Novemberben 480 ezer forint volt a bruttó átlagkereset
Novemberben tovább nőttek a keresetek Magyarországon a KSH friss adatai alapján. Mindeközben az árak is érdemben emelkedtek, így a reálkeresetek kismértékben nőttek a vállalati szektorban.
Novemberben tovább nőttek a keresetek Magyarországon a KSH friss adatai alapján. Mindeközben az árak is érdemben emelkedtek, így a reálkeresetek kismértékben nőttek a vállalati szektorban.
További építőipari növekedés, dübörgő lakáspiac és logisztikai szegmens, dráguló kivitelezések, az energiaárak generálta anyagár-emelkedés, több külföldi vendégmunkás és az ellátási láncok lassú helyreállása jellemzi várhatóan a 2022-es hazai építőipart. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökségi tagjai értékelték az építésgazdaság helyzetét és elmondták a várakozásaikat.
A 2022-es év a gyors béremelkedésről szólhat Magyarországon, miután a munkaerőhiány fokozódik és a legkisebb bérek jelentős növelése is felfelé tolja a bérskálát. Mindezek miatt az átlagkereset 10% felett is emelkedhet. Csakhogy közben az infláció is magas lesz, ami erodálja a keresetek vásárlóerejének növekedését. A tartósan gyors áremelés következtében akinek nem nő legalább 5%-kal a fizetése, annak jövőre csökken az életszínvonala. És a többiek sincsenek biztonságban.
Fontos, a jövő nyugdíjasainak életét alapvetően meghatározó nyugdíjreformok zajlanak szerte a világban. A társadalom elöregedése egyre súlyosabb lepelként borul a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára, így több kormány is bejelentette már a nyugdíjaknál várható változásokat. De hol van ebben a sorban Magyarország? Itthon milyen változások zajlanak és mindez mennyire teszi fenntarthatóvá a magyar nyugdíjrendszert?
A 2022. évi nyugdíjmegállapítás esetén alkalmazandó valorizációs szorzók előreláthatóan 8 és fél százalékkal nőhetnek az idei szorzókhoz képest - írja friss bejegyzésében Farkas András, a Nyugdíjguru News alapítója.
Még három hónap van a 2022. szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre való jelentkezési határidőig. Nem sok idő ez, tekintettel arra, hogy Magyarországon több mint 60 államilag elismert felsőoktatási intézmény több száz karának több száz szakja közül lehet választani, a bőség zavarában pedig nehéz megtalálni, melyik lenne a legideálisabb a gyerek számára. Rengeteg mindent kell mérlegelni a szülőknek és a diákoknak is. A KPMG nemzetközi tanácsadó cég HR igazgatójával jártunk utána, mennyit számít az, hogy milyen egyetemen és milyen képzési területen szerez diplomát valaki.
Augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 426 500, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 283 600 forint volt, mindkettő 8,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH.
A 2021-es év egyik bombahíre lett a családi szja-visszatérítés, amely által a családok akár több mint 1,6 millió forintot is visszakaphatnak. A több mint 1,9 millió érintett összesen 600 milliárd forint visszatérítésre lesz jogosult. Mit kell tudni róla, kiknek jár, mennyi szja jár vissza 2022-ben, mikor kaphatjuk meg, és egyáltalán hogyan kell visszaigényelni az szja-t? Bemutatunk mindent, amit az szja-visszatérítésről tudni kell!
Nem törvényként, hanem a veszélyhelyzetre való tekintettel kormányrendelet formájában jelentek meg a gyermeket nevelő családoknak járó szja-visszatérítés részletszabályai.
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 433 700, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 288 400 forint volt, mindkettő 7,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, jelentette a KSH. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,2, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben – ezt jelentősen meghaladóan, 11,8%-kal nőttek. A bruttó mediánbér mindeközben 350 ezer forinton alakult, a nettó számításaink szerint 233 ezer forint volt. Ez a bér az, amit az "átlagember" megkeres. A keresetek növekedési üteme lassul, miközben a magas infláció is egyre jobban fékezi reálbér emelkedését. A minimálbért és bérminimumot keresők fizetésének reálértéke pedig már csökken.
Minden magyar nyugdíjas egy szegénységi csúszdára kerül, amint megállapították a nyugdíját – mondta el a Portfolio kérdésére válaszolva Farkas András nyugdíjszakértő, aki jövő szerdai Öngondoskodás konferenciánkon bővebben is beszél a problémáról.
Nincs minden országban törvényesen megállapított alsó bértarifa, de ahol van, ott az infláció és az üzleti konjunktúra alakulása alapján, a szociális partnerek szempontjait figyelembe véve évente indexálják az értékét. Ez elvileg rutindöntés; nálunk az ilyen is rendre átpolitizálódik, különösen választási év előtt.
A bruttó 200 ezer forintos minimálbér ötlete után érdemes számot vetni, hogy hol tart ma a magyar gazdaság. Megvan-e a fedezete ennek a béremelésnek? Hogyan érintheti a KKV-kat a 20%-os bérnövekedés? Mit kellene tenni ahhoz, hogy a bérek felzárkózzanak? Cikkemben ezekre a kérdésekre keresem a választ.
Drasztikusan csökken a tanárok keresetének vásárlóereje, miután az elmúlt hét évben a kormány befagyasztotta a pedagógusbéreket (a 2014-es minimálbérhez kötötte), ezért egyre nagyobb az országban a pedagógushiány. A legsúlyosabb válságokban bevett spórolási gyakorlat 2015 és 2019 között is zajlott Magyarországon, pedig a gazdaság kifejezetten gyorsan növekedett, jelentős költségvetési forrásokat biztosítva a kabinetnek. Most hivatalosan azért nem kapnak béremelést a pedagógusok, mert a koronavírus-válság miatt a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé, miközben a gazdaság a vártnál gyorsabban áll talpra, de ebből a növekedéséből adódó pluszforrásokat sem a tanárbérek rendezésére költi a kabinet. A pedagógusok havonta ma már százezreket veszítenek, az elmúlt öt évben pedig fejenként összesen 3-5 millió forint közötti összeget buktak, mert a bérük a 2014-es minimálbérhez van igazítva. Ha a béreket nem rendezik, akkor egyre több pedagóguscsalád élhet nélkülözésben a következő időszakban, a fiatalok számára pedig nem jelent perspektívát a főiskola után a szakmunkás minimálbér összegéért tanítani, így a már most is érdemi pedagógushiány a következő években még súlyosabbá válik majd.
Júniusban a bruttó átlagkereset 436 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 290 200 forint volt, mindkettő 3,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH. Ez egyben azt is jelenti, hogy hosszú idő után először csökkent a keresetek vásárlóereje Magyarországon, hiszen az infláció 5% felett alakult az időszakban. Az elmúlt hónapokban lelassult a béremelkedési ütem, amit most egy statisztikai hatás is rontott. A következő hónapokban már nem kell arra számítani, hogy érdemben csökkennének a reálbérek, azonban a jelentős béremelkedés úgy tűnik, egyelőre a múlté.
A pénz boldogít, csak éppen ennek is van egy határa. Egy híres kutatás ezt évi 75 ezer dollárban határozta meg amerikai mintán, ami árfolyammal, inflációval és vásárlóerővel korrigálva havi nettó 1,2 millió forintot jelent. Amennyiben ránk is érvényes volna ez a kutatás, akkor kijelenthetnénk, hogy ennél nagyobb fizetéssel már nem lesznek boldogabbak a hétköznapjaink. Az alábbi cikkben ezt az elgondolkodtató eredményt járjuk körbe, kitérve a boldogságmérés nehézségeire, meg persze arra, hogy ami az USA-ban érvényes, az nem biztos, hogy ránk is igaz.
Súlyos a helyzet az ország legszegényebb régióiban. Hiába emelkedik ugyanis folyamatosan az átlagkereset, a legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 2,5-szer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. Mindezt csak tetézi, hogy a járvány miatt sokan veszítették el a munkájukat, és az élelmiszerárak drasztikus emelkedésének ezeken a településeken élők még inkább ki vannak szolgáltatva. A Pénzcentrum a rendelkezésre álló statisztikák alapján megnézte, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, és annak is utánajárt, mennyiből élnek ezekben a járásokban a legszegényebb magyar családok.
A korábbi hónapokhoz képest alacsonyabb ütemben, éves alapon 8,5%-kal nőttek a keresetek májusban Magyarországon. A szokásos 9-10 %-os tempótól való eltérést a bérdinamika versenyszektorban megfigyelt csökkenése okozta: ezen a területen 6,7%-os volt a bérnövekedés. Az 5% feletti infláció ennek nagy részét el is tüntette: a vállalati szektor reálbéremelkedése 1,5%-ra csökkent, ami sok éve a legalacsonyabb érték.
A járványhelyzet és az ebből adódó járványügyi korlátozások a szállodákat nem csupán a hirtelen bezuhanó kereslet és az ebből következő bevételkiesés miatt érintették negatívan. Meghatározó problémának bizonyul a szektort érintő bizonytalanság kapcsán kialakult munkaerőhiány, mely a fővárosban érzékelteti leginkább a hatását. A szállodák üzemeltetői béremelésekkel és átcsoportosításokkal törekednek a helyzet megoldására - mondta el Verb Vivien, a BDO szakértője.
Az infláció az utóbbi három hónapban már meghaladta az 5%-ot, és semmi jele annak, hogy alacsony szintre csökkenjen. Nem véletlen, hogy egyre több nyugdíjas szervezet követeli a nyugdíjemelés mai módszerének megváltoztatását. De mi a baj a mostani rendszerrel?
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
