• Megjelenítés

miniszterelnökség

Lázár: kiveheti a bankok kezéből a CSOK adminisztrációját az állam

A német sajtó méltánytalanul rászállt Magyarországra az osztrák "halálkamion" ügyében, ami rontja a magyar-német kapcsolatokat is - figyelmeztetett Lázár János a mai Kormányinfón. Szerinte a sajtó azért szállt ránk, mert Magyarország nem teljesíti a kötelező menekültáthelyezési döntést. Az ugyanezért indult e heti kötelezettségszegési eljárást is brüsszeli nyomásgyakorlásnak titulálta. A CSOK működési tapasztalatait szeptemberig levonja a kormány és lehet, hogy a közvetítő bankok kezéből kiveszi az adminisztrációt.

A magyarok kétharmada szerint hasznosak az itthoni EU-s fejlesztések

Az elmúlt másfél évben 67%-ról 73%-ra nőtt azon magyaroknak az aránya, akik hallottak már valamilyen uniós finanszírozású fejlesztésről a saját környezetükben, és idén tavasszal 85%-uk mondta azt, hogy szerintük hasznosak ezek a fejlesztések - ismertette a friss felmérés eredményeit egy május végi budapesti sajtószemináriumon Sitányi László, a Miniszterelnökség főosztályvezetője.

Még két évig hasíthat Magyarország, aztán beleállhat a földbe

Magyarország 13 éves EU-tagsága alatt tavaly fordult elő először, hogy az újfajta előlegek miatt totálisan szétvált egymástól a kormány által hivatalosan kifizetett EU-támogatások összege attól, mint ami ténylegesen bekerült a gazdaságba. Ez olyannyira igaz, hogy a minap a Miniszterelnökség államtitkára elismerte: a mostani kifizetések háromnegyede egyelőre még nem élénkíti a gazdaságot, csak később fogja. Éppen emiatt nagyon érdekesek a Magyar Nemzeti Bank azon friss adatai, hogy mennyire durván szétválik a hivatalos kifizetés az effektív pénzfelhasználástól. Ezek alapján 2019-ig még hasíthat a magyar gazdaság, akár gyorsuló ütem mellett is, de mivel elfogynak az EU-pénzek, 2020 körül kemény földet érés néz ki. Az EU-pénz nélküli, jórészt hitelből finanszírozott gigaberuházások persze felülírhatják ezt a képet, ha megvalósulnak és nem csúsznak sokat.

Úszkálhatna a brüsszeli pénzben a kormány, de valamiért mégsem teszi

Látszólag dupla olyan sebességgel fizeti ki a kormány az új EU-pénzeket, mint ahogy a régi keretet 7 évvel ezelőtt az akkori kormány, de közben most csak fele olyan sebességgel jönnek Brüsszelből az átutalások, mint akkoriban. Nagyon nagy tehát most az itthoni és a brüsszeli pénzkifizetés közötti különbség, de ez a számításaink szerint 1100 milliárd forint körüli "előreszaladás" azért nem roppantotta még meg a magyar költségvetést, mert az itthoni kifizetések jelentős része valójában csak átkerült az állam egyik számlájáról a másikra. Éppen emiatt nem tudtunk még kellő mennyiségű számlát kiküldeni az Európai Bizottságnak, hogy fizesse ki, márpedig megbízható információink szerint nem lenne gond azok kifizetésével. A jó hír mellett arra viszont fel kell készülnünk, hogy a régi uniós ciklus százmilliárdjaihoz még akár évekig nem jutunk hozzá, mert nagyon sok a vitánk Brüsszellel.

Feladta a küzdelmet és elfogadta a 100%-os brüsszeli büntetést a kormány

Feladta a küzdelmet és elfogadta a 100%-os brüsszeli büntetést a kormány

Bár a hét elején még arról volt szó, hogy a 18 milliárd forintos brüsszeli büntetést megpróbálja lealkudni a negyedére a kormány az Európai Bizottságnál, a jelek szerint annyira súlyos és védhetetlen szabálytalanságokat talált Brüsszel, hogy feladta a küzdelmet a kormány. Erre utal, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ vasárnap azt közölte az MTI-vel, hogy a magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak az EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt.

Lázár: megnyílt az orosz hitelkeret, a Rotschild adott tanácsot

Április végén megnyílt az orosz állam által a paksi projektre biztosított 10 milliárd eurós hitelkeret és minden egyes hitellehíváskor megvizsgáljuk, hogy érdemes-e azt rövid távon valamilyen forrásból refinanszírozni - jelezte a kormányzati döntést és a fejleményt a mai tájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője szerint a következő 8 évben a mostani bő 400 milliárdról 1000-1200 milliárd forintra kell növelni a honvédségi kiadásokat a NATO elvárásainak megfelelően, és a következő hetekben dőlnek el a fő irányok. Ugyanígy a családtámogatási rendszer alapjairól, a változtatásokról is a következő hetekben döntenek. Szavai szerint lehet még tartalék a rezsicsökkentésben.

Lázár újra belengette a nagy kiadási programot

A megyei jogú városoknak szóló Modern Városok Program után jövőre a kormány minden településtípus, azaz a kisebb városok, községek számára is felkínálja a fejlesztés lehetőséget - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Földeákon egy lakossági fórumon. Lázár már március elején is jelezte, hogy a 10-50 ezer fős települések számára is kész a kormány jelentős forrásokat nyújtani egy fejlesztési program keretében.

A negyedére alkudná az EU-s megabírságot a kormány

Az előző uniós ciklus forráselosztásának informatikai rendszerénél talált súlyos szabálytalanságok miatt a szerződések 100%-át, azaz 18 milliárd forintot követel vissza az Európai Bizottság, de ezt a magyar kormány nemzetközi példák alapján megpróbálja a negyedére lealkudni - írja a Világgazdaság. A Miniszterelnökségtől azt a tájékoztatást kapta a lap, hogy büntetőfeljelentés készül a 2007-2009 közötti szerződések az ügyében és ettől függ az ügy folytatása, a döntések pedig heteken belül megszületnek.

Budapestről eresztett meg finom kritikát egy "brüsszeli bürokrata"

Lettországi származásom alapján néha nehezen értem, hogy mi zajlik Magyarországon, és az EU-források hatásai mellett az EU alapértékeiről is beszélni kell, hogy ne törjön ki újra az elmúlt napokhoz hasonló vihar - jegyezte meg egy mai budapesti konferencián a finom kritikáját az Európai Bizottság EU-támogatásokért felelős főigazgató-helyettese. Normunds Popens ezzel együtt dicsérte is a Magyarország által a 2007-2013-as ciklusban elért gazdasági eredményeket. A Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főigazgatója részben a menekültválság kezelésére utalva azt szorgalmazta, hogy az EU 27 tagállamának egységesen kell fellépnie a kihívások kezelésében, míg Zupkó Gábor, a Bizottság magyar képviseletének vezetője úgy fogalmazott: a néha kemény közbeszéd mögött a legtöbb területen jó az együttműködés a magyar kormány és az Európai Bizottság között. A konferencián elhangzott további üzenetek:

520 milliárdos túlköltéssel zártuk az előző uniós ciklust

A magyar hatóságok mind a 15 Operatív Program záró pénzügyi jelentését határidőre elküldték az Európai Bizottságnak és 106%-os teljesítéssel zárta Magyarország a 2007-2013-as ciklust - emelte ki a Miniszterelnökség mai fejlesztéspolitikai konferenciájának nyitó előadásában Vitályos Eszter, a tárca államtitkára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 520 milliárd forintos volt a túlvállalás mértéke, ami végülis a magyar költségvetésre "száll át". Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára előadásában kiemelte az EU-források jelentős makrogazdasági hatásait, amelyek segítettek kilábalni a válságból és mostanra hozzájárultak a stabil pénzügyi-gazdasági környezethez.

Átneveznék Pest megyét

Átneveznék Pest megyét

A Pest megyei közgyűlés mai ülésének előterjesztései között szerepel, hogy a Lázár János vezette Miniszterelnökség kezdeményezi Pest megye nevének Pest-Pilis megyenévre történő módosítását -írja az index.hu. Az indoklás pedig az, hogy megyénk elnevezése ma nem türközi teljesen a történelmi Magyarország vármegyéinek az ország mai területén meglévő örökségét. Ambrus András, a Pest Megyei Önkormányzat sajtófőnök állítása szerint a képviselők nem döntöttek Pest megye nevének módosításáról.

Lázár: túl durva áremelések zajlanak, sok projektet visszadobtunk

Számos uniós, vagy magyar költségvetésből finanszírozott nagyobb beruházásnál annyira durva a költségnövekedés mértéke, hogy az már felveti a visszaélés gyanúját, ezért vizsgálat szükséges - jelezte a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elárulta: az egyik legutóbbi kabinetülésen 30-40 ilyen beruházást tárgyaltak át, és "sorba kellett nemet mondani, vagy utólagos vizsgálatra visszadobni" a projekteket, mert akkora a költségnövekmény jelentkezett náluk. Szerinte nem életszerű, hogy a 2-3 éve kidolgozott fejlesztési tervekhez képest immár 100-200%-os költségnövekményeknél járunk és vizsgálat szükséges, beleértve a saját városát érintő tram-train beruházást is. A Kormányinfón egyéb témákban elhangzott fontosabb üzenetek:

Duplázható bért rejtett a kormány az EU-s pénzosztásba

Az a dolgozó is dupla, azaz 24 havi bért kaphat az idei munkája után négy minisztériumban, akinek semmi köze az uniós pályázatok kiírásához, elbírálásához és lebonyolításához - derül ki az újdonság egy friss kormányhatározatból. Eddig csak arról tudtunk, hogy a felpörgetett uniós kifizetésekért dolgozók akár 24 havi plusz juttatást is kaphatnak (tehát az idei munkájuk után összesen 36 havit), de a tárcák dolgozói közötti bérfeszültség csökkentő intézkedésről eddig nem volt szó. A büdzsé állapota lehetőséget teremt erre, ráadásul a pénz jelentős részét majd csak jövő év elején kell kifizetni. Van még más, rendkívül érdekes szabály is, amivel "két legyet üt egy csapásra" a kormány.

Lázár: ne támogassa a kormány a duplájára dráguló tram-traint

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ellehetetlenülni látszik a Hódmezővásárhelyt Szegeddel összekötő villamosvasúti rendszer, a tram-train, a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus azt kéri a kormánytól, az aránytalanul megnövekedett költségek miatt ne vállaljon kötelezettséget a beruházás megvalósítására.

Több ezer EU-pályázat nyertese örülhet rövidesen (2.)

Az eddig benyújtott uniós pályázatok közül összesen 11 ezret kell értékelnie az állami projektértékelőknek, 10700 értékelését már elkezdték, illetve ebből 6 ezret már le is zártak, ezek kihirdetése pedig a következő hetekben várható - jelezte a mai parlamenti projektmenedzseri ülés keretében Dányi Gábor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt vetítette előre, hogy a legnépszerűbb uniós pályázatokban, így például a prototípus fejlesztési pályázatban május-június körül meglesznek az eredmények. Az ülésen elhangzott, hogy az uniós pályázatok dömpingjéhez igazodik a Pest megyének szóló 80 milliárdos magyar pályázatok meghirdetési ütemezése, amelynek drasztikus megemelésére is elhangzott szakmai felvetés. Az eseményről szóló másik beszámolónk:

Egyre több a brüsszeli vitánk - A gazdaságra is visszaüthet a feszültség

Az Európai Bizottsággal folytatott fejlesztéspolitikai vitáink száma nem csökkent, hanem nőtt, és várhatóan tovább nő, mivel bejönnek politikai megfontolások is a szakmai érvek mellé - vetítette előre a mai parlamenti projektmenedzseri ülésen Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint a Bizottság olyan ügyeket is újra megnyitott, amelyekről korábban már kiadott éves értékelést, így tehát a feszültség fokozódik, de "a költségvetés kellően stabil ahhoz, hogy az előfinanszírozást hosszú hónapokig tudja biztosítani". Hozzátette: a viták "akár a makrogazdasági pályára is hatással lehetnek". Az eseményről készített másik szakmai összefoglalónk a várható fontos változásokkal:

Akár 18 milliárdot is visszakérhet Brüsszel az EU-s pályázati szoftverünk miatt

Három, a 2007-2013-as uniós források szétosztását és nyilvántartását végző informatikai rendszerre kötött szerződésnél olyan súlyos szabálytalanságokat talált az Európai Bizottság, hogy ezeknél a kifizetett 100%-át visszakérné, ami 18 milliárd forintot tenne ki - szerzett tudomást a 24.hu az Európai Bizottságtól érkezett levél tartalmáról. Az ügy pikantériája, hogy ha nem sikerül meggyőzni Brüsszelt, akkor ezt a pénzt a magyar államnak a saját tulajdonában álló informatikai fejlesztő cégen kellene visszakövetelnie. A cikk szerint ha ez sikerülne is, akkor is nehéz lenne a kifizetett pénzt más projektre átcsoportosítani, így az EU-tól kapott milliárdok visszavándorolhatnak Brüsszelbe.

Özönlenek a pályázatok, de pénzt még alig látnak a nyertesek

A márciusi nagy pályázati meghirdetési hajrában annyi új uniós pályázat jelent meg (113 darab) Magyarországon, mint amennyi a megelőző négy hónapban összesen, ami új történelmi csúcs és ezzel már a 7 évre szóló kereten is túlfutott a megjelent pályázatok teljes keretösszege - derül ki az összegzésünkből. Az új pályázatok keretösszegénél (913 milliárd forint) nem sok hiányzott, hogy szintén új csúcsot lássunk, de közben az új nyertesek számában (bő 12 ezer) biztosan bekövetkezett ez. A pályázati kifizetések terén viszont nem hozott áttörést a március sem: bár a hónap végére már a 7 éves ciklus ötödére nőtt a kifizetett pénzösszeg, de ennek jelentős része még mindig nem szivárgott be a gazdaságba, főként amiatt, mert a közszférabeli nyerteseknél időigényes, mire a kiutalt előleget felhasználhatják.

Ezentúl papír nélkül is lehet közbeszerezni

Magyarországon elsőként indított elektronikus közbeszerzési eljárási rendszert a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Lázár: 5-6%-os növekedés kellene, ebben is segítenek az EU-pénzek

Az osztrák életszínvonal megközelítéséhez 5-6%-os folyamatos gazdasági növekedésre lenne szükség, de közben a Magyarországon belüli területi különbségeket is csökkenteni kell és ebben is segítenek az uniós források - többek között ezt hangsúlyozta az EU-források felhasználásáról szóló mai parlamenti vitanap kezdetén Lázár János.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nyakunkon az újabb
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility