Változnak a biztosítói adókulcsok, ezzel nem mindenki jár jól
A 2024-es pótadó így nézett ki az aktuális évi díjbevétel alapján a biztosítók számára:
- nem-életbiztosítások esetén a biztosítási díjbevétel 2 milliárd forintjáig 2%, 2-46 milliárd forint közötti részére 4%, 36 milliárd forint feletti részére 12% az adó kulcsa,
- életbiztosítások esetén a biztosítási díjbevétel 2 milliárd forintjáig 1%, 2-36 milliárd forint közötti részére 1,5%, 36 milliárd forint feletti részére 5% az adó kulcsa.
2025-ben ez úgy változik, hogy az aktuális évi díjbevétel alapján:
- nem-életbiztosítások esetén a biztosítási díjbevétel 48 milliárd forintjáig 3%, afelett 14% lesz az adó kulcsa,
- életbiztosítások esetén a biztosítási díjbevétel 48 milliárd forintjáig 2%, afelett 6% az adó kulcsa. Magyarán:
2 milliárd forint alatti és 48 milliárd forint feletti adóalap esetén egységesen 1 százalékponttal nő, 2-48 milliárdos adóalap között a nem-életbiztosításoknál csökken, az életbiztosításoknál viszont nő az adóterhelés.
Az alábbi ábráról leolvasható, hogy a 2023-as adatokból kiindulva mely biztosítók élet-, illetve nem-életbiztosítási üzletágai járhatnak jól vagy rosszul a kulcsok változásával. A pótadó szempontjából hangsúlyosabb nem-életbiztosítások esetében a Posta Biztosító, a Signal Iduna, a CIG Pannónia, a Gránit (korábban Wáberer) és a KÖBE férhet bele leginkább a relatíve kedvezményezett biztosítók körébe.
A jogszabálymódosítás tartalmazza, hogy 2025. december 10-ig a 2025. január 1-jétől 2025. november 30-ig elszámolt biztosítási díj alapulvételével pótadóelőleget kell megállapítaniuk és megfizetniük, illetve NAV-nyomtatványon bevallaniuk a biztosítóknak. Magát a pótadót két egyenlő részletben 2026. január 31-ig és 2026. július 31-ig kell megállapítani, megfizetni és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallani.
Viszont akár le is feleződhet a pótadó
A jogszabályváltozás nagy újdonsága, hogy a bankokhoz hasonlóan nagyjából felére csökkenthetik pótadó-terhelésüket a biztosítók, amennyiben ehhez elegendő állampapírt vásárolnak.
Amennyiben a biztosító a tulajdonában lévő, 2030. január 1-jét követően lejáró állampapíroknak a 2024. augusztus 1-je és 2024. október 31-e közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya névértéken számolva növekszik, akkor csökkentheti fizetési kötelezettségét.
A csökkentés összege az állománynövekedés 30 százaléka, de legfeljebb a nem-életbiztosítások után fizetendő adó 40 százaléka, illetve az életbiztosítások után fizetendő adó teljes összege lehet.
Ez utóbbiak súlyozott átlaga nagyjából 50% (hiszen a nem-életbiztosítási pótadó sokkal hangsúlyosabb), magyarán a biztosítók akár le is felezhetik az extraprofitadójukat. A változtatások nélkül feltehetően 100-120 milliárd forint közötti 2025-ös extraprofitadó így a változásokkal 50-60 milliárdra csökken.
Eközben a biztosítók "hagyományos" biztosítási adót is fizethetnek bizonyos vagyon- és felelősségbiztosítási díjbevételeik után, ezzel együtt a Pénzügyminisztérium anyaga szerint 213 milliárd forint lehet jövőre a biztosítók teljes különadó-terhelése.
Úgy tudjuk, az extraprofitadó felezésével kapcsolatos végső verzió viszonylag közel áll a Magyar Biztosítók Szövetségénél (MABISZ) kialakult egységes biztosítói állásponthoz. Amennyiben sikerül a biztosítóknak pótlólagosan 150-200 milliárd forintnyi állampapírt vásárolniuk (és ennek nem lesz kiszorító hatása más kötvényekre), akkor állampapírjaik állománya a 2024. június végi, az MNB adatai alapján kalkulált 1440 milliárd forintról 10-14%-kal emelkedhet. Eközben a nyugdíjpénztáraknál negatív hatása lehet a lakáscélú felhasználhatóság lehetővé tételének 2025-ben, ezen intézkedés negatív állampapír-piaci hatását kiolthatja a biztosítók többlet állampapír-vásárlása.
Emellett kedvező hír a biztosítóknak, hogy az MNB etikus 2.0 életbiztosítási koncepciójának teljes körű elindítása is 2026. január 1-jére tolódhat (bizonyos elemek, például a kötelező welcome call 2025. január 1-jei, illetve más elemek július 1-jei bevezetése mellett). A biztosítók ugyanis azt kérték a jegybanktól, várják meg az új életbiztosítási szabályozással a pótadó teljes kivezetését. Hogy ez 2026-ban megtörténik, arra viszont még nem mernénk mérget venni.
