Szuperállampapír: megvan a 3000 milliárd
Az ÁKK heti statisztikái szerint átlépte a 3000 milliárd forintos jegyzési állományt a szuperállampapír.
Az ÁKK heti statisztikái szerint átlépte a 3000 milliárd forintos jegyzési állományt a szuperállampapír.
A 2019-es év slágerterméke, a MÁP Plusz felforgatta a megtakarítási piacot. Népszerűségéhez köthetően hamar a figyelem középpontjába került, és számos elemzés született meg előnyeiről és kockázatairól. Ez utóbbiak közé tartozik Surányi György, volt jegybankelnök cikke, amelyben a szerző olyan markáns állításokat fogalmazott meg a lakossági állampapírok szerepével kapcsolatban, amelyek meglátásunk szerint több helyen korrekcióra szorulnak. Elemzésünkben igyekszünk megvilágítani felvetéseinek hibáit, belső ellentmondásait, és rámutatni, hogy az államadósság-finanszírozásban miért nem érdemes visszafordulni a régi irányba. Az alábbiakban az MNB cikkét közöljük.
180 773 – a KSH friss számai szerint ennyi külföldi állampolgár élt Magyarországon január 1-jén, és nagyjából őket fedi le az a korlátozás, amit a Magyar Államkincstár alkalmaz a szuperállampapír értékesítésénél. A kincstárnál ugyanis nem vehet a papírból az, akinek nincs magyar személyije, holott a MÁP+ hirdetményében nincs ilyen korlátozás. A bankoktól, brókercégektől ők is vehetnek szuperállampapírt, de így elesnek a kincstár ingyenes számlaszolgáltatásától.
Aki az első héten vásárolt a szuperállampapírból, most kapott először kamatot, lejárt ugyanis az első fél év azóta, hogy június 3-án elindult a MÁP+. De ez az időpont nem is a kamatfizetés, sokkal inkább a papír visszaváltása miatt érdekesebb.
A pénzügypolitikát alakító intézmények vezetői és munkatársai egyre lelkesebb és egyre megtévesztőbb győzelmi jelentésekkel árasztják el a szakmai és a laikus közvéleményt a MÁP+ papírok kapcsán. Ezek egyike az “MNB: az államnak is jó befektetés a szuperállampapír” a Portfolio-n december 5-én jelent meg. Az MNB munkatársai elemzésükben főként a kötvényhez kapcsolódó többletkamat- és forgalmazási kiadásokra összpontosítanak. Megállapításaik összességében és részleteiben is tévesek, félrevezetőek.
Ha csak a lakosságon múlik, elvéreztek volna idén a hazai befektetési alapok – ezt mutatják az MNB friss statisztikái. A befektetési alapokban kezelt háztartási vagyon idén semmit sem tudott nőni, miközben az állampapírokba ömlik be a pénz. A befektetési alapok idei teljesítménye ugyanakkor még mínusz nullában is óriási teljesítmény, ha ugyanis nincsenek a portfóliókezelők és a kedvező tőkepiaci folyamatok, sehogy nem tudták volna visszahozni azt a 400 milliárdot, amit októberig kivontak az alapokból a magyarok.
A megújított lakossági állampapír stratégia egyik következménye, hogy mérséklődik a külföldiek, a belföldi intézményi szereplők és a deviza alapú finanszírozás részesedése az államadósság finanszírozásában, míg a lakosság részaránya növekszik. Bár e stratégia megvalósítása számos kedvező hatással jár, a célok eléréséhez és az eredmények megőrzéséhez fontos átgondolni, hogy a megnövekvő lakossági állampapír állomány valójában milyen jellegű és mekkora kockázatot jelent. Egyrészt az egyéb pénzügyi eszközök iránti keresletre gyakorolt hatás, másrészt az esetleges tömeges visszaváltások lehetősége, harmadrészt a pénzügyi tudatosságot érintő következmények érdemelnek említést. A kockázatok fegyelmezett fiskális politika mellett kezelhetők és összességében kisebb veszélyt jelentenek, mint a külföldi, vagy a deviza alapú finanszírozás - írja az MNB újabb szakmai cikkében.
Módszertanilag vitathatók az ÁKK vezérigazgatója szerint az IMF országjelentésnek a MÁP Pluszról szóló pontjai. Nincs napirenden a szuperállampapír kondícióinak megváltoztatása.
Az egy ember által vehető szuperállampapír maximálása és a MÁP+ kamatának csökkentése – ez a két legfontosabb javaslata az IMF frissen megjelent IV. cikk szerinti országjelentésének a MÁP+-ra vonatkozólag. Az intézmény szerint a szuperállampapírral kapcsolatos célok nemesek, de lehet, hogy ezek a célok nem szolgálják a teljes megtakarítási piac érdekét, mint ahogy az is lehet, hogy inkább a gazdagabb magyarok profitálnak belőle. Ők úgy látják, 3%-os kamat mellett is ugyanúgy fogyna a MÁP+.
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a szélesebb szakmai közvélemény részéről a megújult lakossági állampapír stratégiát illetően, amivel kapcsolatban pro és kontra vélemények is megfogalmazódtak. Ez utóbbiak közül kiemelt figyelmet kapott a többlet kamatkiadások kérdése, így fontosnak tartjuk e téma alapos vizsgálatát - írják az MNB szakemberei. Elemzésük alapján az intézményi piaci kamatkiadások mérséklődése és az adóbevételek emelkedése miatt ezek a költségek részben közvetlenül megtérülnek, illetve olyan célok elérését szolgálják, mint az ország sérülékenységének mérséklése, az állam finanszírozási szerkezetének optimalizációja, a kamatkiadások hazai lakosság irányába terelése, a megtakarítási ráta magas szinten történő stabilizálása, illetve a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése. E tényezők az ország hosszútávú fenntartható növekedésének és felzárkózási pályájának is előfeltételei, így összességében az előnyök irányába billen a mérleg.
Több csapás is érte idén a hazai ingatlanalapok piacát: májusban a visszaváltási idő meghosszabbítása, júniusban pedig a szuperállampapír piacra dobása okozott nagy törést. A befektetés, amely június előtt közel két évig hónapról hónapra csak szívta magába a pénzt, mostanra súlyos tízmilliárdokat veszít. Mindezt a lakosság oldaláról, mert ők azok, akik április vége óta folyamatosan veszik ki a pénzüket, nagy valószínűséggel azért, hogy helyette szuperállampapírt vegyenek.
Az MNB friss statisztikái szerint május óta októberben volt először pozitív a befektetési alapok tranzakciós adata, tehát úgy tűnik, végre talán sikerül lerázniuk magukról a szuperállampapír nyomását. Ezzel együtt a kezelt vagyon is újra elérte a 7200 milliárd forintot, a kezelt vagyon mintegy ötöde viszont semmit sem hoz a befektetőknek, az ugyanis készpénzben és bankbetétben hever. Különösen az ingatlan-és kötvényalapok esetében.
Varga Mihály pénzügyminiszter egy mai sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a szerdai adatok szerint 2845 milliárd forintnyi szuperállampapírt értékesítettek eddig, a nyomdai papírból már több mint 26 milliárdért vásárolt a lakosság.
Az elmúlt hónapokban nőtt a babaváró támogatás iránti érdeklődés Duna House adatai szerint, a cég hitelcentruma által közvetített babaváró támogatások döntő többségét továbbra is ingatlanvásárlásra költik a fiatal családok.
Kijöttek a friss, októberi adatok az államháztartás helyzetéről, e szerint a forintos lakossági állampapírok állománya meghaladta a 8800 milliárd forintot. A lakossági papírokból viszont már csak szuperállampapírt vesznek a magyarok, a többi papírból áramlik ki a pénz, még az inflációkövető prémium állampapír is erre a sorsra jutott. Nagyon úgy tűnik, hogy a MÁP+ nemcsak a befektetési piac többi szereplőjét, hanem magát a lakossági állampapírpiacot is kannibalizálja.
Természetes arbitrázs vagy szabályozói hiba? Ügyeskedés vagy az állami szándékoknak megfelelő ösztönzés? Ilyen kérdések merülhetnek fel azokban, akik az elmúlt időszak pénzügyi híreit figyelték. A megtakarítási és hitelkondíciók közötti ellentmondás elsődleges oka a jegybanki politika, az anomáliák pedig a célok elérésének költségeinek tekinthetők. Nézzük mindezt kicsit érthetőbben!
100 forintnyi új megtakarításból 89 forintot helyezett el állampapírba a magyar lakosság a harmadik negyedévben, így most először több lakossági pénz hever állampapírban, mint folyószámlán – mutatják az MNB ma közzétett előzetes pénzügyi számlái. Az év eddig eltelt részében 100-ból 74 forintot húzott be magának az állam, miközben a pénzügyi szektor saját termékei, különösen az öngondoskodási célú megtakarítások gyászosan teljesítenek. Egyelőre a készpénz is feltartóztathatatlannak tűnik.
A vegyes alapok viszik a hátukon a befektetési alapok piacát – gyakorlatilag így lehet jellemezni a befektetési alapok idei eddigi évét. A BAMOSZ adatait nézve pedig egyáltalán nem állnak rosszul a pénzkeresésben az alapok: a részvényalapok kategóriája októberig már 14%-ot hozott a befektetőknek, az abszolút hozamú alapok 7%-nál tartanak, és mégis, ez utóbbi kategória nem tudott felállni a tavaly év végi sokkot követően.
Egy nagybank döntése nyomán felröppent a pletyka az elmúlt hetekben, hogy több hitelintézetnél és esetleg „központilag” is megtilthatják vagy korlátozhatják a babaváró hitel magyar állampapírba fektetését. A pletyka arra a logikára épül, hogy ez a termékkombináció nagyon magas fix hozamot biztosít még azoknak a fiatal házaspároknak is, akik nem kívánnak gyermeket vállalni, és ezzel sérül a babaváró hitel bevezetésével kapcsolatos állami szándék. Ráadásul októberben bevezettek hasonló korlátozást a főleg privátbanki ügyfelek által igénybe vett lombardhitelek esetében is. A Pénzügyminisztérium és a bankok válaszai alapján összefoglaljuk, miért nem kell tartani egyelőre ilyen korlátozástól vagy tiltástól a babaváró hitel esetében.
A szuperállampapír sikere miatt kicsit halasztják a nyugdíjkötvény bevezetését, de nem tett le róla a kormány – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának ülésén.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.