miniszterelnökség

Kiderült: borzalmasan sok EU-pénzt fizettek ki tavaly Magyarországon

A 2016-os 2099 milliárdról 2488 milliárd forintra ugrott fel 2017-ben az uniós támogatások magyarországi kifizetési volumene, azaz a minimálisan előírt 2064 milliárd forint jócskán túlteljesült, de a 2700 milliárdos maximális összegtől elmaradt - jelezte ma az MTI-nek Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy tavaly Brüsszelből megérkezett bő 900 milliárd forintnyi átutalás, amivel az EU-átlag fölé gyorsult Magyarország brüsszeli forráslehívási előrehaladása. A tárca agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára közben azt jelezte, hogy nagyon felpörgött a vidékfejlesztési pályázatok támogatói döntéshozatala az év végén, illetve 106 milliárd forintnyi kifizetés is megtörtént a vidékfejlesztési pályázatokra az egész év során.

Törölt EU-s pályázat: kaphatnak majd pénzt a tisztességes próbálkozók

Az óév végén törölt vidékfejlesztési EU-pályázat kapcsán a Miniszterelnökség már vizsgálja annak módját, hogy azok a vidéki mikrovállalkozások, akik tisztességes úton szerettek volna támogatáshoz jutni, megfelelő mértékű forráshoz jussanak valódi fejlesztési igényeik megvalósításához - jelezte a tárca a témát boncolgató 444.hu-nak.

Csepreghy: több lépéssel stabilizáljuk az EU-pénzek élénkítő hatását

A Brexitből fakadó veszélyek miatt továbbra is indokolt az uniós források gyors itthoni elosztása, hogy ne legyen kapkodás a projektek végrehajtásával - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint bár illúzió, de törekedni kell a dömpingszerű uniós pénzkifizetés gazdasági hatásainak elnyújtására, pontosabban a 3 százalék feletti gazdasági növekedés megszilárdítására. Erre több stratégiája is van a kormánynak, így például a nagy útépítések elnyúlnak 2022-ig, de még ezt megelőzően a több projektet elnyerő, és az elszaladó költségekre panaszkodó projektgazdáknak rangsorolniuk kell a projektjeik között. Ez az építőipari kapacitáskorlátokat is oldja, ahogy egy készülő NGM-pályázat is ezt célozza. Az Európai Bizottság által belengetett eurócsatlakozást támogató eszközhöz óvatosan áll a kormány, de persze a plusz pénz tekintetében "A magyar kormány nem lehet a saját maga ellensége" - fogalmazott.

Könnyítették 36 vidékfejlesztési EU-pályázat szabályrendszerét

A gazdák vidékfejlesztési beruházásainak eredményes megvalósítása érdekében a Miniszterelnökség 36 darab vidékfejlesztési uniós pályázat módosítását hajtotta végre. Az érintett pályázatokról a módosítási közlemények december 21-én sorozatban jelentek meg a hivatalos pályázati oldalon.

Megduplázta a terménytárolós pályázat kiosztott forrásait a Miniszterelnökség

Eredetileg 19,68 milliárd forintos pályázati keret állt rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programban a kisméretű terménytárolók, -szárítók és -tisztítók építésére, korszerűsítésére, de a Miniszterelnökség ma közzétett döntése szerint a nagyszámú igények miatt ezt megemelték és a mai eredményhirdetés szerint 38 milliárd forintnyi támogatást osztanak ki 838 pályázó között. Fontos, hogy ezek a számok a közlemény szerint még növekedni fognak, azaz az eredményhirdetés tovább zajlik.

Új digitális felület indul az építések engedélyezésére

Jövő évtől országos digitális egyeztető felületen zajlik majd az építkezések minden korábbi papíralapú engedélyeztetése, ha a parlament is elfogadja az erről szóló előterjesztést - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ma az M1 aktuális csatornán.

Csepreghy: már nem függ annyira az állam az EU-pénzektől

Míg 2010-ben az állami beruházások 95%-a nem valósult volna meg EU-s forrás nélkül, addig ez az arány ma már legfeljebb 60%, a többi mögött a magyar költségvetés áll, így már nem függ annyira a magyar állam az EU-pénzektől - hangsúlyozta a Világgazdaságnak adott interjúban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.

Lázár: jelentős béremelésre és sok tulajdonosra lenne szükség az országban

Elkerülhetetlen és megspórolhatatlan, hogy a 2018-2022 közötti időszakban további jelentős béremelések legyenek az oktatásban és az egészségügyben, ami jó befektetést jelent és a magyar gazdaság felzárkózását is segíti - hangsúlyozta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége mai Gazdasági Csúcstalálkozóján Lázár János.

Veszélyben vannak az EU-pénzeink? - Reagált a Miniszterelnökség

A 24.hu ma reggeli cikkével ("Levegőben lóg az összes uniós támogatásunk felfüggesztése") kapcsolatban kiadott egy tájékoztatást délután a Miniszterelnökség. Ez egyrészt azt hangsúlyozza, hogy a szerző a Miniszterelnökségtől kapott válaszokat - melyben cáfolták az értesüléseit - szelektíven használta, másrészt pontosítja az információkat. A közlemény azt érzékelteti, hogy az informatikai rendszer hibái már megoldódtak és a kiküldött fejlesztési számlák egy részét már ki is fizette az Európai Bizottság, így nincs különösebb gond. A tájékoztatást az alábbiakban közzétesszük, illetve több forrásból származó saját értesüléseinkkel ki is egészítjük.

Az égig nőhet Magyarország legnagyobb beruházási programjának költsége

"Az építőipari árak mintegy harminc százalékkal emelkedtek, s ennek a folyamatnak nem tudjuk, hogy hol a vége", így az ország legnagyobb fejlesztési programjának, a Modern Városok Programnak az eddigi 3388 milliárd forintos indikatív keretösszege is tovább emelkedhet - jelezte a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős új tárca nélküli miniszterként Kósa Lajos a Hajdú Online-nak.

Többsebességes EU-t akar a magyar kormány - De mi legyen a forinttal?

A magyar kormány számára csak a többsebességes Európai Unió modellje az elfogadható, azaz mindenki úgy haladjon a különböző integrációs területeken, ahogy akar - hangzott el a csütörtöki Budapest Economic Forum EU-integrációról szóló panelbeszélgetésén a kormány képviselőjétől. A volt magyar uniós biztosok azt hangsúlyozták, hogy minden tagállam valójában saját maga határozza meg a helyét az EU-n belül, így a maga döntése, ha esetleg a perifériára szorul, a kamarai érdekképviseleti vezető pedig azt szorgalmazta, hogy ez utóbbit mindenképpen el kell kerülni. Az euróbevezetés szükséges és lehetséges időzítéséről is megoszlott a panelbeszélgetés résztvevőinek véleménye. A szakmai közönség szerint nem kell annyira rohanni vele, de nem is célszerű elhúzni. A konferenciáról szóló anyagaink:

Tényleg beavatkozik Brüsszel a magyar belpolitikába? - Kiadtak egy látványos ábrát

"Az EU-s rendelkezések betartatása a Bizottság szerződéses kötelezettsége és nem politikai eszköz. A Mo. kapcs. eljárások száma átlag alatti." - ezt a Twitter-üzenetet posztolta ki a tegnapi Budapest Economic Forum konferenciánkon elhangzottakra reagálva az Európai Bizottság magyarországi képviselete csütörtök délután.

Csepreghy: rosszak az előjelek, Brüsszel magyar politikai beavatkozásra készül

A fejlesztéspolitika sokkal többről szól, mint csak a rendelkezésre álló uniós és magyar költségvetési források célba juttatása, a versenyképesség javításának ezen felül további dimenziói is vannak - hangsúlyozta a mai Budapest Economic Forum konferencia nyitó előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese ezzel együtt rámutatott, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus főbb előrehaladási számaiban mind a nyolc régiós országot tekintve az első helyen áll Magyarország, de egyúttal azt is hangsúlyozta: a kormány nem dőlhet hátra, a választásokig is még sok feladatot kell elvégezni.

Az előadás főbb üzenetei:

• "A bürokráciacsökkentés tekintetében a kormány egyik szeme sír, a másik nevet", de "az állami, gazdasági és társadalmi versenyképesség lényegében sínre van téve", így érdemes előrenézni.
• Olyan vitákra lehet számítani 2018 tavaszig, amelyek a magyar választásokat is érdemben befolyásolhatják. "Brüsszel a belpolitikába be akar avatkozni kötelezettségszegési eljárásokkal".
• Ami Emmanuel Macron javaslatából kirajzolódik, az korántsem rózsás kép a kelet-közép-európai régió számára
• A magyar kormány nem szeretné engedni, hogy a régió csak hátországa legyen a nyugat-európai országoknak és kemény vitákat vetített előre.

Több ezren futhatnak bele a pofonba, ha ezeket elrontják

Nem egyszerű a közbeszerzés világa, hiszen rengeteg, különféle beszerzés zajlik országszerte, melyeknél kulcsfontosságú a becsült érték, hiszen az ajánlatkérők ez alapján dönthetik el, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatniuk, és azt is, hogy melyik eljárásrend szabályait alkalmazzák. Hiszen ha nem a jó eljárásrendet választják ki, akkor jogszabálysértést követnek el. Ennek apropóján dolgoztuk fel és foglaltuk össze a becsült érték számításáról, a részekre bontás tilalmáról és a beszerzési igények mesterséges egyesítéséről szóló útmutatót, illetve az ehhez kapcsolódó példatárat. Az útmutató felhívja a figyelmet arra, hogy tilos a közbeszerzési kötelezettség vagy a szigorúbban szabályozott uniós eljárásrend alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.

Egy híján már a századik Kormányinfo lesz ma délután

A szokásoknak megfelelően ma délután fél 2-től újra lesz Kormányinfo, ezúttal már a 99. és szintén a szokásoknak megfelelően a fontosabb információkról hírfolyamunkban beszámolunk majd.

A vidékfejlesztési EU-pénzek 60 százalékát már lekötötték

A Vidékfejlesztési Programban eddig mintegy 774 milliárd forintra (60%) vállalt kötelezettséget az Irányító Hatóság - mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára tegnap Budapesten az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsági ülésén. A rendelkezésre álló források több mint 50 százalékát beruházásra különítették el (665 milliárd forint), amiből a kötelezettségvállalás 214 milliárd forint.

Megvan az új magyar miniszter pontos feladatköre

Megjelent a hétfő este kiadott Magyar Közlönyben a Kósa Lajos új tárca nélküli miniszter feladatkörét rögzítő kormányrendelet, illetve az, hogy a kinevezése október 2-től hatályos.