• Megjelenítés

miniszterelnökség

Nagy változás jön a 2020 utáni EU-pénzeinknél, nem nekünk fáj majd a Brexit

A brit EU-kilépés már a 2020-ig futó uniós fejlesztési ciklusban is költségvetési lyukat üthet, de mivel ezt a veszélyt a magyar kormány már korán felismerte és gyors pályázati forráskifizetést valósít meg, így a Brexit elsősorban nem Magyarországnak fog fájni - hangsúlyozta a mai parlamenti projektmenedzseri ülésen Cseprehgy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára szerint a 2018-as választásokhoz közeledve tovább szaporodnak majd a politikai jellegű támadások Brüsszel felől a fejlesztéspolitikában is, a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésben a pénzek szerkezetében és az elosztási mechanizmusokban nagy változások várhatók. A fórumon az is elhangzott, hogy néhány nagy népszerűségnek örvendő vállalati uniós pályázatnál hogyan állnak a folyamatok és mikorra várható eredményhirdetés.

Újra összecsap Brüsszellel a kormány, sokáig nyomás alatt marad az államháztartás

A magyar kormány azzal számol, hogy idén összesen 760 milliárd forintnyi, jövőre pedig további 1570 milliárd forintnyi uniós támogatást tud majd "elhozni" Brüsszelből amiatt, hogy az itthoni fejlesztések előrehaladása miatt egyre több számlát tud kifizettetni az Európai Bizottsággal. Ezzel együtt is igaz azonban, hogy idehaza sokkal gyorsabban fizetik ki az EU-támogatásokat, így a kifizetések ütemkülönbsége tartósan és jelentősen megterheli a magyar büdzsét. Mindezt fokozhatja, hogy a Világgazdasági információi szerint két témában is rövidesen viták várhatók a magyar hatóságok és a Bizottság szakértői között.

Nem tart a Brexit miatti nagy forrásvesztéstől 2020-ig a magyar kormány (2.)

Erősen bízunk benne, hogy idővel a britek is belátják, hogy a 2014-2020-as ciklusra előre vállalt befizetéseiket a ciklus végéig, azaz a 2019. márciusi kilépés után is teljesíteniük kell, így a magyar kormány arra számít, hogy a Brexit mellett is el tudja hozni Magyarország az előre megállapított 7 éves keretösszeget - jelezték a Közgazdász-vándorgyűlésen a Miniszterelnökség vezetői a Portfolio kérdésére.

Még nem ömlik Brüsszelből a pénz, de nem áll fejre a magyar büdzsé

Az Európai Bizottságtól mostanáig összesen 280 milliárd forintnyi számlaalapú kifizetés érkezett a 2014-2020-as ciklus terhére, míg idehaza az előlegekkel együtt már 2927 milliárd forintnyi kifizetés történt meg, így valóban van likviditáshiány az EU-s programokban, de ez menedzselhető és tartható az idei évre rögzített 2,4%-os GDP-arányos eredményszemléletű államháztartási hiánycél - hangsúlyozták a Közgazdász-vándorgyűlésen a Miniszterelnökség vezetői.

Brüsszel már a kiküldött számláink 90%-át kifizette

Eddig a magyar hatóságok összesen 596 millió eurónyi, EU-pályázatokhoz kapcsolódó (teljesítési alapú) számlát küldtek ki az Európai Bizottságnak a 2014-2020-as ciklus terhére, amelyből eddig összesen 542 millió eurónyit, azaz mintegy 90%-nyit ki is fizetett - derül a Miniszterelnökség és az Európai Bizottság egybehangzó adataiból. Ma jelentett be a kormány egy újabb kifizetési kérelmet 400 millió eurós összegben, de ennek valójában nincs köze az EU-pályázatok világához.

Állami kézbe kerül az e-közbeszerzési rendszert üzemeltető cég

Az elektronikus közbeszerzési rendszer üzemeltetését végző, Electool Közbeszerzési Szolgáltató Kft. 100 százalékban az állam tulajdonába kerül, melyre 500 millió forintos forrást biztosít a kormány - derült ki a napokban megjelent Magyar Közlönyből. A rendszer infrastruktúra-üzemeltetési feladatainak ellátását a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. végzi majd.

Megmenekülnek a panelek - Már nem akarják lebontani őket

A Miniszterelnökség ténylegesen megkezdte a panelbontással kapcsolatos háttértárgyalásokat, ám úgy tűnik, hogy ez most oda vezetett, hogy a szakma meggyőzte Lázár Jánost: panelépületek nagyszámú el- vagy visszabontására jelen körülmények között nincs lehetőség, és tömeges igény sincs rá - írja a Népszava. A panelek korszerűsítésének kérdése azért nem marad annyiban, de most egy időre valószínűleg lekerül a napirendről.

Megvan a zöld jelzés az EU-s pénzek átcsoportosítására

Idén június 30-án hagyta jóvá az Európai Bizottság a Vidékfejlesztési Program (VP) 2016-os módosítását - írja a Világgazdaság mai nyomtatott számában. A jóváhagyás már nem érinti a pályázatok keretösszegét, mert azokat a gazdák a módosított összegekkel ismerhették meg. A Miniszterelnökség idén is kezdeményezi a VP módosítását.

Hat helyen lazítanák a gyengén muzsikáló épületenergetikai pályázatokat

Várhatóan hat ponton változtatnák meg a korábban már kiírt, de gyenge pályázói érdeklődést generáló két megújuló energiás kombinált hiteles uniós pályázatot - jelezte a Miniszterelnökség a Világgazdaságnak. A könnyítésre azért van szükség, mert az összesen 103 milliárd forintos keretnek csak a tizedére érkezett eddig igény, ezért július 20-án mindkettőt felfüggesztette az illetékes hatóság az átdolgozás érdekében.

A választásig eldől minden EU-pénz sorsa

A március végéig az összes EU-s pályázatot kiírták, a jövő tavaszi választásig pedig mindet el is bírálják - írja a vg.hu. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára beszélt arról, hogy akár 1000 milliárd forintos hazai forrással egészítheti ki a kormány az uniós támogatásokat és ősszel döntés születhet a legnépszerűbb pályázatok keretemeléséről. A kormány célja, hogy év végéig az egyes operatív programok kötelezettségvállalása elérje a 85 százalékot.

Jövőre akár 1000 milliárdot is lehívhatnak a megyei jogú városok

A tavalyi 52 milliárd, és az idénre a költségvetésben biztosított legalább 152 milliárd forint után jövőre akár az 1000 milliárd forintot is elérheti a 23 megyei jogú város által a Modern Városok Program fejlesztéseire lehívott összeg - jelezte egy mai székesfehérvári eseményen Csepreghy Nándor.

Komárom- Esztergomra is uniós milliárdok ömlenek

Komárom-Esztergom megye a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) 26 milliárd forintot használhat fel, amelyből 18 milliárd forintról már szerződést kötöttek és 12 milliárd forintot már ki is fizettek a projektek megvalósítóinak - tájékoztatott Vitályos Eszter a Miniszterelnökség államtitkára tegnap.

Lázár: ősszel újra elővehetjük a lex-Heinekent

Akár már szeptemberben tárgyalhatja a parlament a "lex Heinekenként" is emlegetett törvénytervezet - közölte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden az MTI-vel.

Gondok vannak az EU-s pénzkifizetési rendszerünkkel - Mi lehet ebből?

Az EU-s pénzek kifizetését bonyolító informatikai rendszert, a FAIR EUPR-t is vizsgálja nyár végéig az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) és benne van a levegőben, hogy a súlyos problémákat jelentő hármas fokozatot állapítja majd meg az audit végén, ami az itthoni kifizetéseket jelentősen lelassíthatja - írja cikkében a 24.hu.

Lázár: kiveheti a bankok kezéből a CSOK adminisztrációját az állam

A német sajtó méltánytalanul rászállt Magyarországra az osztrák "halálkamion" ügyében, ami rontja a magyar-német kapcsolatokat is - figyelmeztetett Lázár János a mai Kormányinfón. Szerinte a sajtó azért szállt ránk, mert Magyarország nem teljesíti a kötelező menekültáthelyezési döntést. Az ugyanezért indult e heti kötelezettségszegési eljárást is brüsszeli nyomásgyakorlásnak titulálta. A CSOK működési tapasztalatait szeptemberig levonja a kormány és lehet, hogy a közvetítő bankok kezéből kiveszi az adminisztrációt.

A magyarok kétharmada szerint hasznosak az itthoni EU-s fejlesztések

Az elmúlt másfél évben 67%-ról 73%-ra nőtt azon magyaroknak az aránya, akik hallottak már valamilyen uniós finanszírozású fejlesztésről a saját környezetükben, és idén tavasszal 85%-uk mondta azt, hogy szerintük hasznosak ezek a fejlesztések - ismertette a friss felmérés eredményeit egy május végi budapesti sajtószemináriumon Sitányi László, a Miniszterelnökség főosztályvezetője.

Még két évig hasíthat Magyarország, aztán beleállhat a földbe

Magyarország 13 éves EU-tagsága alatt tavaly fordult elő először, hogy az újfajta előlegek miatt totálisan szétvált egymástól a kormány által hivatalosan kifizetett EU-támogatások összege attól, mint ami ténylegesen bekerült a gazdaságba. Ez olyannyira igaz, hogy a minap a Miniszterelnökség államtitkára elismerte: a mostani kifizetések háromnegyede egyelőre még nem élénkíti a gazdaságot, csak később fogja. Éppen emiatt nagyon érdekesek a Magyar Nemzeti Bank azon friss adatai, hogy mennyire durván szétválik a hivatalos kifizetés az effektív pénzfelhasználástól. Ezek alapján 2019-ig még hasíthat a magyar gazdaság, akár gyorsuló ütem mellett is, de mivel elfogynak az EU-pénzek, 2020 körül kemény földet érés néz ki. Az EU-pénz nélküli, jórészt hitelből finanszírozott gigaberuházások persze felülírhatják ezt a képet, ha megvalósulnak és nem csúsznak sokat.

Úszkálhatna a brüsszeli pénzben a kormány, de valamiért mégsem teszi

Látszólag dupla olyan sebességgel fizeti ki a kormány az új EU-pénzeket, mint ahogy a régi keretet 7 évvel ezelőtt az akkori kormány, de közben most csak fele olyan sebességgel jönnek Brüsszelből az átutalások, mint akkoriban. Nagyon nagy tehát most az itthoni és a brüsszeli pénzkifizetés közötti különbség, de ez a számításaink szerint 1100 milliárd forint körüli "előreszaladás" azért nem roppantotta még meg a magyar költségvetést, mert az itthoni kifizetések jelentős része valójában csak átkerült az állam egyik számlájáról a másikra. Éppen emiatt nem tudtunk még kellő mennyiségű számlát kiküldeni az Európai Bizottságnak, hogy fizesse ki, márpedig megbízható információink szerint nem lenne gond azok kifizetésével. A jó hír mellett arra viszont fel kell készülnünk, hogy a régi uniós ciklus százmilliárdjaihoz még akár évekig nem jutunk hozzá, mert nagyon sok a vitánk Brüsszellel.

Feladta a küzdelmet és elfogadta a 100%-os brüsszeli büntetést a kormány

Feladta a küzdelmet és elfogadta a 100%-os brüsszeli büntetést a kormány

Bár a hét elején még arról volt szó, hogy a 18 milliárd forintos brüsszeli büntetést megpróbálja lealkudni a negyedére a kormány az Európai Bizottságnál, a jelek szerint annyira súlyos és védhetetlen szabálytalanságokat talált Brüsszel, hogy feladta a küzdelmet a kormány. Erre utal, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ vasárnap azt közölte az MTI-vel, hogy a magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak az EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Csatába indult az elit Viharhadtest – Most aztán komoly ellenfélre talált Ukrajna?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility