A források jelentős túligénylése, így forráskimerülés miatt két vidékfejlesztési pályázat felfüggesztéséről döntött a Miniszterelnökség, amelyek a következő napokban lépnek hatályba - áll a tárca hétfő esti közleményében. A döntés értelmében az Irányító Hatóság felfüggesztette a nem mezőgazdasági tevékenységek elindítását, valamint az élelmiszeripari fejlesztéseket támogató pályázati felhívásokat.
Szigorúbbá, de egyszerűbbé és gyorsabbá válnak az eljárások a közbeszerzési törvény módosításának köszönhetően - emelte ki az MTI-nek adott hétfői nyilatkozatban a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára. Császár Dániel kiemelte, a kedden parlament elé kerülő törvénymódosítással a kormány célja az egy ajánlattevő részvételével zajló eljárások visszaszorítása. A törvénymódosítás
néhány mai indoklásához hozzátettük a Transparency International Magyarország minap közzétett állásfoglalását, ami teljesen másként értelmezi a módosítások valódi következményeit.
Azonnali hatállyal felmentette a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökét, Gyuricza Csabát, valamint elnökhelyettesét, Dragovácz Nikolettát a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János - tájékoztatta a Miniszterelnökség az MTI-t pénteken.
Ötödször rendezik meg az uniós fejlesztések nyílt napja elnevezésű programsorozatot, idén az első állomás a közép-magyarországi régió, a helyszín a budapesti Zeneakadémia szombaton.
Nehéz volt a múlt szerdai brüsszeli tárgyalásunk és az aszfaltügy lezárása után is várhatók még kemény viták Brüsszellel - jelezte a mai Kormányinfo tájékoztatón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. Utóbbi kapcsán a Portfolio úgy tudja: a napokban küld a kormány egy fontos levelet az Európai Bizottságnak, amelyben a brüsszeliek által szeptemberben feltett kérdésekre küld tételes válaszokat. Ezeken a válaszokon sok múlik, konkrétan az, hogy a nyáron lezajlott uniós audit után folyósíthatók-e az uniós források. Csepreghy Nándor, a tárca helyettes vezetője egy tegnapi interjúban már jelezte, hogy bizonyos területeken hajlandó lenne engedni a kormány.
Európában Magyarországon lesz először példa arra, hogy egy civil szervezet az elejétől a végéig hivatalosan végigkövetheti egy állami autópálya beruházás közbeszerzésének minden egyes lépését - jelentette be egy mai sajtótájékoztatón a kiválasztott szervezet, a Transparency International Magyarország ügyvezetője. Martin József Péter tájékoztatása szerint ők felügyelhetik az M6-os autópálya Bóly és Ivándárda közötti közel 20 km-es, az országhatárig tartó szakaszának építéséhez kapcsolódó előkészítési és kivitelezési feladatokat. Erről háromoldalú megállapodás született a magyar hatóságokkal, illetve az Európai Bizottsággal. Mindhárom fél hangsúlyozta, hogy a megállapodás a nyilvánosság erején keresztül is növelheti a közbeszerzések átláthatóságát és segítheti a jó gyakorlatok terjedését, illetve bemutatását.
Az EU28-ban elfogadott mintegy 430 Operatív Program fele mögötti intézményrendszert még nem auditálta az Európai Bizottság, miközben Magyarország nagyon gyorsan halad a pályázati pénzek kiosztásával, és emiatt kiemelt figyelem övezi brüsszeli auditorok és más tagállamok felől - jelezte a mai projektmenedzsment egyeztetés keretében Dányi Gábor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy a tagállamok első harmadában járunk minden fontos pályázati rendszerbeli mutatót tekintve. Éppen ezért a tárca egy összefoglalót készít, amely elmagyarázza az európai partnereknek a pontos hátteret és kereteket. Arról, hogy Magyarország a hatodik helyen állt június végén a tagállamok között a nyerteseknek már megítélt pályázati pénzek terén, két hete írtuk meg:
Pont került az aszfalt-ügy végére - 176 milliárd forintot kapott vissza Magyarország címmel adott ki közleményt kedd délután a Miniszterelnökség.
A verseny növelése és az úgynevezett "egyajánlatos" eljárások csökkentése érdekében csak az a közbeszerzési eljárás lehet eredményes, amelynek keretében legalább három ajánlat érkezik - jelezte a készülő közbeszerzési törvénymódosítás egyik fontos változását egy mai konferencián a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára.
Míg jelenleg Magyarországon a 4,2 millió munkavállalóból közel 1,1 millió dolgozik az állami bürokráciában, addig "optimális esetben a teljes foglalkoztatottak számának maximum 10-15 százalékát jelenti egy országban a bürokrácia apparátusa" - fejtette ki a mai Világgazdaság vélemény rovatába írt cikkében Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese és Hrozik Adél, a tárca főosztályvezető-helyettese egy közelmúltbeli versenyképességi jelentés apropóján.
A Magyarországnak 7 évre járó 8900 milliárd forintnyi uniós pénzkeretből jelenleg 71%-ot hirdetett meg pályázatok formájában a kormány és nagyon úgy néz ki, hogy már az év végéig le tudja kötni a kormány a teljes keretet - jelezte a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ezzel jóval gyorsabb pályázati meghirdetési menetrendet vázolt, mint ami az eddigi hivatalos tempó volt. Lázár utalt két minapi Portfolio-cikk tartalmára is, amelyek közül az egyik a brüsszeli pénzek felfüggesztési veszélyére hívta fel a figyelmet, a másik pedig azt mutatta be, hogy nemzetközi összevetésben is viszonylag gyorsan osztja el az új uniós pályázati pénzeket a kormány.
A magyar uniós pályázati rendszert jelenleg a négyfokozatú skálán a második kategóriába sorolja az Európai Bizottság és a brüsszeli illetékesek jelzése szerint a most készülő jelentésben is ebben a kategóriában marad - jelezte a Portfolio-nak Csepreghy Nándor ma reggeli cikkünk nyomán. A Miniszterelnökség miniszter-helyettesének szavai tehát cikkünk azon forgatókönyvét jelentenék, hogy "nincs különösebb gond magyar szempontból" és nem történik meg a brüsszeli kifizetések automatikus felfüggesztése. Elismerte, hogy valóban több területen vannak viták a Bizottsággal és felvázolta, hogy mi a magyar álláspont. Reggeli cikkünk:
Az M3-as metróvonal felújításához kapcsolódó buszos közbeszerzés témájában pontatlanul fogalmazott a tegnapi Kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője, ezért ma este elnézést kérő közleményt adott ki az MTI-n keresztül. A közleményt megelőzően ma Tarlós István főpolgármester kemény üzeneteket fogalmazott meg a sajtótájékoztatóján. A kommunikációs adok-kapok lényege, hogy még jópár hónapig nem tudjuk a buszbeszerzési közbeszerzés eredményét és így a munkálatok a jövő év eleje előtt biztosan nem tudnak elindulni.
Bár délelőtti cikkünkben határozottan rögzítettük, hogy semmi köze nincs a vasárnapi kvótareferendumhoz annak az elszámolási vitának, amely kialakult a magyar hatóságok és az Európai Bizottság között, délutáni közleményében a Miniszterelnökség miniszterhelyettese ezzel kötötte össze a témát. A rövid közleményben ugyanakkor nincs cáfolat, azaz valóban több százmilliárdos elszámolási vita húzódik meg a háttérben, ami így halmozódó feszültséget jelent a magyar államháztartásban. Az MTI-n megjelent közleményt teljes terjedelmében közzétesszük alább. Délelőtti cikkünk:
Az Európai Bizottság illetékesei azt közölték a magyar hatóságokkal, hogy ne küldjük ki a bőkezű szállítói előleg rendszerben keletkezett számlákat Brüsszelbe, mert úgysem fogják kifizetni - tudta meg a Portfolio. Becslésünk szerint ez a fajsúlyos vita már most megközelíti a 200 milliárd forintot, és minél tovább pörgetjük itthon a kifizetéseket a mostani jogszabályi keretek mentén, annál nagyobb lesz az az összeg, amelynek az utólagos brüsszeli "behajtása" erősen kérdéses. Mindez egyelőre azért nem okoz komolyabb gondot a magyar államháztartásnak, mert sokkal kisebb a deficit a korábban tervezettnél, de az idő ezen a területen is ellenünk dolgozik.
Már hónapok óta sokallja az itthoni magas uniós előlegfizetési lehetőségeket az Európai Bizottság, de egy újabb levélben a 30%-os előlegfizetési szabályrendszerünkkel kapcsolatban is kifogást emelt - tudta meg a Világgazdaság. A Bizottság gondja az, hogy fedezet, azaz a visszafizetést garantáló bankgarancia nélkül már a 30 százalékos előleg kiutalását sem tartja elfogadhatónak, azaz a 2014-2020-as uniós ciklusban lazított fedezetelfogadási rendszerbe kötött bele.
Idén eddig összesen csak 1,4 milliárd eurónyi, 435 milliárd forintnyi uniós támogatást folyósított az Európai Bizottság Magyarországnak, de ebből csupán 3 milliárd forintnyi az a tétel, amit a benyújtott számlák alapján a 2014-2020-as ciklus terhére kaptunk - tudta meg a Portfolio a Miniszterelnökségtől. Egyelőre tehát rendkívül kevés a számlaalapú kifizetés Magyarország irányába és inkább az uniós előlegekből "élünk", illetve az is kiderült, hogy 190 milliárd forinti aszfaltügyi kifizetésre várunk. Az idei első féléves brüsszeli folyósítás olyannyira kevés volt, hogy 8 éve nem volt erre példa - ez pedig az MNB által éppen ma közzétett fizetési mérleg statisztikákból derült ki.
Magyarország nem lép ki az unióból, még akkor sem, ha a "nem" győz az októberi népszavazáson, és Brüsszel ennek ellenére is kvótát akar ránk kényszeríteni - erről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a Magyar Nemzetnek adott exkluzív interjújában a kvótaellenes kampánykörútja során.
Az egy éve elfogadott új Közbeszerzési törvény alapjai jók, de bizonyos részletszabályokban igazodni kell a realitásokhoz, a felhalmozódott tapasztalatokhoz, illetve a kormány által meghatározott uniós pénzkifizetési célokhoz, így készül a törvény módosítása - jelentette be a mai MKT közgazdász vándorgyűlés EU-forrás szekciója keretében Császár Dániel.
A 2014-2020-as uniós ciklusban a támogatott projektek teljes volumene már 3221 milliárd forintnál jár, és az intézményrendszer negyedévente kb. 1000 milliárd forintnyi új kötelezettségvállalásra képes, így a közel 9000 milliárd forintnyi 7 éves keret alapján reális az a célkitűzés, hogy hat negyedév múlva az összes uniós pénzről döntés születik - jelezte az MKT közgazdász-vándorgyűlés EU-források szekciója keretében Dányi Gábor.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
