Az állami rezsicsökkentés második üteme alapján csütörtöki hatállyal húsz olyan eljárási illeték és igazgatási szolgáltatási díj szűnik meg, amely az állampolgárok és vállalkozások széles körét terhelte - közölte a Miniszterelnökség.
Fél órával, azaz kb. 20%-kal rövidebb idő alatt ki lehet tölteni egy uniós pályázat támogatási, illetve kifizetési kérelmét mostanában, mint az előző ciklus elektronikus rendszerében - derül ki egy friss videóból. Lényeges bürokráciacsökkentés zajlott tehát le a háttérben, mert kevesebb adatot kér az új rendszer; az igazi forradalmat azonban még csak most készítik elő a háttérben. Az a cél ugyanis, hogy olyan stabil és gyors elektronikus pályázati felületet hozzon létre az állami tulajdonban lévő üzemeltető, hogy a minősége vetekedjen a piaci pénzügyi szektor szolgáltatási színvonalával - jelezte a Portfolio-nak Dányi Gábor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára elárulta, hogy ehhez a forradalmi célhoz szokatlan, felhasználói értékítéleten alapuló ösztönző rendszer társul, azaz a pályázati felületet használók objektív pontozásos visszajelzésein is múlik, hogy ki mennyit kereshet az üzemeltető cégnél.
A Portfolio érdeklődésére nem cáfolta a Miniszterelnökség, hogy a kormány új, a kiskereskedelmi multicégeket érintő intézkedéscsomagon dolgozik, ahogyan az szerdán kiszivárgott.
A decemberi nagyobb tétel után idén januárban és februárban is folyósított Magyarországnak EU-támogatást az Európai Bizottság, így tavaly nyár óta összesen már 730 millió eurós, kb. 230 milliárd forintos kifizetésnél járunk - írja a Világgazdaság a Miniszterelnökségtől kapott adatokra hivatkozva. A cikk arról nem ír, hogy ezek a pénzek azért jöhetnek, mert elhárult a horizontális felfüggesztés veszélye és a Portfolio biztos információi szerint közben van egy olyan háttéralku is, aminek köszönhetően meg tudta őrizni a magyar kormány a bőkezű szállítói előleg rendszert is - igaz a magyar államháztartás viseli ennek átmeneti terhét.
A paksi beruházás előtt tornyosuló utolsó uniós akadály elhárítását, és az EU-támogatások folyósítása terén meglévő viták elsimítását célozzák főként Lázár János mai brüsszeli tárgyalásai, amelyekről már a múlt csütörtöki Kormányinfón is szót ejtett.
A szerda éjfélkor megnyílt uniós kapacitásbővítési pályázat 18 milliárd forintos keretösszege 40 milliárd forinttal 58 milliárd forintra fog nőni és 120-130 milliárd forintnyi támogatási igényig nincs tényleges hatósági szándék a pályázat felfüggesztésére - hangzott el a mai parlamenti projektmenedzseri ülésen. A jelentős keretemelést már a korábbi üléseken is szorgalmazták a pályázati tanácsadói szakma képviselői, amely így beért, de a döntésben az is szerepet játszott, hogy ezekről az uniós pénzekről gyorsan lehet dönteni és gyorsan ki is tudják fizetni a céljuttatásban érdekelt állami dolgozók. A hír összességében nagyon kedvező azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, amelyek termelési kapacitásaik bővítése érdekében nagy lendülettel ráugrottak a pályázatra, és már 48 milliárd forintnyi igényt benyújtottak. A mai jelzés alapján ugyanis jó eséllyel kapni fognak pénzt, hiszen várhatóan február 28-ig nem is függesztik fel a pályázatot. A mai eseményen számos további fontos információ is elhangzott az uniós pályázatok részleteiről.
Idén új kifizetési rekord várható az uniós támogatások terén és ennek elősegítésére unortodox, akár 12-24 havi céljuttatási rendszert is bevezethet a Miniszterelnökség - jelezte a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A tárca miniszterhelyettese világossá tette: csak 2020-2021-re lehet kifizetni az összes EU-támogatást, de már a jövő tavaszi választásokig meg lesz az összes pályázat nyertese, így a gyors döntéshozatal a Brexit miatt esélyes pénzvesztést is segíthet elkerülni. Csepreghy hangsúlyozta, hogy nem folytat presztízs vitákat a kormány az Európai Bizottsággal az állami pályázatértékelők kijelölése témájában, így engedmény várható. Közben a másik vitapontban, a bőkezű szállítói előleg rendszer megtartásáért még küzd a kormány Brüsszellel. A beszélgetésből kiderül az is, hogy miért ugrott meg nyár óta bő 700 milliárddal a Modern Városok Program becsült költségigénye és az is, hogy jócskán csökkenhet még a négyes metró miatt esélyes uniós büntetésünk mértéke.
A korábban jelzett 1500-1700 milliárd forint helyett immár 2336 milliárd forintnál jár a Modern Városok Program projektjeinek teljes forrásigénye és ebben még nincs is benne az a 4 vidéki nagyváros, amelybe áprilisig látogat el Orbán Viktor kormányfő - írja a hvg.hu. A lap által megkapott adatok szerint ebből a brutálisan magas összegből 2016 végéig még csak 50 milliárd forintot kaptak meg a városok.
Tavaly végül 1987 milliárd forintnyi EU-támogatást fizettek ki a hatóságok a nyertes pályázók számára - közölte a Világgazdaság kérdésére a Miniszterelnökség sajtóosztálya. A mai lapban megjelent szám immár a harmadik, amit hivatalos jelzésekből ismerünk tavalyról, és a lap szerint a 2048 milliárdos éves kifizetési céltól való elmaradás miatt, a takarékosság jegyében, nem is fizeti ki a tárca a beígért 12 havi célprémiumot az érintett dolgozóknak. Mi úgy tudjuk, ettől eltér a tényleges helyzet, hiszen a második és harmadik negyedévi teljesítmény alapján már történtek prémium kifizetések, így csak a negyedik negyedévre történhet meg az, hogy egy-egy területen elesnek a dolgozók az újabb prémiumtól.
A kormány hazai forrásból biztosít 3 milliárd forintot az e-közbeszerzési rendszer beszerzéséhez és üzemeltetéséhez. A Miniszterelnökséget vezető miniszternek részletes előterjesztést kell készíteni a közbeszerzésről és a hatályos irányelvnek megfelelő központi, egységes, állami elektronikus közbeszerzési rendszer kialakításának végrehajtásáról.
A Közbeszerzési törvény mostani változtatásával az a célja a kormánynak, hogy a versenyjogi elvárások teljesítése mellett minél több lehetőséget tudjon biztosítani a hazai kis- és középvállalkozásoknak "annak érdekében, hogy egyre több közbeszerzéshez hozzáférjenek" - indokolta az egy éve hatályba lépett törvény múlt héten elfogadott módosítását a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint arra lehet készülni, hogy a piaci változások miatt időről-időre változni fog még a törvény és részben ezekkel indokolta a civilek által bírált, a korrupciós kockázatokat növelő, jelentős értékhatár-emeléseket is. Az interjúból az is kiderül, hogy a korábban tervezett háromlépcsős átállás helyett kétlépcsős lesz 2017-ben a teljeskörű elektronikus közbeszerzésre való áttérés Magyarországon.
A Portfolio megbízható információi szerint a minapi jogszabály módosítás ellenére két területen még mindig olyan horderejű vitáink maradtak az Európai Bizottsággal, amelyek lényegében blokkolhatják az EU-támogatásaink brüsszeli kifizetését. Az egyik vitánk az állami pályázatértékelési rendszerhez kötődik, aminek feloldása törvénymódosítást is szükségessé tehet, a másik pedig a bőkezű magyarországi szállítói előleg rendszerhez kapcsolódik, ami a határozott brüsszeli ellenállás miatt jelentős itthoni deficitnövelő következményekkel járhat.
Az idei évi mintegy 1600 milliárd forint után jövőre mintegy 2000 milliárd forintnyi uniós támogatást fizethet ki a magyar állam a nyertes pályázóknak - jelezte egy mai egri sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának jövő évre vonatkozó jelzése 500 milliárddal kevesebb, mint amit egy hónapja Lázár János, a tárca vezetője vázolt. Az alacsonyabb célszám mai bemondása azután történt, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tegnap azt javasolta: megfontolandó lenne egyenletesebbé tenni az egyes évekbeli EU-s pénzkifizetés tempóját.
Mivel van politikai stabilitás Magyarországon, így őszintén beszélhetünk a problémákról is: Magyarország versenyképessége brutálisan romlott az elmúlt években - többek között ezt a határozott kijelentést tette Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az EU-s fejlesztésekről szóló kormányzati konferencián. Azt a kérdést is körbejárta, hogy valóban korrupt országnak tekinthető-e Magyarország az EU-források terén. Hírfolyamunkban a konferencia főbb üzeneteit mutatjuk be.
Azon a három területen túl, amit egy múlt heti jogszabály-változásban rögzítettünk, jöhet még egy változás az EU-pénzek területén - jelezte a Miniszterelnökség által szervezett fejlesztéspolitikai konferencián a tárca miniszterhelyettese. Csepreghy Nándor tájékoztatása szerint ez a változás a pályázatok kiírása körüli vitákat lezáró módszert takarja, azaz ha a minisztériumok egymás közötti vitájában nem sikerül megállapodni, hogy egyes források potenciális kedvezményezettje ki legyen, akkor a döntés a kormány elé kerül.
A csütörtöki uniós fejlesztéspolitikai konferencia keretében nagy bejelentésekre készül Lázár János és felfedi a teljeskörű uniós pénzfelfüggesztés elkerülése érdekében Brüsszellel kötött alku hátterét is - hívta fel a Portfolio figyelmét Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese úgy fogalmazott, hogy a miniszter minden lényeges kérdést érint majd csütörtök reggeli beszédében, ami a fejlesztéspolitika terén az elmúlt hónapokban lényeges volt, illetve az előttünk álló időszakban fontos lesz.
Eddig még nem küldött ki Brüsszelbe 2014-2020-as EU-támogatással kapcsolatos kifizetési igénylést a magyar kormány, így nem is kapott még pénzt onnan az előleg fizetésén felül - erősítette meg a Portfolio korábbi információit a Miniszterelnökség mai részletes írásos válasza. A Brüsszel felőli pénzhiány és az itthoni lendületes támogatás-kifizetések együttesen vezettek oda, hogy a minap 800 milliárd forinttal felfelé meg kellett nyitni az idei állami költségvetés uniós fejezetét. Azt is megtudtuk, hogy a kormány nem számol az EU-támogatások teljeskörű felfüggesztésének forgatókönyvével, sőt arra épít, hogy a jövő év elején nagy összegben ki tudja küldeni az itthoni számlákat kifizetésre, azaz jövő tavaszig igen jelentős EU-támogatások érkezhetnek majd meg Magyarországra.
A források jelentős túligénylése, így forráskimerülés miatt két vidékfejlesztési pályázat felfüggesztéséről döntött a Miniszterelnökség, amelyek a következő napokban lépnek hatályba - áll a tárca hétfő esti közleményében. A döntés értelmében az Irányító Hatóság felfüggesztette a nem mezőgazdasági tevékenységek elindítását, valamint az élelmiszeripari fejlesztéseket támogató pályázati felhívásokat.
Szigorúbbá, de egyszerűbbé és gyorsabbá válnak az eljárások a közbeszerzési törvény módosításának köszönhetően - emelte ki az MTI-nek adott hétfői nyilatkozatban a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára. Császár Dániel kiemelte, a kedden parlament elé kerülő törvénymódosítással a kormány célja az egy ajánlattevő részvételével zajló eljárások visszaszorítása. A törvénymódosítás
néhány mai indoklásához hozzátettük a Transparency International Magyarország minap közzétett állásfoglalását, ami teljesen másként értelmezi a módosítások valódi következményeit.
Azonnali hatállyal felmentette a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökét, Gyuricza Csabát, valamint elnökhelyettesét, Dragovácz Nikolettát a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János - tájékoztatta a Miniszterelnökség az MTI-t pénteken.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
