Tökéletes vihar készül a tőzsdéken: akár 2008 óta nem látott zuhanás is jöhet

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Ismét itt a 200 hetes mozgóátlag

Utoljára szinte tűpontosan a 2022-es mélypontok idején írtam a két legfontosabb amerikai részvényindex (S&P 500 és Nasdaq-100) 200 hetes mozgóátlagának a fontosságáról. Az amerikai részvénypiac akkor ugyan a szakadék szélére került, de nem zuhant be, hanem – elsősorban a mesterséges intelligencia sztorinak köszönhetően – főnixmadárként támadt fel onnan.

Az emelkedés egészen idén februárig tartott, az elmúlt nyolc hétben azonban heves esés következett. Mindkét index közel került ahhoz, hogy

hosszú idő után újra tesztelje az ominózus 200 hetes mozgóátlagát.

Nézzük is meg egy heti gyertyás grafikonon, ahol az S&P 500 index látható 2020. október 1. és 2025. április 11. között (zöld vonal mutatja a 200 hetes mozgóátlagot):

Az S&P 500 indexnek tehát mindössze nyolc hétre volt szüksége ahhoz, hogy az élete csúcsáról a 200 hetes mozgóátlagának a közelébe essen. Gondoljunk ebbe bele: az index élete csúcsán minden korábbi vevő nyerőben van. A 200 hetes, azaz a majdnem négy éves mozgóátlagnál általában csak az 1-2-3 évvel korábban beszállók vannak nyerőben. Hatalmas különbség, a derült égből villámcsapás esete.

Nagyon ritkán van ilyen meredek zuhanás

Arra, hogy a legfontosabb amerikai index (a II. világháború előtt a Dow Jones IA, utána az S&P 500) az élete csúcsáról négy hónapon belül a 200 hetes mozgóátlagáig essen le, mindössze öt korábbi példa van az 1900 és 2025 közötti időszakból:

• #1: 1919 novembere és 1920 februárja között 15 hét alatt zajlott le ez az esemény és 24 százalékos eséssel járt együtt.
• #2: 1929 szeptembere és 1929 novembere között 11 hét kellett ehhez az eséshez, aminek a léptéke igen magas, 48 százalékos volt.
• #3: 1987 augusztusa és 1987 októbere között 9 kereskedési héten belül jött az oly sokszor emlegetett 22 százalékos esést hozó fekete hétfő az index élete csúcsától számítva. A 9 hét alatt 36 százalékos zuhanás következett be.
• #4: 2018 szeptembere és 2018 decembere között 15 hét különbség volt a szeptember végi rekordérték és a karácsonyi mélypontok között, az esés mértéke pedig 20 százalékos volt.
• #5: 2020 februárja és márciusa között mindössze 4 hét alatt elérkezett a 200 hetes mozgóátlag az akkori ATH után. Ez alatt a 4 hét alatt 27 százalékot zuhant az S&P 500 (a teljes Covid-esés mértéke 35 százalékos volt).

Az itt említett öt esetből három pozitívan (1987; 2018 és 2020), kettő pedig negatívan (1919 és 1929) folytatódott a gyors esést követő negyedévekben. Az 1987-es nagy bezuhanáskor és 2018-ban tűpontosan a 200 hetes mozgóátlagot tesztelte a piac, míg 2020-ban ugyan alámerült az index három hétig (a Nasdaq-100 indexet eközben támaszként megtartotta ez a kulcsszint), de mindhárom esetben főnixmadárként támadt fel a piac a bezuhanás után.

Meglehetősen érdekes, hogy a 2025-ös esetet a hatodik ilyen eseménynek számítva (a 200 hetes mozgóátlag tesztelése itt még nem történt meg) Trump eddigi bő négy évnyi elnöksége alatt már a harmadik ilyen (ATH-200 WMA) turbulenciát látjuk, míg előtte 116 év alatt fordul elő ugyanennyi.

Milyen gyorsan jött a kilábalás?

Haladjunk most időben visszafelé, és nézzük meg, hogy a 200 hetes mozgóátlag elérése után mi következett.

• A 2020 februári-márciusi Covid okozta esésből elég gyors volt a kilábalás. A mélypont utáni tizedik héten már újra a 200 napos mozgóátlag fölött volt az S&P 500, mindössze 22 héttel a tőzsdekrach után élete új csúcsát érte el.
• Még gyorsabb volt a kilábalás a 2018-as mélységből, ahonnan egy jelentékeny Fed-hátraarc által is katalizálva már a nyolcadik héten visszament a 200 napos mozgóátlag fölé az index, és 19 hét alatt meg is volt élete új csúcsa. Mindkét esetben gyors monetáris politikai beavatkozás érkezett, ami nagy segítségére volt a piacoknak.
• Az 1987-es eset már féléven túl gyógyult meg. Az akkori bezuhanás után következő gyors felpattanás után jött még egy magasabb mélypont, majd 21 hónapra volt szükség az új S&P 500 index rekordszinthez. Viszont nem volt semmilyen recesszió, csak egy előrefutó piac eddigi legnagyobb és talán legemlékezetesebb bezuhanását láthattuk.

És amikor nem volt kilábalás?

Merőben más eset az 1929-es és az 1919-es piaci összecsuklás. Ezeket érdemes heti gyertyás grafikonokon is megnéznünk a Dow Jones IA indexre (lila vonal: 200 napos mozgóátlag, zöld vonal: 200 hetes mozgóátlag). Mivel időben visszafelé haladunk, ezért először lássuk az 1928. január 1. és 1931. június 30. közötti időszakot:

Utána pedig jöjjön az 1919-es történet 1918. július 1. és 1921. december 31. közti időhorizonton:

Ennek a két tőzsdei bezuhanásnak az első szakasza kísértetiesen hasonlóan zajlott le. Egy heves emelkedés utáni hirtelen fordulatból azonnali esés a 200 hetes mozgóátlagig. Innen felpattanás a 200 naposig, majd újabb lefelé fordulat a 200 hetesig, ami néhány hét birkózás után elengedett, és jöhetett a tartósabb és mély esést hozó medvepiac.

Mind a két esetben érdemi recesszió zajlott le. Az 1929-ben kezdődő időszak nagyon ismert, de az 1920-21-es recesszió is kemény volt a maga nemében, 4 és 7 százalék közé becsült gazdasági visszaeséssel és a 2-3 százalékról 9-12 százalék közé felszökő munkanélküliségi rátával.

Mindkét eset egybeesett a világrend megváltozásával is. A jelenlegi helyzetben mindez nem sok jót vetít előre.

Nem rózsásak a kilátások

Az 1987-es és 2018-as esetben még recesszió sem volt, míg a 2020-as Covid egy gazdaságilag pár negyedév alatt elporladó múló rosszullét volt. A világrend nem változott meg egyik esetben sem. A mostani helyzet más, a globalizáció elmúlt évtizedekben megismert formájának a léte a tét.

Természetesen lehet vitatkozni azon, hogy a világ kinyílásának milyen előnyei és hátrányai voltak, ám azt nem igazán lehet kétségbe vonni, hogy a globalizáció nagyon jót tett a világ vezető részvényindexeivel, és úgy általánosságban a vállalati profitokkal. Éppen ezért a világkereskedelem szintjének lecsavarása mind a gazdasági aktivitásra, mind pedig a vállalati nyereségekre negatívan fog hatni.

A jelenlegi helyzet veszélye a részvénypiaci befektetőkre nézve az,

ha egyszerre jön egy amerikai recesszió és az S&P 500 index újra lekirándul a 200 hetes mozgóátlaga közelébe.

A következő ábrán az S&P 500 index látható heti gyertyákkal 2008 és 2025 között (zöld vonal a 200 hetes mozgóátlag). Kék karikák jelölik a 200 hetes mozgóátlag 2016-os, 2018-as, 2020-as és 2022-es tesztelését. Recesszió csak 2020-ban volt, de akkor zéró infláció mellett hihetetlen nagy volt a monetáris politikai mozgástér.

Tökéletes vihar alakul

Most viszont simán lehet egyszerre recesszió, a vámok miatt inflációs nyomás (de facto mozgástér nélküli Fed) és az 1919-eshez és 1929-eshez hasonlóan az esés első hulláma után bekövetkező rossz technikai kép a vezető indexben.

Ez lehet egy olyan hármas szerencsétlen együttállás, ami bő másfél évtizede nem látott helyzetet hozhat az amerikai részvénypiacra.

Tekintettel arra, hogy jelenleg több indikátor alapján – a múlt hét heves felpattanása ellenére is – még mindig nagyon túladott az S&P 500 és az amerikai részvénypiac, illetve egyes szentiment indikátorok is nagyon mélyen vannak, jöhet egy folytatódó emelkedés. Ha azonban a felpattanás kifullad, és nem sikerül új csúcsra emelkedni, vagy még a 200 napos fölé visszamenni sem, akkor nagyon rázós időszak következhet. A 200 hetes mozgóátlag alatt ugyanis már nincs védőháló.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ