Az akkumulátorgyártás a következő években óriási mértékben növeli a feldolgozóipar termelési volumenét Magyarországon. Ennek kapcsán elkezdtek napvilágot látni különböző számok, amelyek a járműipar jelenbeli és jövőben várható gazdasági súlyát voltak hivatottak megbecsülni. A probléma csak az, hogy ezek a mutatók rendkívül falsak.
Hat év alatt 84 milliárd forintot fektetett hazai vállalkozásokba az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures, amelyből 2022-ben 24 milliárd forintot realizált - tájékoztatta a tőkealap-kezelő keddi közleményében a Portfolio-t. A tavalyi évben 435 milliárd forint árbevételt termeltek a Hiventures portfóliójában szereplő cégek.
Továbbra is beruházás- és exportvezérelt lesz a magyar gazdaság növekedése, de ennek finanszírozási szerkezete megváltozik, mert az EU-pénzek mellett a külföldi működőtőke-beruházásoknak még nagyobb lesz a szerepe, akárcsak az állami beruházásösztönzésnek – jelezte az MVM mai energetikai konferenciáján tartott előadásában Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter azt is elárulta, hogy a kormány várhatóan a jövő heti ülésén dönt majd a minap elindított 700 milliárd forintos Baross Gábor Újraiparosítási Program jelentős kibővítéséről, amely egy hárompilléres tőkeprogramban ölt majd testet és az a célja, hogy az Egyesült Államok által indukált beruházási-támogatási versennyel fel tudjuk venni a versenyt, illetve az Ázsia felőli átrendeződésekre gyorsan tudjon reagálni a kormány. A konferencia első előadásában Lantos Csaba energiaügyi miniszter fontos energetikai bejelentéseket tett, amelyeket ebben a cikkben írtunk meg.
Az MIT REAP elnevezésű programjára a világ minden pontjáról évente csupán 8 régió csapatát veszik fel, annak érdekében, hogy az ott megszerzett tudással segítsék hazájuk innovációs képességének növelését. A BME az USA-ban megszerzett tudást beépíti a Master of Business Administration képzésébe is, amelyben a Magyar Nemzeti Bank támogatása mellett, olyan piaci partnerek segítik, mint Magyarország vezető orvosdiagnosztikai műszerfejlesztő cége, a 77 Elektronika Kft. A kétéves kurzus a szakterületi szereplők közötti párbeszéd megteremtésén, a jó gyakorlatok átadásán, és a szakmai mentoráláson keresztül segíti elő a hallgatók innovációs képességeinek, kultúrájának erősítését. A Portfolio Bayer Gábort, a 77 Elektronika Kft. K+F területének vezetőjét és Nemeslaki Andrást, egyetemi tanárt, a BME Menedzsment Tanszék vezetőjét, az MBA képzés szakfelelősét kérdezte a MIT REAP program részleteiről, a hazai innovációs környezet hiányosságairól és az MBA képzésben rejlő lehetőségekről.
A Volvo Hungária Kft. átadta a Waberer’s csoportnak Magyarország első tisztán elektromos meghajtású Volvo nyergesvontatóját, egy elektromos Volvo FH modellt.
Egy négypilléres, átfogó kezdeményezést mutatott be ma Brüsszeben az Európai Bizottság elnöke, amely finanszírozási és szabályozási oldalról is meg akarja támogatni a nettó zéró kibocsátásra törekvő ipari tevékenységeket azért, hogy azok versenyképesek legyenek, illetve a cégek ne települjenek át például az Egyesült Államokba az ott nemrég meghirdetett támogatási program és az alacsonyabb energiaárak hatására.
Az építőipar teljesítménye várhatóan drasztikusan visszaesik idén, főleg a nagy lakásprojektek állhatnak le. Bár a legnagyobb hazai kivitelezők helyzete stabil, azonban számítani kell arra, hogy kisebb szereplők be fognak dőlni a piacon. A magyar vállalatok pozícióit nem csak a megemelkedett költségek és a beruházások leállítása, hanem a török cégek megerősödése is veszélyezteti a hazai piacon. A külföldi alapanyagkitettség csökkentése és a kormányzati hazai építőanyag gyártás megerősítésére tett törekvések előre mutatók, de ehhez az olyan kulcsfontosságú üzemek, mint a Dunaferr túlélése is nélkülözhetetlen. A Portfolio Palkovics Milánt, az elsősorban ipari ingatlanokat kivitelező Épduferr Nyrt. elnök-vezérigazgatóját kérdezte az építőipar előtt álló kihívásokról, a keleti versenytársak megjelenéséről, és a hazai építőanyaggyártás felfuttatásának lehetőségeiről.
Egy éve jött létre a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft., ami az úgynevezett közvetlen uniós források minél hatékonyabb lehívását segíti. Ezeket a pályázati lehetőségek még kevés cég, egyetem, vagy önkormányzat ismeri és használja, ugyanakkor szerepük egyre fontosabb lesz a következő években. A cél, hogy a jelenlegi uniós költségvetési ciklus végén 7 milliárd eurónyi közvetlen forráshoz jusson Magyarország – mondta el a Portfolio-nak Bernáth Tamás, a cég ügyvezetője.
Többek között a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítási források felhasználásáról volt szó Giorgia Meloni olasz kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke római találkozóján - közölte az olasz miniszterelnöki hivatal hétfőn.
A CYX Kft. olyan intelligens légtisztító-légfertőtlenítő-párásító készüléket fejlesztett, amely hatékonyan és gyorsan meg tudja előzni a koronavírus levegőben való terjedését - közölte a társaság hétfőn.
Az Európai Bizottság szerdai döntésében jelzett ún. horizontális ügyek „három kohéziós program több konkrét célkitűzésére vannak hatással, amelyek főként a felsőoktatást és a kutatást támogató tevékenységekkel, valamint egyes oktatással (pedagógiai anyagok, tanárképzés) és a gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységekkel vannak összefüggésben”, de „nem érintik a pedagógusbérek támogatását” – jelezte a Portfolio-nak küldött válaszában az Európai Bizottság sajtószolgálata. Teljesen más forrásból úgy értesültünk, hogy a három horizontális ügyünk összesen 2,5-3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunk blokkolását jelenti a 6,3 milliárd eurónyi felfüggesztett forráson felül mindaddig, amíg a magyar jogszabályok nem felelnek meg az uniós elvárásoknak, és ezek közül messze a legnagyobb blokkolt összeg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok körüli vitához kapcsolódik.
Beperelte az Európai Bizottság Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt, és a Portfolio háttérinformációi szerint ez lesz az egyik ún. horizontális feljogosító feltétel, amit el kell rendezni ahhoz, hogy az EU-s felzárkóztatási források maradéktalanul megérkezhessenek majd Brüsszelből.
A SEED Executive School nemzetközi vezetőképző bár komplex programokat nyújt, de a hangsúly a gyakorlati képzésen van, amely felkészíti a vezetőket a váratlan krízisek gyors és hatékony kezelésére, olykor fájdalmas döntések meghozatalára. Senki nem tudja megmondani, hogy milyen kihívások elé néz az üzleti élet 10-20 év múlva, ezért a vezetők készségeit, látásmódját kell fejleszteni, amellyel a jövő problémáit is meg tudják oldani. Magyarországon, de Európában is alacsony a női felsővezetők aránya, amely hosszabb távon a versenyképesség és az árbevétel csökkenéséhez vezet. Az Európai Parlament felismerte a problémát, és új irányelvének megfelelően 2026-tól nagyobb szerepet kell szánni a női felsővezetőknek a vállalatok irányításában. A Portfolio Horváth Krisztinát, az RTL Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettesét, a SEED Faculty tagját kérdezte a megújult képzésekről, a cégek válságállóságáról és a női vezetés körüli dilemmákról.
A hazai kkv-k életében nem a jelenlegi a legsúlyosabb válság, aki a 2008-2009-es nagy világégést átélte, már felkészültebben várja a gazdasági stagnálás következményeit. Míg közel 15 éve állások százezrei szűntek meg, addig ma a jól képzett munkaerő megtartása kell legyen a cégek egyik legfontosabb feladata. A likviditás megtartása nélkülözhetetlen a problémák áthidalásához, de a bankok sem húzhatják be a kéziféket, továbbra is fent kell tartani hitelezési aktivitásukat. Győr Tamás, a CIB Bank kkv üzletágának igazgatója szerint a jelenlegi helyzetben a legfontosabb, hogy még szorosabbra fűzze a bank az ügyfélkapcsolatait, amelyben az évek óta követett ügyfélstratégiájuk is segítségükre van. A Portfolio a bank kkv üzletág-igazgatóját, valamint a budapesti, a nyugat-magyarországi és a kelet-magyarországi régióigazgatóit kérdezte a hazai vállalkozások előtt álló kihívásokról, a kkv hitelezés jövőjéről, a lehetséges stratégiákról, és arról, mit tapasztalnak most a terepen, mivel keresik meg őket a vállalkozók.
Szerda délutánról csütörtök délre halasztották annak a négy nagy ügynek a hivatalos elfogadási határidejét, amelyről hétfő éjjel egyeztek meg a tagállami nagykövetek és amely a magyar EU-s pénzek kapcsán is kulcsfontosságú volt – tudta meg a Népszava. A Politico tegnap éjjel azt írta: nincs már új határidő, mert a lengyel kormányfő a mai EU-csúcsra akarja eszkalálni az ügyet, ami egyfajta taktikai húzás. Lehet, hogy az egész mögött a lengyel igazságszolgáltatási átalakítások állnak, amelyek kapcsán a lengyel kormányfő tegnap gyakorlatilag fegyverletételt jelentett be és elképzelhető, hogy az engedményekért cserébe most az EU-csúcsot akarja kihasználni arra, hogy konkrét jóváhagyást szerezzen a lengyel helyreállítási program kifizetéseihez.
Az uniós tagállamok nagyköveteinek hétfő esti ülése előtt brüsszeli források nem tartották valószínűnek, hogy a tagállamok teljesen eltekintsenek a magyar EU-pénzek valamilyen mértékű befagyasztásától, de azt igen, hogy az ukrajnai támogatási programhoz való konstruktív magyar hozzáállás esetén akár jelentősen csökkentsék annak 7,5 milliárd eurós javasolt összegét - írta meg hétfő este a Népszava.
Percekkel ezelőtt tette közzé a cseh soros elnökség a Twitteren, hogy melyek lesznek a napirendi pontok, illetve milyen sorrendben következnek egymás után a ma este 6-kor kezdődő uniós tagállami nagyköveti ülésen.
Ma este 6-kor kerül sor egy kulcsfontosságú uniós tagállami nagyköveti ülésre Brüsszelben, amelyen döntenie kell Magyarországnak, hogy támogatja-e az Ukrajnának szánt finanszírozást a közös adósságvállaláson keresztül, illetve támogatja-e a globális minimumadó kezdeményezést, és ezzel együtt a magyar helyreállítási terv tagállami jóváhagyása is terítékre kerül – írja a Politico reggeli hírlevele. Csak ezután kerül majd sor egy másik ülésen arra a döntésre, hogy mi legyen a Magyarországnak szánt helyreállítási források felfüggesztése ügyében. Így tehát a koreográfia úgy néz ki, hogy előbb megkérik az árát, aztán adnak majd a tagállamok az EU-pénzes vitáink kapcsán.