Arról adott ki közleményt ma reggel a Miniszterelnökség az MTI-n, hogy a felügyelete alá tartozó Vidékfejlesztési Programban rövidesen eredményt hirdetnek első körben a falusi turizmus fejlesztését célzó pályázaton és várhatóan 550 nyertes fog majd örülni 23 milliárd forintnyi támogatásnak. Ezt követően a folyamatban lévő értékelések lezárulásával a nyertes támogatási összeg tovább fog emelkedni.
Várhatóan májusban érkezik a következő nagyobb összegű utalás Brüsszelből Magyarországra - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Magyar Időknek. Konkrét összegről nem ejtett szót, de valószínűsítető, hogy több százmilliárd forintos tételről lehet szó, hiszen idehaza már a kifizetések egyre nagyobb része mögött van teljesítés is. Egyébként az összes lényeges EU-s pénzfelhasználási mutatószámban jócskán verjük a visegrádi mezőnyt.
A tavaly rekordot döntő itthoni uniós támogatás-kifizetésnek csak mintegy 30%-a mögött volt már teljesítésalapú számla, azaz a kifizetések döntő része előlegalapú kiutalást jelentett - tudta meg a 24.hu a Miniszterelnökségtől kikért adatokból.
Magyarország 2017-ben összesen 2,4 milliárd eurónyi fejlesztési számlát küldött ki az Európai Bizottság számára, amelyből a testület tavaly 2,1 milliárd eurót, lényegében a szabályok szerinti maximumot már ki is fizette - mondta a tavalyi folyamatokat és a friss projektmenedzseri ülés eredményeit összefoglaló sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Egyúttal jelezte, hogy a vállalkozói uniós pályázatoknál az elszálló ár- és bérköltségek kezelésének lehetőségeiről jövő héten szakmai egyeztetést tart a kormány, amely problémakör mielőbbi megoldását Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarai elnöke a mai tájékoztatón is szorgalmazta.
A 2016-os 2099 milliárdról 2488 milliárd forintra ugrott fel 2017-ben az uniós támogatások magyarországi kifizetési volumene, azaz a minimálisan előírt 2064 milliárd forint jócskán túlteljesült, de a 2700 milliárdos maximális összegtől elmaradt - jelezte ma az MTI-nek Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy tavaly Brüsszelből megérkezett bő 900 milliárd forintnyi átutalás, amivel az EU-átlag fölé gyorsult Magyarország brüsszeli forráslehívási előrehaladása. A tárca agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára közben azt jelezte, hogy nagyon felpörgött a vidékfejlesztési pályázatok támogatói döntéshozatala az év végén, illetve 106 milliárd forintnyi kifizetés is megtörtént a vidékfejlesztési pályázatokra az egész év során.
Az óév végén törölt vidékfejlesztési EU-pályázat kapcsán a Miniszterelnökség már vizsgálja annak módját, hogy azok a vidéki mikrovállalkozások, akik tisztességes úton szerettek volna támogatáshoz jutni, megfelelő mértékű forráshoz jussanak valódi fejlesztési igényeik megvalósításához - jelezte a tárca a témát boncolgató 444.hu-nak.
A Brexitből fakadó veszélyek miatt továbbra is indokolt az uniós források gyors itthoni elosztása, hogy ne legyen kapkodás a projektek végrehajtásával - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint bár illúzió, de törekedni kell a dömpingszerű uniós pénzkifizetés gazdasági hatásainak elnyújtására, pontosabban a 3 százalék feletti gazdasági növekedés megszilárdítására. Erre több stratégiája is van a kormánynak, így például a nagy útépítések elnyúlnak 2022-ig, de még ezt megelőzően a több projektet elnyerő, és az elszaladó költségekre panaszkodó projektgazdáknak rangsorolniuk kell a projektjeik között. Ez az építőipari kapacitáskorlátokat is oldja, ahogy egy készülő NGM-pályázat is ezt célozza. Az Európai Bizottság által belengetett eurócsatlakozást támogató eszközhöz óvatosan áll a kormány, de persze a plusz pénz tekintetében "A magyar kormány nem lehet a saját maga ellensége" - fogalmazott.
A gazdák vidékfejlesztési beruházásainak eredményes megvalósítása érdekében a Miniszterelnökség 36 darab vidékfejlesztési uniós pályázat módosítását hajtotta végre. Az érintett pályázatokról a módosítási közlemények december 21-én sorozatban jelentek meg a hivatalos pályázati oldalon.
Eredetileg 19,68 milliárd forintos pályázati keret állt rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programban a kisméretű terménytárolók, -szárítók és -tisztítók építésére, korszerűsítésére, de a Miniszterelnökség ma közzétett döntése szerint a nagyszámú igények miatt ezt megemelték és a mai eredményhirdetés szerint 38 milliárd forintnyi támogatást osztanak ki 838 pályázó között. Fontos, hogy ezek a számok a közlemény szerint még növekedni fognak, azaz az eredményhirdetés tovább zajlik.
Jövő évtől országos digitális egyeztető felületen zajlik majd az építkezések minden korábbi papíralapú engedélyeztetése, ha a parlament is elfogadja az erről szóló előterjesztést - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ma az M1 aktuális csatornán.
Míg 2010-ben az állami beruházások 95%-a nem valósult volna meg EU-s forrás nélkül, addig ez az arány ma már legfeljebb 60%, a többi mögött a magyar költségvetés áll, így már nem függ annyira a magyar állam az EU-pénzektől - hangsúlyozta a Világgazdaságnak adott interjúban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.
A kis- és középvállalkozások besorolásának uniós szabályait közel 20 éve találták ki, és bár már többször faragtak rajtuk, de még mindig túl merevek a sokszínű céges körhöz képest, így a 2020 utáni uniós támogatási ciklusra át kell azokat dolgozni - értett egyet egy mai budapesti szakmai fórum több résztvevője. Az Európai Bizottság 2019 elején tervezi bemutatni az új fogalommeghatározást és erre készülve nyilvános meghallgatást szervezett a Bizottság budapesti épületében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, amely egyébként a hét elején az EU 2020 utáni jövőjéről egy másik rangos konferenciát is rendezett a fővárosunkban.
A 2014-2020-as uniós ciklus forráskeretének pályáztatási és pénzkifizetési adatai mindegyikében toronymagasan Magyarország áll az élen mind a visegrádi négyek, mind a szélesebb régió tekintetében - hangzott el azon a minapi budapesti konferencián, amelyet a Miniszterelnökség és az Európai Bizottság a fejlesztési programok haladásának éves áttekintésére szervezett. A Brüsszelből lehívott pénzek terén nem vertük a mezőnyt az október végi állapot szerint, sőt, az utolsók között voltunk, de a tegnapi fejlemény alapján itt is lényeges előrelépés várható év végéig.
Elkerülhetetlen és megspórolhatatlan, hogy a 2018-2022 közötti időszakban további jelentős béremelések legyenek az oktatásban és az egészségügyben, ami jó befektetést jelent és a magyar gazdaság felzárkózását is segíti - hangsúlyozta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége mai Gazdasági Csúcstalálkozóján Lázár János.
A 24.hu ma reggeli cikkével ("Levegőben lóg az összes uniós támogatásunk felfüggesztése") kapcsolatban kiadott egy tájékoztatást délután a Miniszterelnökség. Ez egyrészt azt hangsúlyozza, hogy a szerző a Miniszterelnökségtől kapott válaszokat - melyben cáfolták az értesüléseit - szelektíven használta, másrészt pontosítja az információkat. A közlemény azt érzékelteti, hogy az informatikai rendszer hibái már megoldódtak és a kiküldött fejlesztési számlák egy részét már ki is fizette az Európai Bizottság, így nincs különösebb gond. A tájékoztatást az alábbiakban közzétesszük, illetve több forrásból származó saját értesüléseinkkel ki is egészítjük.
"Az építőipari árak mintegy harminc százalékkal emelkedtek, s ennek a folyamatnak nem tudjuk, hogy hol a vége", így az ország legnagyobb fejlesztési programjának, a Modern Városok Programnak az eddigi 3388 milliárd forintos indikatív keretösszege is tovább emelkedhet - jelezte a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős új tárca nélküli miniszterként Kósa Lajos a Hajdú Online-nak.
A magyar kormány számára csak a többsebességes Európai Unió modellje az elfogadható, azaz mindenki úgy haladjon a különböző integrációs területeken, ahogy akar - hangzott el a csütörtöki Budapest Economic Forum EU-integrációról szóló panelbeszélgetésén a kormány képviselőjétől. A volt magyar uniós biztosok azt hangsúlyozták, hogy minden tagállam valójában saját maga határozza meg a helyét az EU-n belül, így a maga döntése, ha esetleg a perifériára szorul, a kamarai érdekképviseleti vezető pedig azt szorgalmazta, hogy ez utóbbit mindenképpen el kell kerülni. Az euróbevezetés szükséges és lehetséges időzítéséről is megoszlott a panelbeszélgetés résztvevőinek véleménye. A szakmai közönség szerint nem kell annyira rohanni vele, de nem is célszerű elhúzni. A konferenciáról szóló anyagaink:
"Az EU-s rendelkezések betartatása a Bizottság szerződéses kötelezettsége és nem politikai eszköz. A Mo. kapcs. eljárások száma átlag alatti." - ezt a Twitter-üzenetet posztolta ki a tegnapi Budapest Economic Forum konferenciánkon elhangzottakra reagálva az Európai Bizottság magyarországi képviselete csütörtök délután.
A fejlesztéspolitika sokkal többről szól, mint csak a rendelkezésre álló uniós és magyar költségvetési források célba juttatása, a versenyképesség javításának ezen felül további dimenziói is vannak - hangsúlyozta a mai Budapest Economic Forum konferencia nyitó előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese ezzel együtt rámutatott, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus főbb előrehaladási számaiban mind a nyolc régiós országot tekintve az első helyen áll Magyarország, de egyúttal azt is hangsúlyozta: a kormány nem dőlhet hátra, a választásokig is még sok feladatot kell elvégezni.
Az előadás főbb üzenetei:
Nem egyszerű a közbeszerzés világa, hiszen rengeteg, különféle beszerzés zajlik országszerte, melyeknél kulcsfontosságú a becsült érték, hiszen az ajánlatkérők ez alapján dönthetik el, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatniuk, és azt is, hogy melyik eljárásrend szabályait alkalmazzák. Hiszen ha nem a jó eljárásrendet választják ki, akkor jogszabálysértést követnek el. Ennek apropóján dolgoztuk fel és foglaltuk össze a becsült érték számításáról, a részekre bontás tilalmáról és a beszerzési igények mesterséges egyesítéséről szóló útmutatót, illetve az ehhez kapcsolódó példatárat. Az útmutató felhívja a figyelmet arra, hogy tilos a közbeszerzési kötelezettség vagy a szigorúbban szabályozott uniós eljárásrend alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Borús fellegek gyülekeznek.
Mutatjuk az okokat és a hosszabb trendeket.
Esnek a részvénypiacok, gyengül a dollár.
Így lőtték le Moszkva szupermodern harci gépét.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
