Negyvenöt százalékkal nőtt a Babakötvény állománya 2019-ben - közölte a Magyar Államkincstár pénzforgalmi elnökhelyettese csütörtökön Érden, az érdi és a budakeszi kincstári állampapír értékesítési pont megnyitóján. Az ÁKK adatai szerint tavaly év végén 79,7 milliárd forint volt Babakötvényben.
A kitűnő részvénypiaci teljesítményt valamelyest beárnyékolta tavaly a szuperállampapír megjelenése a magyar alapkezelők számára. A CIB Alapkezelő szakemberei szerint az a befektető, aki júniusban nem váltott MÁP+-ra, hanem részvényalapban maradt, jelentős többlethozamra tudott szert tenni. Az eseményen szó volt az idei piaci kilátásokról és legfontosabb kockázatokról, ezek között kiemelt figyelmet kap most a befektetők körében is a koronavírus, amely jelentősen átrajzolhatja az idei évi gazdasági várakozásokat. A szakemberek kitértek arra is, hogy idén is a részvényekkel lehet majd a legtöbbet keresni, de el kell felejteni a kétszámjegyű hozamokat.
A világ legforróbb ingatlanpiacaként hivatkozik Magyarországra a Bloomberg, amit most a szuperállampapír kezdhet el lehűteni. A cikk a MÁP+ 5 százalék közeli hozamára hívja fel a figyelmet, ami jelentősen lenyomhatja a lakásáremelkedést.
Az ÁKK friss adatai alapján nem érdemes megvárniuk a márciust azoknak, akik nem (feltétlenül) vállalnak gyermeket a következő 5 évben, de befektetési célra felvennék a babaváró hitelt. Míg egy februárban felvett hitel MÁP+ kötvénybe történő befektetésével még 1 millió forint feletti hozamot lehet elérni 5 év alatt, a márciusi hiteleknél ez már 1 millió alatt lesz.
Összességében egyre olcsóbbak a magyar befektetési alapok: 1,46%-ra csökkent az alapok átlagos költségterhelése, de találunk már olyan alapot is a piacon, amely szinte ingyen vihető. Az MNB friss statisztikái szerint azonban az a furcsa helyzet állt elő, hogy a magyarok inkább a drágább alapokat választják. Az ok pedig egyszerű: ezek ígérik a magasabb hozamokat. A befektetők között azok fizetnek a legtöbbet a friss, 2018-as adatok szerint, akik ingatlan vagy például abszolút hozamú alapot vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a likviditási és pénzpiaci alapok.
Piaci forrásaink szerint továbbra is tartja magát a pletyka, hogy megszüntetné a kormány a nyugdíjcélú megtakarítások 20%-os adókedvezményét, jelentős előnybe hozva az idei első félévben megjelenő új állami megtakarítási formát, a nyugdíjkötvényt. Az életbiztosítások értékesítői már amúgy is szenvednek egy másik állami kötvény, az évi 5%-os kockázatmentes hozamot ígérő szuperállampapír miatt, ezért a téma a Portfolio március 5-ei Biztosítás 2020 konferenciáján is kiemelt figyelmet kap. A közhiedelemmel ellentétben a MÁP+ havi rendszerességű megtakarításra, így nyugdíjcélú befektetésre is kiválóan alkalmas, valós piaci versenytárs a biztosítók és a nyugdíjpénztárak számára. Bemutatjuk, miért és hogyan.
Egyre több magyarból válik prémium banki ügyfél, a Portfolio Prémium Banki felmérése szerint viszont egyre nehezebb bekerülni a milliomosklubba: sok szolgáltató limitet emelt, így a „tagsághoz” havi szinten már legalább 400 ezres fizetés kell. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le az Erste, ügyfelekből viszont a CIB gyűjtött a legtöbbet egy év alatt.
Egy év alatt 1558 milliárd forinttal emelkedett a lakossági állampapírok állománya tavaly, év végén már több mint 9200 milliárd forintnyi megtakarítás volt bennük. Ennek harmadát a szuperállampapír adja – derül ki az ÁKK friss közleményéből.
A pénzügyminiszter szerint Magyarországon adócsökkentés, államadósság-mérséklés, nullás hiányú költségvetés, családvédelmi intézkedések és demográfiai fordulat szükséges szinte egyszerre úgy, hogy közben a jövőjét sem éli fel az ország. Varga Mihály a Mandinernek adott interjúban megerősítette, hogy a szigorúbb költségvetés híve, egyelőre az országnak nem érdeke az euró bevezetése, és arról is beszélt, hogy egyszerre osztja és vitatja a jegybankelnök megállapításait a lakáspiaci helyzetről.
Elképesztő hajrát nyomtak decemberben a befektetési alapok, összesen több mint 150 milliárd forintnyi friss tőke áramlott a szektorba. Ennyi pénzt egy hónap alatt utoljára 2014 januárjában láttak az alapok, ezzel pedig a kezelt vagyon is megközelítette a 6500 milliárd forintot. Tavaly több szabályozói változás is érintette a piacot, ami miatt jelentős vagyoni átrendeződések voltak, de összességében kijelenthető: nem sokan voltak, akik tavaly buktak volna befektetési alappal. Beszédes adat, hogy a teljes szektor vagyiarányosan közel 7%-os hozamot ért el 2019-ben.
Kijött a KSH hivatalos inflációs adata, e szerint tavaly átlagosan 3,4% volt a magyar infláció. Ez azt jelenti, hogy 2021-ben a most elérhető 3 és 5 éves Prémium Magyar Állampapír 4,4, illetve 4,8%-os kamatot fizet majd befektetőinek. Ez még mindig kevesebb valamivel, mint a szuperállampapír 3, illetve 5 éves hozama. A Babakötvény viszont az új inflációval már 6,4%-ot fizethet.
Több alkalommal írtunk már arról, hogy kétszámjegyű hozammal kecsegtet a babaváró hitel felvétele és MÁP+ kötvénybe való befektetése még azok számára is, akik nem vállalnak gyermeket. De mi van, ha kihagyjuk a számításból a babaváró hitelt? – tette fel a kérdést több olvasónk is. Sokan ugyanis nem akarnak vagy nem tudnak élni ezzel a tőkeáttételes lehetőséggel. Kiszámítottuk, mennyit kereshetnek 5 év alatt a babaváró hitel törlesztőrészletének megfelelő, 45-46 ezer forintos havi összeg befektetésével. Ők is magasabb évesített hozamot érhetnek el, mint amit mostanság a lakástakarékok vagy például az életbiztosítások jelentős része kínál.
Éveken át ömlött a pénz az ingatlanalapokba, ahogy az alacsony hozamkörnyezetben kifejezetten népszerűvé vált ez a befektetési forma; a pénzpiaci, vegyes és kötvényalapokat is megelőzve az ingatlanalapok nőtték ki magukat a legnagyobb kategóriává a befektetési alapokon belül. Aztán jött az MNB likviditást korlátozó szabályozása és a szuperállampapír, ennek a két intézkedésnek köszönhetően pedig közel 175 milliárd forint hagyta ott az ingatlanalapokat néhány hónap alatt. Katasztrófa azért nem történt, az alapokban még mindig maradt több mint 1500 milliárd forint, ami részben annak is köszönhető, hogy egyelőre többnyire felülteljesítik ezek az eszközök az állampapírokat, de nagyon úgy néz ki, hogy az ingatlanmánia – legalábbis a befektetési alapok körében – lecsengőben van.
Csak minimális mértékben romlott a hozamkörnyezet az elmúlt hetekben, így változatlanul 13% feletti hozamot ígér a babaváró hitel MÁP+ lakossági kötvénybe történő befektetése. Az ÁKK pénteken közzétett 1,06%-os aukciós hozamadata alapján a februári hitelfelvevők is 1 millió forint körüli hozamot realizálhatnak 5 év alatt a babaváró hitel szuperállampapírba fektetésével még akkor is, ha nem vállalnak gyermeket. Bemutatjuk, hogyan.
Elképesztő roham, 3000 milliárd forint, 5%-os kockázatmentes hozam, szuperállampapír – az elmúlt hónapokban ilyen és ehhez hasonló szalagcímek szóltak a júniusban induló Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) sikereiről. A magyar lakosság odavan érte, a megtakarítási piac kevésbé, a készpénz pedig köszöni szépen, remekül elvan a szuperállampapír mellett is. De mit tud ez a papír, amit más nem? Hogy tudta alig fél év alatt letarolni a teljes megtakarítási piacot, fenekestül felfordítani az ingatlanpiac világát, mindeközben pedig fontos makrogazdasági és monetáris politikai célokat is kiszolgálni? Miért van az, hogy ilyen szuper, a készpénznövekedésnek mégsem tud gátat szabni? Összeszedtük a MÁP+ eddigi legfontosabb hatásait.
9000 milliárd forint fölé nőtt a lakossági állampapírok kezelt vagyona – derül ki a friss államháztartási statisztikákból. Miközben novemberben több mint 200 milliárd forinttal nőtt az állomány, hivatalosan is búcsút mondhatunk a Féléves Magyar Állampapírnak, amelynek múlt hónapban a vagyona nullára esett le, ezzel pedig véglegesen megszűnt a konstrukció.
Kijött az MNB friss inflációs előrejelzése: ha feltételezzük, hogy a jegybank szerinti 3,3%-os infláció valósul meg idén, akkor ez azt jelenti, hogy 2021-ben a most elérhető 3 és 5 éves Prémium Magyar Állampapír 4,3, illetve 4,7%-os kamatot fizet majd befektetőinek. Ez még mindig kevesebb valamivel, mint a szuperállampapír 3, illetve 5 éves hozama. A Babakötvény viszont az új inflációval már 6,3%-ot fizethet.
Az elmúlt hetekben fontos és hasznos szakmai diskurzus alakult ki a MÁP Plusz adósságfinanszírozásban betöltött szerepéről. A tények és válságtapasztalatok ismeretében azonban Surányi György volt jegybankelnök felvetéseivel továbbra is nehéz egyetérteni.
Az MNB szinten tartotta a kamatokat, viszont megemelte a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét és a korábbi aszimmetrikus inflációs kilátások helyett szimmetrikusnak látja a kockázatokat Magyarországon. Nagy Márton, a jegybank alelnöke a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen közölte, hogy az infláció átmenetileg lesz csak magasabb a 3%-os célnál, de a jövő év végére a célszint közelébe süllyed. Szerinte a MÁP+ fontos gazdaságpolitikai eszköz, amelynek hatására devizakötvényeket lehet kiváltani és csökkenteni lehet az intézményi befektetőknek szánt kínálatot. Az alelnök kérdésre válaszolva közölte, hogy elégedettek az inflációs célkövetés rendszerével, eloszlatva az ezzel kapcsolatos spekulációkat.
Fél év után novemberben könyveltek először tőkebeáramlást a hazai befektetési alapok, a hosszú ideje tartó negatív széria után az abszolút hozamú alapokat és az ingatlanalapokat is újra megtalálták a befektetők. A pálforduláshoz valószínűleg köze van annak is, hogy az abszolút hozamú alapok hozama november végéig meghaladta a 8%-ot, és az ingatlanalapok is 4% felett járnak. A legjobban azonban továbbra is a részvényalapok kategóriája teljesít, amely már közel 17%-ot hozott a befektetőknek. Nehéz lesz megismételni az idei évet hozamok szempontjából.
Állítólag még a tesztfázisban lévő Kedr rendszert használták.
Sok útvonalat érint.
A német gazdaság nehéz helyzetben van.
Nagyot ugrott előre a Váci utca.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
