Brüsszel sebészi pontosságú, gazdasági merényletre készül Trump ellen

Az Európai Unió válasza Donald Trump új, „viszonosságra” hivatkozó vámintézkedéseire higgadtnak tűnhet, de a felszín alatt precízen célzott, politikailag érzékeny csapásokat készít elő  –írja a Politico.

Egy belső uniós dokumentum szerint az EU akár 25 százalékos vámokat vetne ki mintegy 22 milliárd euró értékű amerikai exportra – elsősorban mezőgazdasági és ipari termékekre.

A cél a Republikánus Párt bázisára támaszkodó régiók meggyengítése, különös tekintettel a szójababra, húsra, acélra és alumíniumra.

A tagállamok szerdán szavaznak az intézkedésről, érdemi ellenállás nélkül. Az első vámcsomag április 15-én lép hatályba (áfonya, narancslé), amit május 16-tól újabb, 25 százalékos vám követ olyan termékekre, mint acél, hús, fehércsokoládé és polietilén.

A legutolsó kör december 1-jén indul, és szójababot, valamint mandulát érint – ezeknek nemcsak gazdasági, hanem politikai súlyuk is jelentős.

A lépésekkel az EU a 2024-es adatok szerint 13,5 milliárd dollárnyi, republikánus államokból származó amerikai exportot céloz.

Kiemelt célpont a szójabab, amelynek döntő hányada – 82,5 százaléka – Louisianából származik, Mike Johnson házelnök államából. Ez a szektor már így is megszenvedte a kínai vámokat, a globális versenyt és az alacsony árakat, most pedig újabb csapás fenyegeti. Az amerikai termelők nyíltan bírálták Trump vámpolitikáját, és a márciusban kiadott közleményükben arra kérték az elnököt, hogy mérlegelje a Kanada, Mexikó és Kína elleni vámok visszavonását – egyelőre eredménytelenül.

Az EU nemcsak tömegtermékekre csap le, hanem célzottan választott ki olyan exportcikkeket is, amelyek politikailag érzékeny régiókat érintenek. Vámot vetnek ki például kansasi és nebraskai marhahúsra, louisianai baromfira, michigani autóalkatrészekre, floridai cigarettára, valamint déli államokból érkező faipari termékekre.

Bár a whiskey kikerült a listáról francia, olasz és ír lobbi nyomására, számos szimbolikus és szándékosan „bosszantó” termék bekerült – például arizonai fagylalt, floridai nyakkendők, vagy alabamai elektromos takarók.

A lista legmeglepőbb elemei közé tartozik a floridai és dél-karolinai tészta, az ohiói női hálóruhák és a férfi alsóneműk – utóbbiak zöme ugyan demokrata vezetésű államokból származik, de a jelzés így is egyértelmű. A cél az, hogy a vámok politikai nyomást gyakoroljanak Trump republikánus hátországára, miközben nem zárják el teljesen a tárgyalások lehetőségét. Ez a passzív-agresszív stratégia egyszerre szolgál elrettentésre és alkupozíció javítására.

A Trump-féle vámpolitika nemcsak Brüsszelből váltott ki válaszokat: Peking és Ottawa is saját szankciókkal reagált. Kína 10–15 százalékos vámokat vezetett be amerikai mezőgazdasági termékekre, Kanada pedig két szankciós csomagban vetett ki 25 százalékos vámot acélra, alumíniumra és agrártermékekre.

Összességében a megtorló intézkedések közel 90 milliárd dollár értékű amerikai exportot érintenek, ami hosszú távon komoly gazdasági kárt okozhat az USA-nak.

Brüsszel továbbra is kétpólusú stratégiát alkalmaz: a nyomásgyakorlás mellett tárgyalási ajánlatokat is tesz. Legutóbb egy „nulla a nulláért” elvet követő ipari kereskedelmi megállapodást javasolt (autókra, vegyszerekre, gyógyszerekre stb.), de Trump ezt elégtelennek nevezte, és 350 milliárd dollár értékű uniós energiaimportot követelt. Ha az EU valóban a szolgáltatási szektorban is fellép, az új szintre emelheti a kereskedelmi háborút – de több tagállam ezt egyelőre nem támogatja.

Címlapkép forrása: EU