Magyarországon. Reggeli cikkünkben jeleztük, hogy a legtöbb dolgozónak nem nőtt ennyivel a fizetése, csak a rendvédelmi dolgozók fegyverpénze húzza fel az átlagot. Bemutattuk, hogy 500 ezerről 1,3 millió fölé emelkedett a havi keresetük a rendvédelmiseknek. Most azt is megmutatjuk, hogy a "közigazgatás, védelem, kötelező tb" ágazaton kívül - amibe a fegyverpénzt kapott dolgozók tartoznak - csak az egészségügyben nőtt több mint 30%-kal a fizetés, az összes többi szektorban sokkal alacsonyabb a béremelkedés.
Van egy szektor, ahol csaknem megháromszorozódtak a keresetek februárban. A fegyverpénz hatására a rendvédelmi dolgozók bére akkorát ugrott, hogy a teljes nemzetgazdaság fizetési folyamatait is eltérítette a trendtől. Mutatjuk, hogy a KSH szerint miért nőtt közel 32%-kal az átlagkereset.
Nemcsak az átlagember, de az elemző is csóválja a fejét és ráncolhatja a szemöldökét akkor, amikor a KSH februári kereseti adatait nézi meg. A hivatal szerint ugyanis közel 32%-kal (!) nőtt az átlagkereset februárban. Az emberek döntő többsége azonban egészen biztos, hogy nem kapott ekkora béremelést. Az adatok mélyére nézve kiderül, hogy a rendvédelmi dolgozóknak juttatott fegyverpénz dobja meg az egész nemzetgazdasági átlagkeresetet. Ennek hatására ebben a szektorban közel háromszorosára ugrott az átlagkereset, míg a többi iparágban leginkább 6 és 20% közötti béremelést láthatunk.
Az Egyesült Királyságban nyolc éve nem látott ütemben csökkent az életszínvonal februárban, mivel a bérek emelkedése elmarad az infláció mértékétől.
Az idei év elején 13-14%-kal nőtt az átlagkereset, amely igen impozáns emelkedésnek mondható. Csakhogy a magas infláció súlyosan erodálja a fizetések vásárlóerejének növekedését, az év elején látott 8% körüli pénzromlásban pedig még nyoma sincs a háború negatív hatásának. Miután az infláció az év egészében magas lehet, így sokkal kevesebbeknek nőhet az életszínvonala, mint korábban várni lehetett. Sőt, népes lesz azoknak a tábora, akiknek csökken a reálkeresete. A minimálbér és a bérminimum jelentős növelése miatt az alacsony keresetűek reálbére nő idén, miközben a magasabb keresetűek egy részének biztosan érdemben csökken. Egész szektorokban eshet vissza a keresetek vásárlóereje.
Némi késéssel ugyan, de megjelent a 2022. évi nyugdíjmegállapítások során alkalmazandó valorizációs szorzókról szóló rendelet - mutat rá friss bejegyzésében Farkas András nyugdíjszakértő.
A minimálbér-emelés megtette hatását: a várakozásoknak megfelelően nagyot emelkedtek 2022 januárban a keresetek. A bruttó átlagkereset 13,7%-kal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 14,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
Trendszerűen, immár hosszú idő óta csökkennek az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonra, illetve tagdíjbevételekre vetített költségei: a díjterhelési mutatók először 2020-ban estek szektorszinten 0,7 százalék alá. A vagyonkezelési költségek 2020-ban 0,4 százalék alá estek, ami kevesebb, mint a jogszabályban megadott korlát (0,8 százalék) fele. A vagyonra vetített összköltség, amit a klasszikus díjterhelési mutató fejez ki, szintén történelmi mélypontra került, 0,64 százalék lett. Az így kedvezőbbé váló nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségekhez, a szektor versenyképesebbé válásához nagyon kellettek a jogalkotó és a felügyelő hatóság szabályozó lépései. S persze az is, hogy a pénztárak – amelyeknél a piaci verseny önmagában nem indította el ezeket a folyamatokat – együttműködjenek a jegybankkal például a választható portfóliós rendszereknél ajánlott vagyonkezelői díjazás, a befektetési alapok esetében fizetendő sikerdíj, illetve a speciális nyugdíjpénztári TKM alkalmazásában.
Tavaly 439 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, azonban vannak olyan szakmák, ahol fele ennyi pénzt sem fizetnek, viszont több olyan munka is van, ahol több mint 1 millió forint a havi bér. Sőt, a légiforgalmi irányítók keresete megközelíti a 2 milliót is, az erdészeti dolgozó és a textilműves viszont 200 ezret sem keres. Az év nyertesei az orvosok, akiknek hatalmasat nőtt a bérük.
A 2022. január 1. és december 31. közötti megállapítási kezdőnappal nyugdíjat igénylő személyeknek 8,7%-kal magasabb valorizációs szorzókkal állapítják meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét - ez derül ki a ma megjelent, 2021 egészére vonatkozó kereseti adatokból. Ezzel kapcsolatban Farkas András, a NyugdíjGuru News oldalán felhívta a figyelmet: idén is folytatódik az a trend, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is.
Idén 13%-kal nőhetnek a keresetek a TakarékBank előrejelzése szerint a jelentős minimálbér-emelés és a munkaerőhiány miatt. A jelentős béremelés pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett.
Decemberben 492 800 forint volt a bruttó átlagkereset a KSH friss adatai alapján, a vállalati szektorban 500 ezer felett alakult a fizetés. Ez kifejezetten magasnak mondható, azonban a december egyrészt kiugró hónap a jutalmak miatt, másrészt az átlagember nem keres ennyi pénzt. Ráadásul hiába nőnek gyorsan a keresetek, szinte az egésze bővülést elviszi az évtizedes magasságba emelkedő infláció.
A héten megérkező 13. havi nyugdíj olyan erejű pluszjuttatás, mintha 8 százalékos emelést kapnának az idősek – mondta az Inforádió érdeklődésére Farkas András. A nyugdíjszakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek ellenére is tovább nyílik az olló a nettó bérek és a nyugdíjak között.
Akár az első negyedév végéig eltarthatnak az idei évről szóló bértárgyalások a munkáltatók és a munkavállalók között. Érdekképviseleti vezetőket kérdeztünk arról, hogy mekkora a bérnyomás. A bértárgyalásokon eddig jellemzően 7-15% közötti megegyezésekről számoltak be, de van, ahol ennél is nagyobb az emelés mértéke. A felgyorsult infláció, az egyre erőteljesebb munkaerőhiány és persze önmagában a 20%-os minimálbéremelés is felfelé hajtja a fizetéseket. Közben a cégvezetőket szorítja az is, hogy sok esetben elszaladtak a termelési költségeik a többszörösére ugró energiaárak miatt, míg a korábban jó ötletnek tűnő hosszútávú beszállítói szerződések alapvető gátjai lehetnek annak, hogy egy-egy cég árat emeljen a megrendelője felé.
Az elmúlt években számos elemzés taglalta az intézményi munkaügyi statisztikában (IMS) és a nemzeti számlákban (NSZ) szereplő bértömegből kiolvasható folyamatok közti eltéréseket. A kétféle idősor eltéréseit okozó módszertani különbségek részletes bemutatása a statisztikusok feladata. Az alábbiakban így csupán Dedák István január 25-én megjelent cikkének arra az állítására szeretnék reagálni, amely szerint a 2010-es években az adó- és járulékbevételi adatok a két idősor közt nagyjából félúton elhelyezkedő bérnövekedést implikálnak. Amint azt látni fogjuk, a havi járulékbevallásokban („’08-as bevallás”) szereplő adatok valójában nagyon hasonló képet mutatnak az IMS statisztika adataihoz, vagyis a magasabb növekedést mutató IMS statisztika a szűkebb lefedettség ellenére is jó indikátora a legális munkaerőpiacon zajló folyamatoknak.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
