vélemény

Magyar euró - Nincs is olyan távol?

A magyar euró kapcsán utóbbi időben felélénkült szakmai vitában számos közgazdasági kockázatra mutatnak rá azok, akik szerint hazánknak egyelőre nem kéne csatlakoznia a valutaunióhoz. Mi úgy gondoljuk, hogy bár a kockázatok valósak, azok megfelelő intézményekkel és gazdaságpolitikával kezelhetőek. Egy felelős fiskális politikai intézményrendszer, hatékony makroprudenciális szabályozás és termelékenységgel összhangban lévő bérpolitika mellett Magyarország sikeres tagja lehet az euróövezetnek, így érdekében áll csatlakozni. Ezen intézkedések az euróhoz való csatlakozástól függetlenül is előnyösek egy egészségesen működő gazdaság számára. Emellett fontos az euró intézményi reformjának befejezése is, mely téren jelenleg ígéretesek a kilátások.

Tíz százalékkal drágulna a taxizás - Húsz lesz az, maradhat?

Komoly áremelésre készülnek a taxisok januártól, mostanra a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK) is sikerült meggyőzni arról, hogy támogassák a lépést, már csak a főváros jóváhagyásán múlik a dolog. Állítólag tíz százalékos lehet a tarifaemelés mértéke, de valójában ennél sokkal nagyobb lehet az áremelkedés, főleg azok járhatnak rosszul, akik rövid utakra veszik igénybe a taxit.

Hogyan vezessük be a magyar eurót?

Újra élénk vita alakult ki az euróbevezetés kérdésében Magyarországon. A válság előtti elméleti és gyakorlati megfontolásokat felülírták a friss tapasztalatok. A tanulságokat a hazai gazdaságpolitika levonta, és az euróbevezetést gyakorlatilag beláthatatlan távolságra tolta el. Eközben sok szakértő a közös pénz "azonnali" bevezetése mellett érvel. Bevezessük-e az eurót, és ha igen, mikor?

Kétrészes írásom első részében a hazai euróbevezetés szakmai, közgazdasági megfontolásait vettem számba, a válság során felhalmozott új tapasztalatok áttekintésével. A második részben országpéldákon keresztül vonom le a tanulságokat, illetve az euróhoz fűződő (szerintem) optimális viszonyt vázolom fel.

Így enyhíthető Magyarország legégetőbb problémája

A magyar gazdaság legfőbb problémája jelenleg a munkaerőhiány, és egyelőre nem látszik a kiút, ugyanis nagyon alacsony a születésszám, ez ráadásul csak hosszú távon oldaná meg a kérdést. Rövid távon ható megoldásra van szükség, a magyar államnak ezért érdemes azon gondolkodnia, hogy közelebbi kultúrkörből miként tudjuk pótolni a hiányzó dolgozókat, de a cégek előtt is nagy feladat áll.

Kell-e nekünk a magyar euró?

Újra élénk vita alakult ki az euróbevezetés kérdésében Magyarországon. A válság előtti elméleti és gyakorlati megfontolásokat felülírták a friss tapasztalatok. A tanulságokat a hazai gazdaságpolitika levonta, és az euróbevezetést gyakorlatilag beláthatatlan távolságra tolta el. Eközben sok szakértő a közös pénz "azonnali" bevezetése mellett érvel. Bevezessük-e az eurót, és ha igen, mikor?

Kétrészes írásom célja a hazai euróbevezetés szakmai, közgazdasági megfontolásainak számbavétele, a válság során felhalmozott új tapasztalatok áttekintése, a tanulságok levonása, illetve az euróhoz fűződő (szerintem) optimális viszony felvázolása.

Sorozatunkban szívesen helyet adunk más véleményeknek, elemzéseknek is.

Két sikertelen és egy sikeres kiigazítás története

A rendszerváltást követő évtizedekben mindeddig három alkalommal történt jelentős kísérlet a költségvetés egyensúlyának megteremtésére, de ezek közül csak a legutolsó teremtett tartós egyensúlyt növekedési áldozat nélkül. Az első 1995-ben és 1996-ban valósult meg, a második (két fázisban) 2006 és 2009 között történt, végül az utolsóra 2010 és 2012 között került sor, tehát minden évtizedre jutott egy program. Az alábbiakban a kiigazítások hátterét, szerkezetét és eredményeit elemezzük, ami alapján a gazdaságpolitika három, teljes mértékben eltérő megközelítésének képe rajzolódik ki. Az első két program a gazdasági növekedés szempontjait figyelmen kívül hagyva csak a rövid távú költségvetési szempontokra koncentrált, míg a harmadik strukturális reformokra építve, növekedésbarát módon ment végbe, és így egyedüliként volt képes a hiányt tartósan 3 százalék alatt tartani, miközben megteremtette a fenntartható növekedés alapjait.

Mire lesz elég a jegybank újabb lazítása?

Hosszú hónapok után újra lazítani volt kénytelen a jegybank, hogy megakadályozza a forint nemkívánatos erősödését. A célját elérte, de vajon meddig lehet visszatartani a spekulánsokat?

Jót tett a gazdaságnak az adóreform

A 2010-2013 között végrehajtott adóreform az elmúlt években is éreztette kedvező hatásait. A 2010 utáni adóreform első hullámában 2013-ig megtörtént az adórendszer főbb szerkezeti átalakítása, amelynek számottevő hatása volt arra, hogy a GDP-arányos adóbevételek 2014-2016 között 2 százalékponttal emelkedtek anélkül, hogy adóemelés valósult volna meg ebben az időszakban. A növekedést a korábbi intézkedések dinamikus hatása, a gazdaság fehéredése és a gazdasági növekedés szerkezete okozta. A szakirodalom és a modellezési eredmények is arra utalnak, hogy az adóreformok gazdaságösztönző hatása teljes mértékben néhány év késleltetéssel érvényesül, és helyes lépések esetén nagymértékben kompenzálhatja az adócsökkentések kezdeti költségeit. Hazánkban az adóbevételek elmúlt években tapasztalt növekedése mellett az állami kamatkiadások csökkenése is jelentősen hozzájárult a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó 2017. évi csökkentéséhez szükséges mozgástér kialakulásához.

Trükkösen nyitották ki az ajtót ma a magyar euró előtt

Ha nem akartok kétsebességes Európai Uniót, márpedig én sem akarok, akkor mielőbb vezessétek be az eurót és ehhez kétféle anyagi ösztönzőt is társítunk - lényegében ezt ajánlotta fel az eurót még nem használó, jórészt keleti tagállamok számára mai beszédében Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke azonban az ösztönzőket egy olyan döntéshozatali reformon keresztül szeretné elérni, ami nagyon messzire vezet. Éppen ezért nem csak az tűnik erősen kérdésesnek, hogy a magyar kormány partner-e az egész kezdeményezésben, hanem az is bizonytalan, hogy a mostani eurózóna-tagok tetszését elnyeri a javaslat.

Mintha örökre lemondtunk volna a magyar euróról

Így megy a pénzosztás Magyarországon - Bemutatjuk a hátteret

Lassan indult el a mostani uniós ciklus pénzosztása, sok hónapos csúszások voltak döntéshozatalban, de közben az nagy érdem, hogy márciusig már a 7 éves keret 100%-ára meghirdette a kormány a pályázatokat, jövő tavaszig pedig az összes nyertest ki is hirdetik - ez a felemás kép rajzolódik ki a ciklus félidejénél készített körképünkből. A mintegy 9000 milliárd forintos teljes keret közel kétharmadára már megvannak a nyertesek, és közel harmadát már ki is fizették (jórészt előleg formájában) a nyerteseknek. Gőzerővel halad tehát az EU-pénzek elosztása, de most a piaci szakértők véleményére voltunk kíváncsiak, így mindenkinek ugyanazt az öt kérdés tettük fel, a beérkezett válaszokat pedig abs-sorrendben mutatjuk be.

Boldog szülinapot, halálraítélt!

A Fed korábbi elnöke, Paul Volcker szerint "az egyetlen hasznos dolog a bankolásban". Napjainkban azonban már édesapjával, a bankfiókkal és édesanyjával, a készpénzzel együtt szép lassan veszélyeztett fajjá válik. Igen, az ATM-ről van szó, amely éppen ma ünnepli 50. születésnapját. Nincs jó hírünk az ünnepeltnek: ahogy a bankfiók a videotéka, a készpénz pedig a távirat vagy a bakelitlemez sorsára jut majd, úgy idővel az ATM "telefonfülkésedése" is elkerülhetetlennek tűnik.

Mekkora arculcsapás lesz a CSOK elvétele a bankoknak?

Eddig sem keresték halálra magukat a bankok a CSOK adminisztrációján, így nem kell attól tartani, hogy Lázár János mai szíves közlése földhöz vágná őket. Becslésünk szerint évi 2 milliárd forint bruttó díjbevételt realizál ezen a szektor. A keresztértékesítésben és a marketingben azonban nagy a szerepe a CSOK-nak, ennek kiesése jobban fájhat majd egyes pénzintézeteknek.