Jövőre alacsonyabb ütemű béremelkedés várható Magyarországon, mint amilyen gyorsan idén nőttek a fizetések. Szerencsére azonban még így is jobban járnak a dolgozók 2024-ben, mert az infláció várhatóan sokkal alacsonyabb lesz. Ennek hatására az idén visszaeső reálbérek újra növekedési pályára kerülnek.
2023 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 564 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 389 300 forint volt. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,0%-kal nőtt egy év alatt. Mivel az infláció folyamatosan csökken, ezért ez az éves dinamika már elegendő, hogy a keresetek reálértéke meghaladja az egy évvel korábbit: a nemzetgazdaság egészében 3,7, a versenyszektorban 4,1%-os volt a növekedés.
Az Országos Nyugdíjas Parlament változtatásokat javasol a nyugdíjrendszerben, többek között a nyugdíjak számításának módját és az emelések alapját illetően, valamint azt, hogy a legalacsonyabb nyugdíj is elegendő legyen a megélhetéshez.
A legalsó ötödben bruttó 243 ezer forintot keresnek a dolgozók, míg a csúcson havi 1 millió 200 ezer forint a fizetés.
Szeptemberben újra nőtt a keresetek reálértéke az előző év azonos időszakához képest. Ezzel egy évig tartó csökkenő trend szakadt meg. A dolgozók azonban egyelőre nem örülhetnek igazán: egyrészt csökkent a bérdinamika, másrészt csak a bértárgyalási forduló után érzik majd, hogy nő a fizetésük értéke.
A pénteken kiutalt és kifizetett visszamenőleges nyugdíjkiegészítéssel összesen 18,5%-os emelésben részesültek az időskorúak. Hosszú idő után így ismét előállt az a különleges helyzet, hogy a nyugdíjemelés meghaladhatja az átlagos bérnövekedés ütemét Magyarországon.
Az elmúlt években az egyre fejlődő mesterséges intelligencia hatása miatt szinte lehetetlen megjósolni, hogy mely szakmák tűnhetnek el a jövőben, de azok, akik a pénzügyi területen, az egészségügy bizonyos részeiben, vagy épp a légiforgalmi irányítás terén helyezkednek el, még mindig nagyon jó keresetekre számíthatnak. A politikusok egyre feljebb kerülnek a megélhetési rangsorban.
Legjobban a katonai infokommunikáció és katonai vezető szakokkal lehet keresni, képzési területeket nézve pedig az informatikai végzettségűek számíthatnak a legjobb bérezésre – derül ki az Eduline által szemlézett adatokból.
Augusztusban már "csak" 1%-kal esett vissza a keresetek reálértéke Magyarországon a KSH friss adatai alapján, ami a legkisebb csökkenés közel egy éve. Szeptemberben pedig már fordulhatott a bérindex, és egy év után újra pozitív lehetett a reálbér. Ennek azonban még nem fognak örülni a dolgozók.
Hónapok óta azt halljuk, hogy ősszel fellélegezhetnek a dolgozók, mert az éves infláció végre alacsonyabb lesz, mint a béremelkedési ütem. Az éves alapú indexek statisztikailag ugyan jól néznek ki, de a rossz hír az, hogy a munkavállalók ebből szinte semmit sem fognak érezni.
A recesszió ellenére is keresettek a hazai munkaerőpiacon az informatikusok: egy jellemzően 5-6 hónapos képzés után egy éven belül átlagosan havi bruttó 596 ezer forintot vihetnek haza azok, akik a karrierváltás mellett döntenek. A szakmaváltók 33,4 százaléka 5-10 év, míg további 38,4 százaléka több mint 10 év munkatapasztalattal rendelkezett, mielőtt IT karrierjébe kezdett – többek között ezek derülnek ki a PROGmasters IT képzési központ felméréséből.
Csalódtak a pedagógusok, miután a státusztörvény nem garantálja az ígért 10%-os béremelést. Vannak, akiknek egyáltalán nem nőtt a fizetése. Az elégedetlenség miatt újabb sztrájkra készülnek a szakszervezetek.
Júliusban 559 ezer forintra nőtt a bruttó átlagbér Magyarországon a KSH friss adatai alapján, ami 15,2%-os béremelkedésnek felel meg. A bruttó keresetek emelkedése az elmúlt hónapokban lassult, ez azonban nem látható a rendszeres (jutalmaktól tisztított) fizetéseknél. Miután az infláció nyáron is meghaladta a bérek növekedését, így a keresetek vásárlóereje közel egy éve csökken. Augusztusban már stagnálás közelében lehet a reálbér, szeptembertől pedig némi növekedésre is van esély.
Teljesítményalapú, egyszerűen követhető modellt dolgozott ki a Corvinus kutatója, német mintára. A gyermekvállalást jobban elismerné, a régi nyugdíjasok nem szakadnának le az frissnyugdíjasoktól, az özvegyi nyugdíj méltányosabbá válna. Mindehhez pedig a kassza nem igényelne több forrást - derül ki a Corvinus Egyetem közleményéből.
2023 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,0, a nettó átlagkereset 15,9%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A Németországban tartózkodó munkaképes ukrán menekültek csaknem fele túlképzett a munkájához: mintegy 68 százalékuk egyetemi végzettséggel rendelkezik, további 16 százalékuknak pedig szakképzettsége van - szerepel a német szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) által csütörtökön kiadott tanulmányban.
Ahogy minden évben, idén is közzétette az Eurostat a fontosabb és érdekesebb, európai országokat érintő statisztikai adatokat. Ezek között lesújtó statisztikákat találni a magyarok mindennapjairól. Tudtad, hogy Magyarország is azon országok közé tartozik, ahol az egyik legalacsonyabb a férfiak születéskor várható élettartama? És azt, hogy 10% felett van azon magyar fiatalok aránya, akik nem dolgoznak, és nem is tanulnak? A jelentés kitér még a nők és férfiak fizetése közötti különbségekre, az elszegényedés veszélyére és arra is, hogy a magyarok 40%-a nem képes megfizetni egy hét nyaralást sem egy évben.
Közel sem kavar akkora port egy szolgáltatóközpont megnyitása vagy bővítése, mint egy nagy iparvállalaté. Az igazság azonban az, hogy amíg az alacsony képzettséget igénylő, többségében betanított, fizikai munkásokat foglalkoztató összeszerelőüzemek az olcsó munkaerőért és a rugalmas foglalkoztatási szabályok miatt jönnek hozzánk – a leértékelődő forint mellett –, addig az SSC/BSC-k a képzett, nyelveket beszélő fehérgallérosokat keresik. A mosolygörbe egyik boldogabb pontján dolgozók fizetése pedig átlagban 850 ezer forint, ami 70%-kal meghaladja az országos átlagot.
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy tárgyaljanak a legkisebb bérekről. Az alábbiakban a szakszervezeti oldal megbízásából készült elemzést közöljük.
Bár a lakásárak emelkedése egy időre megállni látszik, a fizetésekhez képest még mindig elég nagy terhet jelent a lakásvásárlás. Ezúttal a Pénzcentrum számításai alapján néztük meg, hogy az átlagos négyzetméterárak hogyan viszonyulnak a budapesti átlagfizetéshez a főváros különböző kerületeiben, vagyis hol, hány évnyi fizetés szükséges egy átlagos méretű fővárosi lakás megvásárlásához.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
