Példátlan esélyt kapott Putyin Donald Trumptól - Hamarosan végleg eldőlhet Ukrajna sorsa?

Szinte nyoma sincs a részleges tűzszünetnek

A massive Shahed drone attack overnight after some days of relative quietness.. A total of 145 Shahed drones were launched of which 85 were shot down and another 49 were lost in location without consequences or supressed by electronic warfare. pic.twitter.com/37IUpFkH1z

— NOELREPORTS () April 10, 2025

Március 11-én ukrán-amerikai tárgyalás volt Rijádban, Szaúd-Arábiában, az esemény nagy bejelentéssel zárult: Ukrajna és az Egyesült Államok 30 napos, általános tűzszünetet ajánlott Oroszországnak, a béketárgyalások előkészítő lépéseként.

Vlagyimir Putyin orosz elnök másnap nyilvánosan reagált az ajánlatra: azt mondta, hogy legfőbb vágya, hogy el tudja fogadni a tűzszünetet, de nem teheti meg, mert számos „tisztázatlan kérdés” van még a konfliktussal kapcsolatosan. Oroszország mindenképpen a háború végleges lezárását szeretné, de nem látja a Kreml, a tűzszünetből hogyan következhet tartós béke.

Putyin tehát nem fogadta el az általános tűzszünetet, de nem is utasította azt vissza: lényegében időt és további tárgyalásokat kért amerikai hivatali partnerétől.

"Jószándéka jeléül" ekkor azonban utasítást adott a haderőnek a Kreml ura, hogy állítsák le az ukrán civil infrastruktúra (főleg energetikai létesítmények) elleni támadásokat, két napra rá pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is erre utasította saját haderejét.

Ezzel elvileg részleges tűzszünet lépett életbe Ukrajnában, arról is elkezdtek tárgyalni a felek, hogy hasonló, részleges tűzszünet lépne érvénybe a Fekete-tengeren.

Azóta egy egész hónap eltelt és nem sikerült érdemi előrelépést elérni a háború lezárása felé. Nemhogy nincs általános, vagy akár a Fekete-tengerre kiterjedő tűzszünet, de Kijev és Moszkva napi szinten vádolja egymást azzal, hogy az energetikai létesítményekre kiterjedő tűzszünetet is megsértik. Az orosz és ukrán légteret ellepő dróntámadások intenzitása sem csökkent: szerda éjjel 158 ukrán drón lelövését jelentette az orosz légvédelem, csütörtök reggel az ukránok pedig 145 orosz drónt észleltek a légtérben. Ezek rekordközeli számok.

A háború intenzitása továbbra is olyan jelentős, hogy miközben az amerikai tőzsdék épp összeomlottak, Donald Trump talált időt arra, hogy az alábbi nyilatkozatot tegye:

Nem örülök annak, ami most történik, mert bombáznak, mint egy őrült. Bombáznak – nem tudom, mi történik. Ez nem egy jó helyzet”

- mondta ezt kifejezetten az orosz légierő és tüzérség intenzív tevékenységére reflektálva.

Mindeközben tegnap Olekszander Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka azt is bejelentette, hogy az orosz haderő nagyszabású szárazföldi offenzívát kezdett Szumi és Harkiv megyében, Donyeckben pedig Zaricsnye-Liman térségben zajlik hatalmas orosz támadás. Ráadásul az oroszok effektíve Kurszkból is kitolták az ukrán csapatokat: Kijev erői már csak egyetlen, kicsi falut ellenőriznek a határ mentén.

Russia has taken positions along both sides of the Sumy / Kursk border, capturing the settlements of Veselivka and Basivka and reaching Loknia. pic.twitter.com/4Nkj1Sb4v6

— War (Mapper) April 10, 2025

Putyin haladékot kapott

Látható, hogy az elmúlt hetekben nemhogy nem sikerült érdemi lépéseket tenni a háború lezárása felé, de a konfliktus intenzitása mintha növekedett volna.

Az orosz stratégia világos: a Kreml most minden erejével támad, hogy minél nagyobb területet tudjon elfoglalni Ukrajnán belül, mielőtt a vámháborús dráma lecseng és Trump az orosz-ukrán konfliktus felé tudja fordítani figyelmét.

Nagyon valószínű, hogy nyers erővel még talán évek kérdése lenne, mire az oroszok megszerzik az „annektált” Kramatorszk, Szlovjanszk, Zaporizzsja, Herszon városokat, így most valószínűleg azért próbálnak Harkivben és Szumiban nyomulni, hogy az itt elfoglalt városokat, falvakat becseréljék „Novorosszija” területeire.

Daily Ukraine map thread for Wednesday 9th April 2025Highlights: Ukrainian forces from HUR and 128th Mountain brigade retake Shcherbaky, and capture PoWsRussian forces advance slightly towards Nove in the Lyman directionHeavy fighting continues SW of Pokrovsk. 59th Assault pic.twitter.com/i86jaSeXji

— Ukraine (Control) April 9, 2025

Az orosz haderő területszerző dinamikáját ismerve nem várható gyors és áttörő siker – vagyis nem valószínű, hogy el tudnak foglalni olyan nagy, stratégiai fontosságú városokat, mint Kupjanszk, Vovcsanszk, netán Szumi a következő néhány hét, akár hónap alatt.

Kérdés, hogy mennyi ideje lesz az oroszoknak az offenzíva folytatására. Talán úgy tűnik, a vámháború nehezén már túlvagyunk, a tőzsdei összeomlást lehet, hogy sikerült elkerülni. Kína és Amerika viszonylatában azonban nem csökken a feszültség; vagyis, akárhogy is nézzük, a világ két legerősebb gazdasága továbbra is folytatja a kereskedelmi háborút egymással. Amíg ez a helyzet fennáll, Trump azzal lesz elfoglalva, hogy tanácsadóival vitatkozzon, illetve megpróbálja megnyugtatni a republikánus donorokat, baráti befektetőket, nem pedig azzal, hogy Putyint próbálja megállítani.

Addig is, az alacsonyabb diplomáciai szintű tárgyalások folytatódni fognak Oroszország és az USA közt: pénteken Moszkvában járt Steven Witkoff, Donald Trump különmegbízottja, hogy a Kreml képviselőivel találkozzon.

Mi lehet a következő lépés?

Akárhogy is nézzük, előbb-utóbb lecseng a vámháborús dráma, jó esély van rá, hogy ez inkább hetek, nem pedig hónapok kérdése. Már egy-két hete is téma volt az amerikai sajtóban, hogy Trump állítólag egyre frusztráltabb amiatt, hogy Putyin még mindig nem fogadta el a tűzszüneti javaslatot, legfrissebb hírek szerint pedig Trump elnök áprilisig adna csak türelmi időt orosz hivatali partnerének.

várható tehát, hogy ha ismét fókuszba kerül az orosz-ukrán háború, az amerikai elnök Moszkvára tervez elsősorban nyomást gyakorolni.

Milyen eszközei vannak Trumpnak ehhez?

1. Annyi már ismert, hogy az amerikai elnök már hetekkel ezelőtt is fontolgatta, hogy újabb szankciókat helyez ki az orosz olajra. Ez jó eséllyel olyan formában fog megvalósulni (ha megvalósul), hogy az USA nyomást gyakorol majd olyan országokra, amelyek az orosz olajat vásárolják. Mivel a kollektív Nyugat példátlan gazdasági szankciós támadása eddig nem vezetett a háború lezárásához, nem valószínű, hogy újabb gazdasági intézkedésekkel sikerülne tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Putyint.
2. Újabb fegyverszállítmányok. Miközben Joe Biden volt elnök felfoghatatlan mennyiségű fegyvert küldött az ukrán haderőnek, Donald Trump egyetlen új fegyverszállítmányt sem jelentett még be Kijevnek, sőt, átmenetileg még a Biden által beígért transzfereket is megakasztotta. Trump arra hivatkozva vonakodik támogatni Ukrajnát, hogy békét akar teremteni, nem akarja az oroszokat tovább provokálni. Viszont, ha úgy látszik, hogy Putyin valóban nem akar békét kötni, Trump megteheti, hogy ismét beizzítja a fegyverszállítmányokat, sőt, minden korábbinál pusztítóbb fegyvereket (pl. Tomahawk-cirkálórakéták, A-10-es csatarepülőgépek, harci helikopterek – ezeket igényelte Ukrajna, de nem kapta meg) ad át az ukránoknak. Kérdés azonban, még több fegyver mennyire kényszerítené Putyint a tárgyalásra – ha a HIMARS-ek, ATACMS-rakéták, F-16-osok, stb. nem hozták közelebb a háború lezárását, valószínűleg újabb rakéták, harckocsik és repülőgépek sem fognak e téren érdemi változást hozni.
3. Oroszország szövetségeseinek támadása, akár gazdasági nyomásgyakorlással (pl. Kína ellen újabb szankciók), akár katonai erővel (pl. Irán lebombázása). Ez természetesen nagyon kockázatos manőver lenne. Ha „jól” sül el, Amerika nemcsak leszámol ellenségeivel, de Oroszország elvesztheti piacát és haderejének támogatóit is. Ha viszont „rosszul” sül el, Amerika nemcsak súlyos katonai és háborús veszteségeket szenvedhet el, de maga ellen fordíthatja a világ nagy részét is. Bármilyen extrém, veszélyes eszköznek is tűnik ez, a Fehér Ház szinte biztosan legalább fontolóra vesz, vett egy ilyen intézkedést is.
4. Oroszország fenyegetése nyílt katonai akcióval. Bár egy ilyen lépés jó eséllyel világháborúhoz vezetne, emlékezzünk rá, hogy történt ilyen 2022 őszén, a Biden-érában is, az ukrán ellenoffenzíva során. Ekkor a Fehér Ház komolyan tartott attól, hogy Oroszország nukleáris fegyvert fog használni Ukrajna ellen, így ment is egy telefon Moszkvába, hogy ha így tesznek, az amerikai haderő nyíltan beavatkozik az ukrajnai háborúba és kitolja az oroszokat a megtámadott ország területéről. Oroszország végül nem használt atomfegyvert. Akárhogy is nézzük, Trumptól nem életidegen, hogy „tűzzel és dühhel” vagy éppen „példátlan bombázással” fenyegessen olyan országokat, amelyek nem akarnak vele tárgyalni.

Mivel egyik eszköz sem tűnik igazán hatékonynak, sőt, többségük kifejezetten veszélyes, kockázatos és Amerika számára háborús veszélyt hozhat, várható, hogy Trump még az „Art of the Deal” szellemében sem csap oda keményen Oroszországnak.

Jó esély van rá, hogy lesz egy-két keményebb mondat Putyinnal szemben és talán néhány enyhébb szankció is, de racionálisan lehet számítani arra, hogy Trump továbbra is óvatos marad Moszkvával szemben, mivel úgy látja, hogy az orosz elnök „jóindulatának” elvesztése kontraproduktív lenne.

Mindezek fejében tehát elhúzódó tárgyalásokra, kisebb megállapodásokra, összességében lassabb ügymenetre lehet számítani. Tavasszal tehát szinte biztosan nem lesz még vége a háborúnak, sőt, jó eséllyel még a nyáron sem; örülhetünk, ha egyáltalán idén sikerül végre lezárni ezt a szörnyű konfliktust.

Addig is: a Kreml mindent meg fog próbálni, hogy minél nagyobb szeletet hasítson ki katonai erővel Ukrajnából, miközben próbálják Trumpot megnyugtatni, nehogy véletlen tényleg elkezdjen Tomahawk-rakétákat szállítani Kijevnek.

Címlapkép forrása: Chris McGrath/Getty Images