Az elmúlt években még döcögött az adósság elleni harc, hiszen decemberben szinte mindig kreatív megoldásokra volt szükség ahhoz, hogy az előző évi szint alá szorítsák le a GDP-arányos adósságot - igaz, évről évre érezhetően egyre kisebb lett a trükközési kényszer. Most azonban ha a tervek megvalósulnak, akkor a következő két évben egyértelműen felülkerekedhet legnagyobb ellenfelén az Orbán-kormány, számításaink szerint 2017 végére akár a 70 százalék körüli adósságráta is elérhető.
Állampapír, készpénz, bankbetét - népszerűség szerinti sorrendben leginkább ezekbe a megtakarítási formákba helyezte el összesen 7,9%-kal gyarapodó megtakarítását a magyar lakosság 2015-ben. A befektetési alapok reneszánsza véget ért: ezek bővülését még a nyugdíjpénztárak és a szintén adókedvezménnyel megtámogatott életbiztosítások is megelőzték. 12 ábrán mutatjuk most be, hogy áll a magyar lakosság a pénzügyi megtakarításokkal.
A lakossági állampapírpiac dinamikusan növekszik, rekordot döntött januárban a lakossági állampapír-állomány, így az államadósság többségi tulajdona belföldi szereplők kezében van - mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója az M1 aktuális csatornáján.
A jövőre nézve komoly kockázatot vállalhat az MNB önfinanszírozási programjával, melynek egyelőre csak az előnyei látszanak - olvasható a Bank of America-Merrill Lynch (BofA-ML) pénteken publikált elemzésében. Az amerikai bank szakembere szerint az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás mellett egyre erősebben jelenik meg a jegybank céljai között is az államadósság csökkentése.
Csütörtökön világszerte folytatódott a tőzsdék zuhanása és a befektetők menedékkeresése. Az ilyen helyzetekben erőre kapnak az amerikai állampapírok és az arany is.
Keveset költött a Magyar Államkincstár (MÁK) a babkötvények népszerűsítésére és ez meg is látszik a számokon, tavaly ugyanis jelentősen visszaesett az értékesítés- írja hétfői számában a Világgazdaság. 2014-hez képest több mint egyharmadával esett vissza az új Start-számlák száma, ráadásul 2015-ben az állami gondozott kisgyerekek is szépítették a számokat.
Ma reggeli cikkünkben írtunk arról, hogy január 1-je óta nem működik a Magyar Államkincstár (MÁK) sms-kód küldési szolgáltatása, emiatt pedig a felhasználók nem tudnak belépni a netes felületre. A Portfolio megkeresésére a MÁK azt válaszolta: nem náluk van a hiba, időközben pedig a szolgáltatás is helyreállt.
Információink szerint január 1-től szünetel a Magyar Államkincstár (MÁK) sms-kód küldési szolgáltatása, emiatt a netes felhasználók nem tudnak belépni a fiókjaikba és ezzel az interneten keresztüli állampapír adásvétel sem lehetséges.
Tudtad, hogy egy pesti átlagosan több mint 100 ezer forintért vett PMÁK-ot, KKJ-ból pedig az egy lakosra jutó legnagyobb összeg Fejér megyében van? A Magyar Államkincstár (MÁK) Portfolio-nak küldött válasza alapján eddig sosem látott módon mutatjuk be a lakossági állampapírok keresleti adatait.
Megérkezett a jegybank (egyik?) sokak által várt, csak félig-meddig unortodox lépése: szigorítja a jegybank hitelműveletei során elfogadható fedezetekre vonatkozó előírásait. A módosítások eredményeképpen tovább erősödik a fix kamatozású, likvid állampapírok jelentősége a fedezetként elfogadható egyéb értékpapírokhoz képest a bankoknál. Bár az indoklásban az MNB kockázati profiljának javítása szerepel, értelmezésünk szerint az intézkedéssel újabb lépést tesz a jegybank arra, hogy még inkább az állampapírpiacra terelje a hazai bankokat.
Az elmúlt években a magyar állam döntő részben forintadósság kibocsátásával fedezte finanszírozási igényét, míg a devizaforrások egyre kisebb szerephez jutottak. Bár 2016-ban az ideinél nagyobb összegű devizaadósság törlesztése válik esedékessé, de úgy látjuk, hogy továbbra is helyes és - a várható állampapír-piaci kereslet alapján - megvalósítható az államháztartás forint alapon történő finanszírozása. Mindez azt jelenti, hogy nincs szükség jövőre piaci devizakötvény kibocsátásra. Így a devizaadósság aránya az államadósságban 30 százalék alá csökkenhet, ami a válság kitörése óta a legalacsonyabb érték. Az alacsonyabb devizaarány mérsékli az államadósság árfolyamérzékenységét, a finanszírozás sérülékenységét és hozzájárulhat a hitelminősítői besorolás javulásához.
Októberben ismét a bankbetétek felé fordultak a magyar háztartások. Az MNB októberi értékpapír-statisztikája szerint több mint 42 milliárd forintnyi bankbetétet helyeztek el a magyarok, míg az értékpapírok iránt mutatott kereslet alig haladta meg a 29 milliárd forintot. A befektetési alapok és a részvények sem voltak keresettek a lakosság körében, egyedül az állampapírok 76 milliárd forintos értékesítési volumene javította az értékpapírok összképét.
Közel 100 milliárd forinttal emelkedett novemberben a lakossági állampapírok állománya. Ezzel a forintban kibocsátott lakossági állampapírok teljes mennyisége csaknem 3337 milliárd forint. Az euróban denominált államkötvénnyel, a PEMÁK-kal együtt a teljes mennyiség közel 4197 milliárd forint - írja az ÁKK mai közleményében.
Ha eddig azon gondolkodtunk, hogyan tudnánk elérni befektetési alapunkkal a lakossági állampapírokéhoz hasonló, magasabb hozamokat, nem kell tovább törni a fejünket, hamarosan jöhet ugyanis az új, de számos kérdést és kockázatot felvető lakossági befektetési lehetőség. A BAMOSZ és az ÁKK már szorgosan egyeztetnek arról, hogyan és milyen formában lehetne beengedni az alapkezelőket ismét a lakossági állampapírok piacára a 2014 nyara óta tartó időszak után.
Keresztet vethet az MNB az önfinanszírozási programjára, és az állam is a bankokra mint legfontosabb hazai hitelezőire, ha megvalósul az EU egyes jegybanki vezetőinek javaslata. Saját tőkéjük 25%-ában korlátoznák ugyanis a bankok kitettségét saját államuk felé (ez nálunk közel 200%), csökkentve ezzel a két fél egymásra való pénzügyi ráutaltságát. Jelen állás szerint a magyar bankoknak állampapírjaik 87%-át kellene eladniuk, ami a magyar államadósság közel ötöde. A magyar önfinanszírozási programmal teljesen szembenő ötlet nyers formájában hatalmas eladói nyomást generálna az állampapírpiacon és visszafordítaná a nagy külsősérülékenység-csökkentési akciót egy nehezen mérhető hosszú távú cél érdekében, amennyiben az eurózónán kívüli országokra is kiterjesztik. A javaslattal kapcsolatban kérésünkre az MNB is megszólalt.
Nem okozna nagy nehézséget annak brit követelésnek a rögzítése például az EU-alapszerződésben, hogy több fizetőeszköz is létezik az EU-ban - fejtette ki meglátását a BruxInfónak adott interjúban Jeroen Dijsselbloem. A holland pénzügyminiszter és egyúttal az Eurócsoport elnöke szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy az euró bevezetésére korábban kötelezettséget vállaló országokat mentesítenék a pénzcsere tényleges végrehajtása alól. Ha viszont mégis lenne ilyen igény, azaz az euróbevezetési kötelezettség alóli felmentés, akkor erről szerinte ad hoc alapon kellene dönteni. Az interjú további érdekes része a menekültügy miatt felmerülő plusz költségek figyelembe vétele az EU-s elszámolásokban, illetve az is, hogy Dijsselbloem jelzése szerint készül egy bizottsági terv, amely az uniós betétbiztosítási rendszerre felkészülés jegyében 2020-ig korlátozná az európai bankok állampapír felhalmozását, pontosabban felső korlátot szabna meg a bankrendszeri mérlegkockázatok mérséklése érdekében.
A hazai háztartások befektetési hajlandósága és képessége is javuló tendenciát mutat, 2015 második negyedévére a háztartások pénzügyi eszközeinek GDP-hez viszonyított aránya elérte a 120%-ot, ami 5 százalékpontos növekedést jelent éves összehasonlításban. Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója a K&H szakmai rendezvényén elmondta, hogy a lakossági megtakarítások növekedésének motorja egyértelműen a kötvények és a befektetési alapok voltak, emellett rövid- és középtávon is ezeknek befektetéseknek a felfutása várható.
A vártnál később, 2017-ben kerülhetnek át az önkormányzatok számlái a bankoktól Magyar Államkincstárhoz (MÁK), mivel az utóbbi informatikai rendszere még nem készült fel - írja a Világgazdaság.
Május óta nem látott mértékben, 67 milliárd forintot vontak ki a magyar háztartások a hazai bankbetétekből, de szeptemberben az állampapírok mellett a részvények is a népszerűbb célpontok között voltak. Az értékpapír-befektetések között az ősz első hónapjában is az állampapír-befektetések taroltak, ide több mint 43 milliárd forintot tettek a magyarok. A befektetési alapok között továbbra is a kötvényalapok a legnépszerűbbek, bár a havi tranzakciós adatok csak kis mértékű, 1,35 milliárdos keresletet mutattak szeptemberben a befektetési jegyek iránt.
