Pénteken több hétnyi trendszerű áresés után emelkedtek a holland TTF fronthavi gázszerződéseinek árai. Az 50 euró körüli árszintekhez azért térhettek vissza, mert a francia atomerőművek termelésével kapcsolatban komoly aggályok merültek fel.
Már éves alapon csak 16,7 százalék volt a februári cseh inflációs adat. Magyarországon a januári 25,7 százalék után csak 25,4 százalékra lassult az áremelkedés üteme.
Januárban a KSH előzetes adatai szerint 165 millió eurós hiány alakult ki a magyar külkereskedelmi mérlegben, jóval kevesebb, mint a tavalyi extrém hónapokban, sőt, a mai adat kissé alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél is.
Nagyot zuhant ma az amerikai Freeport-McMoRan cseppfolyósított földgázzal (LNG) foglalkozó cég texasi exportüzemébe áramló földgáz mennyisége. Az üzem februárban indult újra egy nyolc hónapos leállás után, a földgázt LNG-vé alakító három egység közül kettőnek a működését jóváhagyta már a szabályozó hatóság, a harmadik egység újraindítása azonban elhúzódni látszik.
A szokatlanul enyhe decemberi időjárás lefelé húzta kicsit a ma közzétett februári inflációs adatot – derül ki a KSH adataiból. Az összefüggés abból adódik, hogy mivel kevesebbet kellett fűteni az év utolsó hónapjában, így a gáz- és áramfogyasztás egyre nagyobb részével fértek be a családok a rezsicsökkentett díjszabás alá, ami lehúzta a háztartások által vett energia KSH által kalkulált átlagos árát, az pedig így az inflációs mutatót is.
A hét első napján is folytatódik a gázár esése a holland TTF gáztőzsdén, így tovább távolodik a jegyzés a fontos lélektani értéknek számító 50 eurós megawattóránkéni árszinttől. Az átmeneti lehülés okozta keresletnövekedés ellensúlyozását a továbbra is jóval átlag feletti tárolói szintek mellett az erős cseppfolyósított földgáz (LNG) kínálat is segíti.
Az utóbbi hetekben csökkennek a tőzsdei gáz- és áramárak, ami örvendetes, de sok kérdést felvet az alapvetően fix árakra vágyó energiafelhasználóknál, így már most érdemes elkezdenie beszélgetni egymással az energiabeszerzőknek és a kereskedőknek, hogy megfelelő gáz- és áramszerződések születhessenek a 2023-2024-es szezonra. Éppen ebben segít a Portfolio új, félnapos konferenciája, a Vállalati Energiabeszerzés 2023, amelyen a legfontosabb szakmai információkat és gyakorlati tapasztalatokat gyűjtjük egy csokorba mind az energiafelhasználók, mind a kereskedők, mind a tanácsadók oldaláról. Regisztráljon már most a 2023. április 18-án sorra kerülő rendezvényünkre!
A decemberi 24%-os zuhanás után januárban 30%-kal szakadt év/év alapon a magyarországi földgáz fogyasztás, a villamos energiánál pedig a 8%-os tavaly év végi esést idén januárban közel 10%-os éves alapú esés követte – derült ki az Energiaügyi Minisztérium hétfő reggeli közleményéből, amelyet az energiatakarékossági világnapra időzített. Az energiafogyasztás témája kapcsán Varga Mihály pénzügyminiszter is posztolt hétfőn.
Március első napjain tovább folytatódik a gázár esése az irányadó holland TTF gáztőzsdén, a mostani eséssel pedig újabb idei mélypontjára esett a gáz ára. Az esés hátterében továbbra is a jóval enyhébb időjárás áll, melynek köszönhetően Európa jóval kényelmesebb helyzetből várhatja a hamarosan kezdődő betárolási időszakot.
Az energiaválság nyomán mára rengeteg energetikai „szakértő” lett az országban, saját 85 éves édesapám is elképesztő profizmussal csavargatja a radiátort, amihez előtte valószínűleg 20 évig nem nyúlt – árulta el az MVM Zrt. vezérigazgatója a Magyar Energiakereskedők Szövetsége csütörtöki konferenciáján.
A hét eleji uniós tanácskozáson Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője arra hívta fel a tagállami szakminiszterek figyelmét, hogy nem lesz egyszerű az előttünk álló tél több ok miatt, így a gázpiacon „lehetnek problémák, ahogy a betárolási időszak elkezdődik” – árulta el az ülésen személyesen részt vett Steiner Attila a Magyar Energiakereskedők Szövetségének csütörtöki konferenciáján tartott nyitóelőadásában. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt is elárulta, hogy idén januárban 30%-kal zuhant év/év alapon a magyar földgázfogyasztás, részben a kedvező időjárásnak is köszönhetően. Előadásában a magyar energetikai rendszer kihívásait és kilátásait foglalta össze és új információként például jelezte: Paks I. tervezett 20 éves üzemidő hosszabbítása kapcsán jelenleg úgy látják: nem kell hozzányúlni a reaktortartályokhoz, így remélhetőleg "csak" néhány száz milliárd forintos beruházásra van szükség, ami sokkal olcsóbb lenne, mint a tavaly nyáron pluszban beszerzett orosz gáz, ami 2 milliárd euróba került.
A kontinensre valósággal beömlő LNG-szállításoknak is köszönhetően a súlyos függőségi helyzet után szinte pillanatok alatt sikerült Európának leválnia az orosz gázról. A cseppfolyósított földgáz importjának felfutásában a legnagyobb szerepe az Egyesült Államoknak volt, a kontinens energiaellátásában pedig várhatóan a jövőben is egyre nagyobb szerepe lesz az észak-amerikai régiónak - van azonban egy szcenárió, egy igazi „fekete hattyú” jelenség, aminek a bekövetkezése fenekestül forgatná fel ezt a várakozást.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint Európa gázellátását jobban sújthatja a kínai kereslet vártnál nagyobb mértékű megugrása idén, mint az orosz gázszállítások teljes leállása - írja a Bloomberg.
Már több mint egy év telt el azóta, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, a sokak által elképzelhetetlennek hitt agresszió hatalmas sokkot okozott a globális energiapiacokon, és alapvetően felborította Oroszország és legnagyobb üzleti partnere, az Európai Unió kapcsolatát. Az ukrajnai inváziót megelőzően Oroszország volt a világ legnagyobb olaj- és földgázexportőre a globális piacokon, az Európai Unió pedig Oroszország olajexportjának mintegy 50 százalékát, gázexportjának pedig több mint 60 százalékát vásárolta fel. A Nemzetközi Energiaügynökség már hónapokkal az inváziót megelőzően is több alkalommal figyelmeztetett arra, hogy Oroszország manipulálja a földgázpiacot azáltal, hogy csökkenti az Európába irányuló szállításait, ami az árak emelkedését eredményezte, pontosan akkor, amikor az Ukrajnával szembeni feszültségek fokozódni kezdtek. Az Ukrajnában óriási humanitárius tragédiát okozó orosz háború egyéves évfordulóján az IEA vezére szerint elérkezett a pillanat, hogy értékelje az energiavilágot érintő hatásokat, és előre tekintve elgondolkozzunk azon, hogy mi várhat ránk a jövőben.
Eséssel nyitja a hétfői kereskedést a gázár a holland TTF gáztőzsdén, 50 euró alatt jár az árfolyam.
Április 30-ig maradnak a jelenlegi árak a lakossági piaci ár tekintetében is, utána pedig attól függően, hogy mit, mennyiért tudtunk beszerezni, lehet majd új árat megállapítani - jelentette ki a mai Kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: "nyilván most, amikor olcsóbb a gáz, akkor próbáljuk mi is lekötni hosszú távra a gázszerződéseket". De mit is jelent ez pontosan, és valóban várható-e a lakossági piaci ár csökkentése április 30. után?
Talán senkinek nem mondunk újdonságot azzal, hogy az európai gazdaságokat 2022-ben alaposan megviselte az orosz-ukrán háború és az elszálló energiaárak. A sosem látott magasságokba szökő olaj-és gázár tagadhatatlanul komoly költségvetési bajt okozott főleg a jelentősebb energiaimportra szoruló országoknál, és nem túlzás azt állítani, hogy szinte az összes piaci szegmens megszenvedte a 2022-es évet Európában - a kulcsszó itt a "szinte". Az energiaszektor nagyvállalatainak kapóra jött az árak elszállása, és az EU-s szinten kivetett extraprofit-adók ellenére is olyan bődületes rekordokat láthattunk a legnagyobb európai szereplőknél, hogy több esetben újra kellett skálázni a grafikonjainkat. Összefoglaló elemzésünkben most megnézzük, hogy mégis mennyi az annyi, azaz: mekkorát profitáltak a háború okozta energiaár-elszállásból a legnagyobb energiacégek?
Azokban az északi országokban adták el messze a legtöbb hőszivattyút 2022-ben, amelyekben a hőmérséklet elvileg nem a legideálisabb ehhez a technológiához – hívta fel az érdekes összefüggésre a figyelmet a Porfolio keddi Property Warm Up konferenciáján Hauk Viktor. Az Európai Bizottság energiapiaci elemzője megjegyezte, hogy ebben az eredményben fontos szerepe lehet többek között annak, hogy ezekben az országokban kedvező a lakossági áram ára a gáz árához képest, miközben ez az arány Magyarországon a legmagasabb. Az adatok arra utalnak, hogy azokban az országokban terjed rohamosan a gázról való leválásban fontos technológiai megoldás, amelyekben az áram ára kedvező ehhez, és a készülődő uniós taxonómia rendelet módosítás ezt az átállást tovább segítheti.
A befektetési szempontból brutális tavalyi év után némi optimizmussal tekinthetünk az idei évre, miután számos pozitív fejlemény következett be a gazdasági környezetet meghatározó tényezőkben, így a legrosszabb forgatókönyvek szisztematikusan kiárazódtak a rendszerből. Érdemes tehát számba venni a jelenleg makrogazdasági és befektetési szempontból legfontosabb mozgatórugókat, milyen változások következtek be az elmúlt hetekben, és mi várható az idei év hátralévő részében.
Túlteljesítette az Európai Unió a saját maga számára kötelezően előírt gázfogyasztás csökkentési célt, és Magyarország még az uniós átlagnál is komolyabb gázpiaci „fogyókúrán” van túl, hiszen legalább 15 éve nem fogyott ilyen kevés gáz nálunk, mint a tél eddigi szakaszában – derült ki az Eurostat januári adatokat is tartalmazó adatbázisából. Mindez amellett, hogy örvendetes, hiszen hozzájárult a téli gázkrízis elmaradásához, egyúttal nem ad okot a hátra dőlésre, mert továbbra is vannak még kihívások az uniós gázpiacon, így a spórolásból nem igazán lehet visszalépni.
Folyamatosan törnek előre az orosz rohamcsapatok.
Akár 10 ezerrel kevesebb autó készülhet a második félévben.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
