Összesen 883 milliárd forintnyi MÁP Pluszt vásárolt a második negyedévben (gyakorlatilag júniusban) a lakosság, miközben az inflációkövető PMÁP-ba is nettó 110 milliárd forint beáramlott - mutatják az ÁKK ma közzétett adatai. Megvan, mely állampapírokból súlyozott át a leginkább a lakosság, ezekből összesen 426 milliárd forint távozott három hónap alatt, ami a két legnépszerűbb állampapír állománynövekedésének a 43%-a.
Az MNB friss statisztikái szerint jórészt a meglévő állampapírjaik eladásából szereztek pénzt maguknak a magyarok arra, hogy szuperállampapírt vegyenek. Májusban közel 200 milliárd forintot vont ki állampapírokból a lakosság, a befektetési alapok nem nagyon rezdültek meg, a bankbetétek pedig több mint 200 milliárdnyi friss pénzt gyűjtöttek. Utóbbinál ugyanakkor érdemes lehet megvárni a júniusi számokat is.
Bár még mindig milliárdok áramlanak ingatlanalapokba, korántsem olyan mértékben, mint azt tavaly láthattuk. Ez a Portfolio által megkérdezett alapkezelők szerint csak részben tudható be a májusban bekövetkezett szabályozói változásoknak, másik részében inkább az új szuperállampapír a ludas. A Magyar Állampapír Plusz elszívó hatása leginkább a helyét kereső új pénzeknél mutatkozik majd, így várhatóan az ingatlanalapok által kiépített közel 1700 milliárd forintos vagyont nem fogja érdemben érinteni az új befektetés, mindez ugyanakkor azt is jelentheti, hogy itt a teteje az ingatlanalapok piacának. Mostani cikkünkben utánajártunk annak is, hogy milyen feltétellel vehet ma valaki ingatlanalapot és melyek azok a régi sorozatok, amelyek újra megnyíltak a befektetők előtt.
Kijelenthetjük: kivégezte az egykor legnépszerűbb magyar befektetést a januárban életbe lépő EU-s szabály, a továbbra is nulla közeli hozamok pedig csak tovább rontottak a helyzeten. A sokszor a bankbetétek riválisaként emlegetett pénzpiaci alapok vagyona pár hónap leforgása alatt több mint 500 milliárd forinttal csökkent, mára alig több mint 70 milliárdot kezel a kategória. Ráadásul a hozamok terén sem remekelnek a megmaradt alapok, a lakossági forintos sorozatok mind negatív hozammal zárták az év első felét. A könnyen pénzzé tehetőség sem lesz már annyira vonzó lehetőség a lakosság számára, miután a szuperállampapír jóval magasabb kamatozással tudja ezt hasonlóan jó feltételek mellett biztosítani.
Nem biztos, hogy jó döntés volt ingatlanalapba való befektetés helyett a szuperállampapírra várni: az első fél évben több alap is 4-5% körüli hozamot hozott befektetőinek, sőt, akadt olyan alap is, amely 10% felett teljesített. A friss adatok szerint továbbra is az Erste Ingatlan alapja a legnagyobb vagyont kezelő magyar alap 526 milliárd forinttal, a legjobb hozamot az év első felében pedig az MKB-Pannónia alapok alapja konstrukciója érte el.
Eddig egyértelműen kirobbanó siker az új szuperállampapírként aposztrofált Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), hiszen négy hét alatt több mint 1000 milliárd forint talált gazdára a kedvező kamatozású lakossági termékből. Bármilyen hihetetlen, azért az állam étvágya sem határtalan a befektetéseinkkel kapcsolatban, hiszen vannak adósságcélok, amiknek meg kellene felelni. Mi lesz, ha nem csillapodik a háztartások rohama? Hogyan tudja hűteni a piacot az állam?
Az ÁKK adatai szerint az első heti 529 milliárd forintos jegyzést is jelentős kereslet követte az elmúlt hetekben a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) iránt, ezzel a papírból eddig már közel 900 milliárd forintot jegyeztek le.
Várhatóan szinten tartja a 0,9%-os alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a keddi kamatdöntő ülésén, azonban a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint elképzelhető, hogy a friss inflációs jelentés tükrében a nem konvencionális monetáris politikai eszközözök további finomhangolására sor kerül: likviditásszűkítésről döntenek vagy az egynapos betéti kamatot megemelik. Az új állampapír azonban felkavarta az állóvizet: van, aki szerint likviditásbővítésről fog dönteni a jegybank a kiszáradó bankközi piac miatt. Ráadásul a globális és a hazai folyamatokban is komoly eltérés tapasztalható: A Federal Reserve és az Európai Közpinti Bank lazításra hajló monetáris politikája miatt az MNB-nek sem lenne sürgető a szigorítás, a magasabb hazai infláció miatt azonban nem igazán halogathatja ezeket a lépéseket.
Nehéz nem észrevenni, hogy mindössze négy hét eltéréssel kerül piacra az elmúlt évek egyik legjobb állampapírja és legjobb hitelterméke, a szuperállampapír és a babaváró kölcsön. Szinte kiszúrja az ember szemét az a befektetési lehetőség is, amivel ennek a kettőnek a kombinációja csábít. Megnéztük, mekkorát kaszálhatunk attól függően, születik vagy nem születik gyerekünk 5 éven belül. Az eredményt még a gyermekáldás elmaradása esetén is egy kiemelkedő hozamú rendszeres megtakarításhoz hasonlíthatjuk, a gyermek(ek) megszületése esetén pedig extra milliókat lehet zsebre tenni.
A vártnál is nagyobb érdeklődést mutatott a lakosság a múlt héttől jegyezhető új állampapír, a Magyar Állampapír Plusz iránt. A meghirdetett 100 milliárd forintos keret több mint ötszörösét jegyezték le egy hét alatt, de honnan került elő ennyi pénz a lakosságnál? Videónkban ezt a kérdést járjuk körül, és kitérünk arra is, hol lehet megvenni az új szuperállampapírt, és milyen költségekre érdemes figyelni.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
