Hiába emelkednek jelentősen a bérek Magyarországon, az infláció ennél is gyorsabban növekszik. A bérek vásárlóereje tavaly decemberben már 5%-os visszaesést mutatott, így nem meglepő, hogy a kiskereskedelmi forgalom is zuhan. Miután az infláció most új rekordot döntött, így az idei év eleje is nehéz lehet.
Európa-szerte komoly kockázatot jelent a társadalomra nézve a lakhatási költségek emelkedése, különösen a szegénységi küszöb alatt élők esetében, akiknek a jövedelmük több mint felét is elérhetik a havi lakhatási kiadásaik. Az alábbiakban arra voltunk kíváncsiak, hogy a rendelkezésre álló jövedelemből az egyes országokban mekkora arányt tesznek ki a lakhatási költségek, ezáltal melyik országokban jelenti a legnagyobb terhet a lakhatási költségek előteremtése. Ezt követően pedig azt vizsgáltuk meg, hogy az egyes országokban a lakásvásárlás és a lakásbérlés költségei milyen összefüggésben állnak a jövedelmekkel.
A minimálbér nyolc százalékos, havi bruttó 1080 euróra (átszámítva 410 ezer forint) emeléséről döntött keddi ülésén a spanyol kormány Madridban.
Már csak Bulgáriát előzi meg a bruttó magyar a minimálbér (euróban számolva) az egész Európai Unióban. Egyrészt tény, hogy a magyar bérek nagyon alacsonyak uniós szinten, miután az elmúlt években euróban számolva hazánkban nőtt a legkisebb mértékben a minimálbér az egész régióban, másrészt érdemes eloszlatni néhány tévhitet.
Nem csoda, ha sokan úgy érzik, hogy nem érik el az országos átlagkeresetet; a nagyon magas jövedelműek által felfelé húzott átlagnál az emberek jóval több mint a fele keres kevesebbet. Ez a területi adatokban is látványosan tükröződik: csupán néhány megyében van az országos átlag közelében a nettó átlagbér. A keresetek között országon belül továbbra is nagy a szakadék, ugyanakkor az alacsony átlagkeresetű régiókban tavaly jelentősen nőttek a bérek, jórészt a minimálbér és a bérminimum jelentős növelése miatt.
2022 novemberében az ELTE több karának mintegy 650 dolgozója fogalmazott meg az egyetem vezetése felé egy állásfoglalást, amelyben az alapbérek rendezését követelték. A nyilatkozat kitért arra, hogy az ELTE oktatói alapbérei európai, közép-európai, sőt még magyarországi összehasonlításban is rendkívül alacsonyak, és ez már az intézmény alapműködését is veszélyezteti - derül ki az ELTE-sek az egyetemi oktatás jövőjéért csoport közleményéből.
A közszolgálati dolgozók bérfejlesztéséről tartott keddi egyeztetésén a munkáltatói oldal és a kormány képviselői is egyetértettek abban, hogy meg kell tartani a fizetések reálértékét. Akár már a februárban érkező januári bérek is emelkedhetnek mintegy 200 ezer munkavállalónak - írja a vg.hu.
A keresetük alapján a felső 10 százalékba tartozó brit férfiak többet fizetnek be a társadalombiztosításba, mint amennyit nyugdíjjáradékként visszakapnak – írja egy friss tanulmány adataira hivatkozva a Financial Times.
Októberben tovább nőtt az átlagkereset Magyarországon, azonban még ez sem volt elég ahhoz, hogy a vágtató inflációt kompenzálja. Az elmúlt hónapokban egyre világosabbá vált, hogy az ország belépett az ár-bér siprál és az extrém infláció időszakéba, a friss adatok pedig arról árulkodnak, hogy a helyzet egyre súlyosabbá válik. A bérek és az árak növekedése egymást erősítő folyamattá vált.
Jövőre nagy árat fizetnek a dolgozók a vágtató infláció miatt. A munkavállalók döntő többségének ugyanis csökkenni fog a reálbére, miután a pénzromlás üteme 2023-ban még az ideit is meg fogja haladni. Az infláció nemcsak a szegények adója lesz, hanem szinte mindenkié. A nagy kérdés már csak az, hogy sikerül-e letörni a magas inflációt vagy tovább száguldunk a tervezhetetlenség sztrádáján: az idei volt ugyanis az ár-bér spirál szárba szökkenésének az éve, ezért a következő esztendő a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság éve lesz.
A KSH térképe alapján az országban vannak olyan régiók, ahol mindössze bruttó 250 ezer forint az átlagkereset, a legjobban fizető területeken azonban 700-850 ezer forint volt a bruttó bér tavaly.
Ez az írás összefoglalja az Európai Bizottságnak a magyar kormánynak címzett nyugdíjreform-javaslatait; diagnózist ad a magyar nyugdíjrendszerről és végül megfogalmazza a szerző saját reformjavaslatait.
A harmadik negyedévben már bruttó 930 ezer forint felett volt az átlagkereset a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók körében.
Szeptemberben már két szektorban is elérte a bruttó 800 ezer forintot az átlagkereset, miután a bérek idén jelentős mértékben emelkednek. Igaz, az infláció el is viszi a növekedést.
A szeptemberi béradatokat kommentálva elemzők arra világítanak rá, hogy bár már most is csökken a reálbér, a következő hónapok még nehezebbek lesznek Magyarországon. Jövőre pedig az év egészét tekintve a keresetek vásárlóerejének visszaesése várható. Ilyenre 2012 óta nem volt példa.
Szeptemberben is folytatódott az átlagkereset szokatlan, éven belüli növekedése Magyarországon, ami újabb bizonyíték arra, hogy elindult az ár-bér spirál. A fizetések növekedése azonban nem tudott lépést tartani az árak robbanásával, így a keresetek vásárlóereje már csökken.
Tavaly 354 ezer forint volt az átlagos havi kereset a NAV adatai szerint, azonban az ország egyes részei között hatalmas a különbség. A GKI Gazdaságkutató elemzése rávilágít, hogy átlagosan közel 40%-kal keresnek kevesebbet a munkavállalók a községekben, mint a fővárosban.
Bár az utóbbi napokban a lakáspiac lassulásáról szóltak a hírek, az elmúlt egy évben Európa-szerte hatalmas ugrás következett be a lakásárak emelkedésében. A KSH elemzése szerint az EU-tagállamok mindegyikében folytatódott a lakásár-emelkedés 2021 és 2022 második negyedéve között. Ahogy korábban már írtuk, Magyarországon is rekordmértékű volt a lakások drágulása, noha hazánk még így is csak az ezüstérmet szerezte meg az unió országainak listáján. Az alábbiakban a teljes lista bemutatása mellett egy térképet is készítettünk, valamint az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentése alapján azt is megnéztük, a jövedelmekhez képest hol, milyen mértékben romlott Európa-szerte egy év alatt a lakáshoz jutás lehetősége.
Közgazdászok már hónapok óta mondják, hogy Magyarországon elindult az ár-bér spirál, most pedig már a KSH is arról ír a friss jelentésében, hogy a kiugróan gyors bérdinamikában szerepet játszanak az egyre növekvő infláció által indukált folyamatos béremelések és a megemelkedett jutalmak is. A második negyedéves adatok alapján a munkáltatók teljes körénél 15,1%-kal emelkedett az átlagbér, amelynek összege elérte a 487 400 forintot; ez 15 ezer forinttal kevesebb, mint az 5 fő feletti cégekre kiterjedő felmérés. A legtöbbet a pénzügyi szférában lehetett keresni, míg a legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatásban.
Közel 570 ezer dolgozó keres legfeljebb garantált bérminimumot, vagyis bruttó 260 ezer forintot, ami a teljes munkaidős foglalkoztatottak közel 20%-át jelenti - derült ki a KSH adataiból.
Megállapodtak a felek.
Mutatjuk, mennyiért lehet tankolni holnaptól.
A visszaeső keresletet így lehetne megfordítani.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Alaposan felszerelik a diktatúrát.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
