Minden tizedik munkavállalónak csökkent a keresete egy év alatt, minden huszadiknak azonban kiemelkedő mértékben, 50%-kal vagy annál nagyobb mértékben nőtt a bére tavaly. Az is kiderült, hogy a dolgozók 60%-ának csökkent a reálbére.
Az EU nyugdíjkoncepciója szerint a szuverén európai nyugdíjrendszerek mindegyikének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lenniük. Az alábbi cikkben e szempontok alapján elemzem a magyar nyugdíjrendszer helyzetét, például annak vizsgálatával, hogy az mennyire képes megelőzni az időskori szegénységet, vagy mennyire tükrözi a nemzedékek egymás iránti szolidaritását, illetve mennyire támogatott a tőkefedezeti és egyéb kisebb nyugdíjmegoldások elérhetősége. E szempontok alapján nyilvánvaló, hogy a magyar nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen.
Magyarországon a dolgozók több mint kétharmada az átlagbér alatti összeget visz haza – derült ki a KSH adataiból, amelyet a Portfolio kérésére közölt a hivatal. Az exkluzív adatok azt mutatják, hogy népesség legjobban és a legrosszabbul kereső 10%-ának bére között nyolc-kilencszeres a különbség, de még a kilencedik decilis (második legjobban kereső tized) és a tizedik között is kétszeres. Cikkünkben bemutatjuk, hogy ki mennyi pénzt vihet haza, és azt is, hogy mi az oka a nagynak látszó szakadéknak.
Minél nagyobb egy vállalat, annál magasabb bért fizet a dolgozóknak, ráadásul a legkisebb és a legnagyobb cégek közötti bérkülönbség tavaly csaknem kétszeres volt – derült ki a KSH adataiból, amelyeket a Portfolio-nak küldött meg a hivatal. Egyelőre semmi sem utal arra, hogy csökkenne a különbség. A szakadék azonban vélhetően a hivatalosan mértnél valamivel kisebb, mégpedig a feketegazdaság (fehér boríték) miatt.
A brit vállalkozások jövő évi bérnövekedési várakozásai májusban 4,1%-ra csökkentek az áprilisi 4,6%-ról a Bank of England felmérése szerint. Ez enyhítheti a döntéshozók inflációs aggodalmait, és befolyásolhatja a kamatlábak jövőbeni alakulását.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint idén éves átlagban 5-6%-kal nőhet a reálbér. Ez alacsonyabb szint, mint amit az év első három hónapjában láttunk, és annál is kisebb, mint amit a gazdasági szakértők várnak.
Mind a Kádár-korszakban, mind a 2000-es években az ország eladósodásának terhére sikerült reálbér-növekedést elérni – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) A reálbérek három évtizede című online konferenciáján. A szakmai fórumon azt a kérdést is megvizsgálták, hogy a reálbérek alakulása mennyiben határozza meg a választások kimenetelét.
Délelőtt közzétette a márciusi béradatokat a KSH, amely arról tanúskodott, hogy jelentősen nőttek a keresetek. Késő délután pedig frissült a jövedelmi ötödök szerinti adatsor is. Ebből kiderült, hogy a felső ötödbe esők bruttó átlagkeresete közel ötszöröse a legalsó kereseti ötödben lévők átlagának. A legrosszabbul keresők bére azonban 19,4%-kal nőtt, míg a legjobban keresőké 13,3%-kal.
Márciusban is gyorsan nőttek a keresetek Magyarországon. Elemzők szerint mindez segítheti a gazdaság növekedését, ugyanakkor kockázatot is jelent, hiszen a vállalatok a bérek emelése után könnyedén újra hozzányúlhatnak az árakhoz.
Mától május 6-ig véleményezhető az otthonfelújítási program felhívástervezete. A végleges felhívást a társadalmi és szakmai egyeztetések lezárását követően, június elején teszi majd közzé a kormány - derül ki az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös közleményéből.
Ismét mozgolódik a magán-nyugdíjpénztári piac, a meglévő négy szolgáltató száma lefeleződik: nyártól már csak a Budapest és a Horizont Magánnyugdíjpénztár marad. A számok azt mutatják, hogy magasabb összegre lett jogosult a megmaradt 51 ezer pénztári tag, mint az a több mint 3 millió, aki 13 éve a kilépés mellett döntött. Csakhogy a maradóknak is választaniuk kell, ha elérik a nyugdíjkorhatárt, és úgy tűnik, hacsak nem haladja meg jelentősen a pénztári járadék összege az állami nyugdíjat, érdemesebb inkább a visszalépés mellett dönteni. Mutatunk egy hüvelykujjszabályt, ami segíthet.
Megjelent a Kopint-Tárki konjunktúrakutató friss előrejelzése, amely kifejezetten dinamikus bérnövekedéssel számol. A kutatócég szerint majdnem olyan gyors lehet a reálbérek növekedése (a vártnál sokkal gyorsabb bérdinamika miatt) idén, mint amekkora nominális béremelkedésre számított korábban a piac.
Ahogy korábban írtuk, a nemrég bejelentett otthonfelújítási program keretében 1 millió forint önerő mellett kamatmentes hitel és vissza nem térítendő támogatás fogja segíteni az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítését. A támogatás mértéke a járásokban élők átlagjövedelmétől függ, ami alapján ennek összege 2,5-3,5 millió forint között szóródhat. A Nemzetgazdasági Minisztérium és az Energiaügyi Minisztérium most közzétette az egyes jövedelmi kategóriákba tartozó járások listáját és azt, hogy mekkora az a jövedelem, ami felett az igénylő mindenképpen a legnagyobb arányú hitelrészt kapja.
Nagyon úgy tűnik, hogy az idei béremelkedés nem lesz összhangban a termelékenység bővülésével, az infláció azonban ennek ellenére visszafogottan nőhet, hiszen a kereslet továbbra is gyenge – derült ki a Portfolio által megkérdezett közgazdászok várakozásaiból. A szakértőket a januári, vártnál gyorsabb béremelkedés kapcsán kérdeztük.
A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet tervezetét március 13-án küldték társadalmi egyeztetésre. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.
Januárban 14,6%-kal nőtt a bruttó átlagbér Magyarországon, ami kifejezetten erős dinamikát jelent. Az adat nemcsak a toborzócégek és a vállalati képviseletek visszafogott várakozásait, de a makrogazdasági elemzők előrejelzését is meghaladja. A januári béradat a legfontosabb minden évben, ugyanis fontos indikációt jelent arra nézve, hogy milyenek lesznek a bérkilátások.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
Joe Biden visszalépését követően.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
