Az elmúlt egy évben 234 milliárd forint értékben vásároltak kizárólag a Magyar Posta hálózatában elérhető, nyomdai úton előállított Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz) - közölte a Magyar Posta szerdán az MTI-vel annak alkalmából, hogy egy éves az állampapír.
Bár a nyári hónapok emelkedő keresletet mutattak, az ÁKK számai szerint októberben már csak 167 milliárd forintnyi jegyzés érkezett a szuperállampapírra, igaz, még így is magasabb összeg, mint a szeptemberben mért 153 milliárdos jegyzés. Mindeközben meghaladta az 5000 milliárd forintot a MÁP+ jegyzése.
Részben az infláció emelkedésétől való félelem lehet az oka annak, hogy szeptemberben közel 50 milliárd forinttal bővült az inflációkövető prémium állampapír állománya. Ilyen nagy mértékű állománynövekedést idén most először könyvelhet el a papír. A számok alapján szép lassan kapaszkodik vissza a lakossági papírok állománya, de még most sem sikerült visszatérni a koronavírus-válság előtti szintekhez.
A MÁP Plusz első évének tapasztalatait bemutató cikksorozatunk aktuális része a koronavírus okozta turbulenciák következményeire fókuszál. Azt gondoljuk, hogy a válságtapasztalatok is igazolták egy korábbi cikkünk központi állítását: nem csak a kisbefektetőknek, az államnak is jó befektetés a szuperállampapír. Míg több más eszközön jelentős vagyonvesztést szenvedett el a lakosság, addig a MÁP Plusz stabil pozitív hozamot garantált a kritikus időszakban is. Emellett az állam számára érdemi válságkezelési mozgásteret teremtettek a kedvező sérülékenységi mutatók és a nagybani piacinál stabilabb finanszírozás. Sokak várakozásaival ellentétben a szuperállampapír bevezetése a példátlan „korona válság” legdurvább heteiben sem sült el visszafelé, sőt...
A lentiekben az MNB munkatársainak írását közüljük.
Kijöttek a friss MÁP+-jegyzés adatai, e szerint múlt héten a papírra összesen közel 32 milliárd forintnyi jegyzés érkezett be, ezzel a szeptembert mintegy 185 milliárddal zárta a szuperállampapír.
A MÁP Plusz első félévének erős értékesítése után nem telt el sok idő, hogy a papírnak újra bizonyítania kelljen. A koronavírushoz kötődő piaci turbulencia kihívásaival szemben a MÁP Plusz azonban jól vizsgázott, és továbbra is a legkeresettebb lakossági megtakarítási termék maradt. Ezen tapasztalatok fényében áttekintjük a MÁP Plusz eddigi bő egy éves pályafutását: jelen cikkünk a koronavírus válságig tartó első 9 hónap tapasztalatait elemzi, amely alapján azt gondoljuk, hogy a MÁP Plusz „nyugodt” pénzpiaci és gazdasági környezetben jól teljesített. Következő cikkünkből pedig kiderül majd, hogy az új papír a járvány okozta piaci bizonytalanság idején is ütésállónak bizonyult.
A lentiekben a MNB munkatársainak írását közöljük.
A finanszírozási terv időközi teljesüléséről adott ki közleményt az ÁKK, ebben többek között kitérnek arra, hogy a lakossági állampapírok idei értékesítési tervének teljesüléséhez havi átlagban 50 milliárd forintnyi lakossági állománybővüésre van még szükség az év utolsó három hónapjában.
A mostani hozamkörnyezetben nehéz dolga van azoknak, akik fix hozamú befektetést szeretnének, hiszen a bankbetétek már nominálisan se hoznak semmit, a meglóduló infláció pedig reálértéken leradírozza még azt a kis hozamot is, amelyet rövidebb lejáratú állampapírokkal elérhetünk. A PMÁP, MÁP+-szon kívül nem nagyon van most olyan befektetés a hazai piacon, mellyel fix reálhozamot lehet elérni alacsony kockázatvállalás mellett, viszont ha nem a hozam a cél, hanem a pénzünk nominális értékének megőrzése, a likviditáskezelés vagy más plusz szolgáltatások, adott még 1-2 jó lehetőség. Megnéztük, milyen opciói vannak egy kockázatkerülő befektetőnek, aki fix hozamot szeretne elérni 1 millió forintos befektetésére a mai Magyarországon.
Lehet, hogy a 2020-as év visszaesést hoz majd a profitban a koronavírus-válság miatt, de az elmúlt évek alapján még ezt se mernénk teljes bizonyossággal kijelenteni. Az MNB által frissen publikált Aranykönyv szerint tavaly az alapkezelői szektor közel megduplázta nyereségét egy év alatt, ilyen magas számot még nem láttunk, mióta a jegybank publikálja az Aranykönyvet. Az OTP Alapkezelő állva hagyta a piacot profit tekintetében, ráadásul kezelt vagyonban is ismét az élre tört.
Augusztusban 3,9% volt az áremelkedés mértéke éves alapon Magyarországon, ha tartósan marad ez a magas inflációs környezet, csekély reálhozamot várhatunk a szuperállampapírtól. Sőt, ha az infláció éves átlagban 3,55% felett alakul, jobban megéri jövőre 5 éves inflációkövető Prémium Magyar Állampapírt venni.
Nagyot ment múlt héten a szuperállampapír, a magyar lakosság összesen közel 79 milliárd forint értékben jegyzett a papírból, ezzel a nyár utolsó hónapja közel 200 milliárdos kereslettel zárt.
Utoljára áprilisban volt olyan alacsony a MÁP+ heti jegyzése, mint a múlt héten, ahogy akkor, most is a rövid munkahét játszhatott szerepet a gyengébb keresletben.
Nagyobb visszaesést tapasztalt a lakossági állampapírok piaca júliusban, mint a koronavírus-válsággal leginkább érintett márciusi és áprilisi hónapokban összesen. A 400 milliárd forintos állománycsökkenés mögött most elsősorban a júliusi állampapír-lejáratok húzódnak, ezek mintegy fele intézményi kezekben járt le. Ez 300 milliárdot megmagyaráz a csökkenésből, a fennmaradó 100 milliárdos visszaesés viszont a lakosság „sara”.
Hiába csökkent a lakossági állampapírokban lévő vagyon 239 milliárd forinttal a második negyedévben, a lakosság kezében lévő állomány igazából 130 milliárddal nőtt. Ugyanez a kettőség jellemzi az adatokat féléves időtávon is: december végéhez képest 182 milliárd forinttal csökkent az állomány, a lakosság kezében lévő állampapírok viszont 6 hónap alatt 450 milliárd forinttal növekedtek. Az adatok szerint a koronavírus lelassította a lakossági kézben lévő állampapírok növekedését, a tavaly látott diadalmenet már a múlté, de a növekedés azért nem állt meg. Az ÁKK azzal kalkulál, hogy meglesz az idei évre tervezett lakossági értékesítés.
Erősen zárult július hónap a MÁP+ jegyzései szempontjából, a múlt héten ugyanis 82,1 milliárd forintnyi jegyzést fogadott el az ÁKK. Nem feltétlenül új pénzek beáramlásáról van szó, ugyanis több mint 300 milliárd forintnyi lakossági kézben lévő állampapír járt le a múlt hónapban, a MÁP+ kötvénybe ehhez képest „csak” 230,5 milliárd forint áramlott.
Közel fél év kellett ahhoz a fordulathoz, amit júniusban láthattunk a lakossági állampapírok piacán: január után június lett az első olyan hónap, amikor ismét nőtt a lakossági állampapírokban lévő vagyon.
Újabb 35 milliárd forinttal nőtt múlt héten a MÁP+-jegyzések összege – derül ki az ÁKK friss statisztikáiból. A héten több nagy lakossági állampapír-lejárat is lesz.
Összesen mintegy 633 milliárd forintnyi lakossági állampapír jár le júliusban, ebből az ÁKK számai alapján 305 milliárd forint az, amitől intézményi vagyon révén elbúcsúzhat a lakossági állampapír-piac. Kérdés, milyen hajlandósággal fektetik be a fennmaradó összeget a magyarok állampapírokba, mivel az utóbbi hónapokban nem volt nagy lelkesedés. Az államadósság-kezelő minden esetre úgy kalkulál, meglehet az idei terv.