2020 első negyedévében összesen 1266 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság állampapírt. A nettó állománynövekedés a lejáratok, a visszaváltások és a visszavásárlások miatt 29,6 milliárd forintot tett ki – derült ki az ÁKK közleményéből.
Amíg egy fiatal házaspár legalább egyik tagja munkahellyel rendelkezik, addig akár egy jelentősebb családi tartalék felépítésére is jó választás lehet a babaváró hitel felvétele. A bankok továbbra is 0%-os kamattal kínálják a hitelt, ami 5 éven belüli gyermekvállalás esetén a futamidő végéig így is marad. A törlesztési moratórium azonban hozott némi változást a babaváró hitel esetében is, ezeket is összefoglaljuk cikkünkben. Apró bizonytalanságot jelent, hogy az állami garanciadíjjal kapcsolatos eltérő értelmezések miatt maguk a bankok sem tudják biztosan, hogy 42 ezer vagy 46 ezer forint legyen-e az idei törlesztőrészlet azoknál, akik mostanában veszik fel a 10 milliós hitelt, de ez hamarosan tisztázódhat.
A jövőben gyakorlatilag csak magyarok számára ajánlott értékesíteni a szuperállampapír, az egyéves és prémium állampapírokat, ezen felül már befektetői oldalról is tiltva van, hogy ezeket a papírokat olyan ügyletekhez használják fel, mint a lombardhitel. Ezt a két fontos változást tartalmazza az ÁKK mai közleménye.
A koronavírus okozta hatások mellett valószínűleg a rövidebb munkahét is közrejátszhatott abban, hogy a szuperállampapír heti jegyzése eddig sosem látott mélységbe esett. Múlt héten a papírból összesen 19,4 milliárdot jegyeztek le a magyarok, ez az első eset, hogy 20 milliárd forint alá megy a heti kereslet.
A kezdeti lelkesedés már a múlté a szuperállampapír körül, a konstrukció hétről hétre egyre gyengébb értékesítési adatokat mutat, pedig az államnak nagyobb szüksége lesz most a lakossági papírok értékesítéséből befolyó pénzre, mint eddig valaha. A koronavírus terjedése jócskán átírta a lakossági állampapírok piacát is: a gazdasági megtorpanás kieső jövedelmeket generál a háztartásoknál, a kincstári értékesítési pontok bezártak, a szuperállamapíprral versengő termékek vonzereje nő, miközben több százmilliárdnyi lakossági papír jár le a hetekben. Nagy kérdés, mit lép az állam, ha nem vesznek érdemben több lakossági papírt a magyarok. Ennek jártunk utána mostani cikkünkben.
Még az is kétszámjegyű hozamot érhet el, aki májusban veszi fel a babaváró hitelt, hogy aztán szuperállampapírba fektesse 5 évre, gyermekvállalási cél nélkül. Az ÁKK friss adata és saját számításaink szerint mégsem érdemes májusra halasztania a hitelfelvételt annak, aki eddig nem vette fel a babavárót, de befektetné az összeget, ugyanis kicsit megint romlani fog a helyzet áprilishoz képest. Fontos, hogy az általános hiteltörlesztési moratórium a március 18-a után folyósított kölcsönökre már nem igényelhető.
Az eddig látott számok alapján is sejteni lehetett, ami már biztos: történetének leggyengébb hónapját zárta márciusban a szuperállampapír, a jegyzések alig érték el a 144 milliárd forintot.
Februárban kissé visszaesett a forintos lakossági állampapírok állománya januárhoz képest. Múlt hónapban 9193 milliárd forintot tett ki a lakossági állampapírok állománya, amely valamivel elmarad a január végi 9211 milliárdtól. Ebben szerepet játszhat az is, hogy az ÁKK múlt hónapban összesen közel 194 milliárd forint értékben vett vissza lakossági papírt a bankoktól és egyéb, nem lakossági szereplőktől. Valószínűleg márciusban sem lesz jobb a helyzet, az már most látszik, hogy a szuperállampapír értékesítésében az eddigi legrosszabb hónapot jelentheti a mostani.
Múlt héten 30 milliárd forint alá csökkent a szuperállampapír heti jegyzésének mennyisége, ilyen alacsony összeget még sosem produkált a MÁP+ iránti kereslet. A csökkenés egyértelműen összefüggésben lehet a koronavírus magyarországi terjedésével, és ennek kapcsán a kincstári értékesítési pontok átmeneti bezárásával.
Elstartolt a Portfolio Investment, Wealth and Savings konferenciája, ahol a befektetési és megtakarítási piaci szakemberek mondják el véleményüket arról, mi várható idén a tőkepiacokon, mibe érdemes fektetni, és szó lesz arról is, hogy alakul a magyar megtakarítási piaci szereplők jövője, illetve milyen újdonságokra lehet számítani a privátbanki szektorban.
Azok után, hogy februárban indulása óta a leggyengébb értékesítési hónapot zárta a szuperállampapír, márciusban is gyengén kezdett: a friss adatok szerint múlt héten összesen 44,5 milliárdot jegyeztek le a papírból, ami az eddig mért második leggyengébb hét. Az értékpapíradatok alapján azonban továbbra is az állampapírok az egyetlenek, amelyek érdemi megtakarítást tudnak bevonzani a lakosságtól.
Nehéz helyzetben az öngondoskodás Magyarországon, az életbiztosítások pedig még ezen a piacon belül is alulteljesítők. A szuperállampapír fontos, de korántsem egyedüli oka ennek. Két előadást követően a kiútról beszélgettek mai Biztosítás 2020 konferenciánk délutáni öngondoskodási panelbeszélgetésének résztvevői.
Kétszámjegyű hozamot érhet el, aki szuperállampapírba fekteti a babaváró hitelt még akkor is, ha egyáltalán nem tervez gyermeket vállalni a következő 5 évben – írtuk többször az elmúlt hónapokban. Ez továbbra is igaz, ám az ÁKK friss adata és saját számításaink szerint nem érdemes áprilisra halasztania a hitelfelvételt annak, aki eddig nem vette fel a babavárót, de befektetné az összeget.
Tavaly júniusi indulása óta az eddigi leggyengébb havi értékesítési adatát produkálta februárban a szuperállampapír, a 214 milliárd forintnyi lejegyzett mennyiség még a gyenge karácsonyi szezont is alulmúlta. De mi lehet az oka ennek? A más lakossági állampapírokból átáramló pénzek láthatóan visszaestek, volt időközben egy váratlanul magas inflációs adat, egy többször is rekordot döntő gyenge forint és még a forgalmazók jutalékát is csökkentették. Lenti cikkünkben azt járjuk körbe, hogy az imént felsoroltak mennyiben járulhattak hozzá a MÁP+ értékesítésének visszaeséséhez, illetve azt, hogy mennyire lesz tartós vagy csak átmeneti ez a jelenség. Egy biztos, a kezdeti szuperállampaípr-őrület láthatóan kifulladt.
A MÁP+ vonzó befektetés, és hatalmas elszívó hatást gyakorol a biztosítási piacra, egy ilyen magas hozamszintet a kapcsolódó kockázatok vállalása nélkül elérni komoly kihívás – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjújában Alexander Protsenko, az Allianz Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatója. Készül a biztosító saját minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítása bevezetésére, de nem értenek egyet az MNB-vel abban, hogy ne lenne kellően kompetitív a piac. Az egészség- és gépjárműbiztosításokról, valamint a digitális újdonságokról is kérdeztük emellett a biztosítóvezért, aki jövő csütörtöki Biztosítás 2020 konferenciánkon is beszélni fog.
Többek között a nyugdíjkötvényről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter egy interjúban. Van pár újdonság: a végső simításokat végzik a konstrukción, minél fiatalabb korban lesz érdemes elindítani, versenyképes lehet a MÁP+-szal és nem gondolkoznak adókedvezményben hozzá, így Varga szerint nem fogja kiszorítani a nyugdíjpénztárakat.
Miközben az elmúlt időszakban csökkent a háztartások befektetési alapokban tartott pénze, új rekordot döntött a teljes alapkezelős piac: a befektetési alapok vagyona januárban 6530 milliárd forintra duzzadt. Ez legfőképpen a beáramló pénzeknek köszönhető, túl sok hozamot ugyanis nem tudtak múlt hónapban elérni az alapok. A legtöbb pénzt a kötvény, vegyes és abszolút hozamú alapok gyűjtötték.
Soha nem volt még annyi megtakarítása a magyar lakosságnak, mint 2019 végén: átlépte a háztartások bruttó pénzügyi vagyona a 60 ezer milliárd forintot. Ahogy sejtettük, tarolt tavaly a szuperállampapír: 100 forintnyi új lakossági megtakarításból 64 forint kötött ki állampapírban, 21 forint pedig folyószámlán. További 11 forint készpénzben maradt, miközben a pénzügyi szektorban elérhető többi megtakarítási formából ugyanennyi távozott. Ha az állampapír-forgalmazástól eltekintünk, a friss MNB-adatokból kitűnik a pénzügyi szektor egyre vérszegényebb teljesítménye a megtakarítások gyűjtésében. A piac szereplői március 5-ei Biztosítás 2020 konferenciánk öngondoskodási kerekasztal-beszélgetésén fogják értékelni a helyzetet.
Már több mint 3200 milliárd forint áramlott a szuperállampapírként is emlegetett Magyar Állampapír Pluszba, pedig egyáltalán nem ez a legmagasabb hozamú állampapír a piacon. Míg a MÁP+-szal 4,95%-os éves átlagos hozamot érhetünk el, a Babakötvényre egészen elképesztő, 6,4%-os kamatot kapunk idén, ráadásul 6000 forintos éves korlátig, befizetésarányos 10%-os állami támogatás is jár rá a 42 500 forint életkezdési támogatás mellett. Amelyik családban van kamasz gyerek, ott szinte biztosan jobb választás a Babakötvény a szuperállampapírnál, különösen, ha a tegnapi adatok alapján makacsul megugró inflációra gondolunk.
Az elemzőket is meglepve hét éve nem látott szintre, 4,7%-ra emelkedett januárban az éves infláció a KSH ma közzétett adatai szerint. Fél év leforgása alatt 1,9%-kal emelkedett az árszínvonal Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a szuperállampapír első féléves, 1,75%-os hozamánál is nagyobb volt a drágulás. A köztudatban magas kamatozásúként elkönyvelt MÁP+ befektetői is veszítettek tehát befektetésük reálértékéből az elmúlt fél év alatt.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Több száz, kihasználatlan páncélos áll a raktárakban
Állítólag még a tesztfázisban lévő Kedr rendszert használták.
Sok útvonalat érint.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
