Idén az első félévben kevesebb mint 4,7 milliárd köbméter gáz fogyott el, szemben a tavaly első félévi 5,7 milliárd köbméterrel, így 18,2%-os volt a szakadás mértéke – közölte ma reggel KSH adatokra hivatkozva az Energiaügyi Minisztérium.
A mögöttünk álló hónapokban valósággal bezuhantak a gázárak, már csak távoli rémképnek tűnik a szűk egy éve látott, megawatt-óránként 300 euró feletti jegyzés. Számos kedvező tényező együttállására volt ahhoz szükség, hogy a szakértőket is meglepő gyorsasággal zuhanjon be az árfolyam, de vajon meddig lesznek ilyen optimálisak a körülmények? Hova tart az elkövetkező hónapokban a gázár, milyen globális események idézhetik elő az újabb árrobbanást? Egyáltalán valóban elégedettek lehetünk a mostani árszintettel? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ elemzésünkben.
A keddi tokiói LNG-konferencián arra fog javaslatot tenni a japán kereskedelmi minisztérium, amely közösen szervezi az eseményt a Nemzetközi Energia Ügynökséggel, hogy az IEA tagországaiban jöjjön létre egy vészhelyzeti gáztartalék, az olajpiaci vésztartalék mintájára, hogy a gázellátási zavarokat, és az abból adódó árugrásokat tompítani lehessen – tudta meg a Bloomberg.
Bár a gáz- és áramárak nagyot estek az elmúlt hónapokban, a német vegyipar még az energiaintenzív ágazatok közül is igencsak kilóg lefelé a hanyatló teljesítményével és rendelésállományával, ami átfogó nehézségekre utal, és egyúttal az egész német gazdaságot magával ránthatja a lejtőn idén – mutat rá friss elemzésében a Commerzbank. Ralph Solveen vezető elemző emiatt azt vázolja, hogy a német gazdaság az idei második félévben újra recesszióba kerülhet, miután éppen csak kezdett kimászni a gödörből.
A 2023. júniusi lengyelországi inflációs adatok éves összevetésben 11,5%-os változást mutatnak, szemben a májusi 13,0%-kal - közölte a statisztikai hivatal.
Növelte a világ idei olajkeresletére tett becslését a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) havi rendszeres piaci jelentésének júliusi számában. Idei világgazdasági növekedési előrejelzésén nem változtatott, az euróövezetét kissé rontotta, az oroszországit pedig javította.
A legfrissebb adat szerint már átlépte a 80%-ot Európában a gáztárolók töltöttsége, és Magyarországon is 70% felett jár, rendkívül gyors ütemben emelkedve, az igazán lényeges fogyasztásarányos töltöttség terén pedig a harmadik legmagasabb aránynál járunk 44% felett, ami sokkal magasabb, mint a tavaly ilyenkori 28% és az elmúlt tíz év 32%-os átlaga – derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából.
A horvát kormány csütörtökön eltörölte a kizárólag állami tulajdonban lévő Horvát Elektromos Művek (HEP) azon kötelezettségét, hogy minden Horvátországban kitermelt földgázt fel kell vásárolnia az INA horvát olajipari vállalattól - közölte a horvát közszolgálati televízió.
Az idei első negyedévben a magyar gazdaság (felülről számított) finanszírozási igénye a GDP 2,5%-ára csökkent, ezzel jelentősen javult a külső egyensúy. A fő ok természetesen az energiaimport értékének zuhanása, aminek következtében az áruk és szolgáltatások expot-import egyenlege újra többletbe fordult. A Magyar Nemzeti Bank ma megjelent statisztikáiból kiolvasható az uniós források apadása is.
Hektikusan mozgott az elmúlt napokban az európai földgázár, több tényező hat mindkét irányba, ma éppen nagyot emelkedett a holland földgáztőzsdén a gáz ára.
Egy év alatt 90 százalékkal zuhantak az európai gázárak, az év eleje óta pedig mintegy 50 százalékos volt az áresés mértéke, még úgy is, hogy a múlt héten egy erôsen “short squeeze“ színezetű heves visszapattanás zajlott le norvég gázmezők nem tervezett leállását követően. A felpattanás tiszavirág életűnek bizonyult, mutatva az európai gázpiac sebezhetőségét. Rövid távon szélsőséges ármozgások jöhetnek az európai gáztőzsdéken az időjárási körülmények alakulásától függően és a politikai dötéshozók intézkedései nyomán. A harmadik/negyedik negyedévben érdemben élénkülhet a gázkereslet a gazdasági aktivítás fokozódásának köszönhetően, ami felfelé hajthatja a gázárakat, de 4-5 éves távlatban már jelentősen nőni fog a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kínálata és számos energiamegtakarítási kezdeményezés valósulhat meg. Ezek eredményeképpen felgyorsulhat az orosz energiahordozóktól való függetlenedés folyamata és az európai gázárak visszatérhetnek a Covid-19 pandémia előtt megszokott 30 EUR/MWh alatti szintekre.
Mivel az infláció végre csökkenésnek indult Magyarországon és év végéig 10 százalék alá eshet, a jegybank 2023 végére jelentős mértékben csökkentheti az irányadó kamatot. Ugyanakkor a várható lazítást a forint jelentősebb megrázkódtatások nélkül csak akkor tudja megúszni, ha az energiaárak nem emelkednek vissza jelentősen, a költségvetési hiány betartására figyel a kormány, az EU források érdemi részéhez belátható időn belül Magyarország hozzáférhet az EU Bizottság értékelése szerint is, valamint a piac elhiszi, hogy az MNB képes és hajlandó az inflációt tartósan visszaterelni a 2-4 százalékos célsávba 2025 elejére.
Az európai gázárak a pénteki bezuhanás után ma tovább esnek, jelentősen tompítva az elmúlt hetekben látott ralit, amit az ellátási kockázatokhoz és a forró időjáráshoz kapcsolódó félelmek hajtottak.
Májusban is folytatódott a magyarországi áramfogyasztás csökkenése, így már kereken egy éve tart a negatív trend. Most először a hazai napelemparkok havi termelése már nagyobb volt, mint a földgáztüzelésű erőműveké.
A holland kormány október 1-jén bezárja Európa legnagyobb, 60 éve működő, gázmezőjét – szivárogtatta ki tegnap egy forrás a Bloombergnek éppen akkor, amikor két norvég gázmező és egy gázfeldolgozó kényszerszünete miatt egyébként is ideges volt az európai gázpiac, és ezek együtt okozták az elképesztő, 20% feletti drágulást és hatalmas volatilitást. Azóta már jelentős áresés történt, de a friss fejlemények összességében arra mutatnak rá, hogy ha az egyébként egész jó fundamentumokkal rendelkező európai gázpiacon összejön pár kedvezőtlen kínálati oldali hír, akkor rögtön vészjelzéseket küld a piac, és a válság tavalyi akut szakaszában látott napon belüli vad csapkodások is kialakulhatnak. Mindez egyébként a forint látványos esésében is szerepet játszhatott tegnap, hiszen a gázár szárnyalása az energiamérlegen és a költségvetési egyenlegen keresztül Magyarországra is nyomást gyakorol.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban egy témánk volt, rengeteg kihívással néz ugyanis szembe Magyarország energiaellátása, ráadásul globális szinten is furcsa folyamatok rajzolódnak ki a gáz- és olajpiacokon. Ezek értelmezéséhez a vendégünk volt Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázelemzője.
Miután a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a magas áron fixált céges áramszerződésekbe való kormányzati beavatkozást sürgette a napokban, erős üzenetet küldött egy csütörtöki jogász konferencia keretében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, jövő heti kormányzati bejelentéseket vázolva.
Az elmúlt napok jelentős gázár emelkedése folytatódott a csütörtöki kereskedésben is a holland TTF gáztőzsdén, hiszen ma további 12%-kal 43 euróra ugrott a júliusi határidős lejárat ára, a további lejáratoké pedig 6-10%-kal 55-60 eurós tartományba ugrott.
A kezdeti esés után délutánra öthetes csúcsra, 11%-kal 40 euró/MWh fölé ugrott ma a holland gáztőzsdén a júliusi határidős gáz ára, noha két fontos kedvező hír is érkezett a gázkínálat oldaláról egy kedvezőtlen mellett. Közben az orosz nemzetbiztonsági bizottság mostanában rendszeresen kemény fenyegetéseket megfogalmazó alelnöke újból üzent, miszerint szabad kezet kapnak az oroszok az európai tenger alatti (kommunikációs) infrastruktúra rombolására. Ezt az Északi Áramlat felrobbantásáról szóló nyugati híráramlás láttán fogalmazta meg Dimitrij Medvegyev, és ez is szerepet játszhat a gázárak ugrásában, ami az áramárakat is megugrasztotta.