Az import súlya növekedni fog a magyar kiskereskedelemben, ha a kormány nem segít abban, hogy beszerzési árak csökkenjenek - hívja fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Eddig is ott vált lehetővé egy termék akciózása, ahol a magyar élelmiszeripar mérsékelte a belföldi átadási árait.
A Portfolio minapi értesülésével összhangban radikális egyszerűsítések történtek a lakossági napelemes pályázat elszámolási szabályaiban, hiszen 3-5 helyett már csak 1 mérföldkő lesz a projektben, illetve a számla alapú elszámolás helyett egy újfajta, egyszerűbb pénzügyi elszámolásra tér át a kiíró. Mindez jelentős adminisztrációs egyszerűsítést jelent a pályázóknak, illetve a kivitelezők számára is vannak kedvező változások, amelyek így együtt azt segítik elő, hogy a tervezett projektek tényleg meg is valósuljanak.
Egy 60 oldalas módosító indítványt nyújtottak be kormánypárti képviselők az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságához a magyar igazságügyi reformcsomag átírásaként, és ezt csütörtökön délután már meg is szavazta ez a testület. Az egyik leglényegesebb változás az eddigi törvénycsomaghoz képest az, hogy a Kúria elnök újraválasztását megtiltják, illetve szigorú szakmai feltételeket támasztanak ahhoz, hogy egyáltalán kiből lehet Kúria elnök. Mindez azután következett, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter reggel azt közölte: megkapták az Európai Bizottságtól a zöld lámpát a törvénycsomaghoz, amelynek magyar parlamenti elfogadása, majd brüsszeli jóváhagyása után kinyílhat 13 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás.
Radikális egyszerűsítés várható a lakossági napelemes pályázat adminisztrációs szabályaiban a napokban – tudta meg a Portfolio. A nyártól érvénybe lépő könnyítések több tízezer családot érintenek, akiknek így az eddiginél jóval egyszerűbb lesz a dolguk, és a napelemes projektek kivitelezői is örülhetnek, mert gyakrabban juthatnak a pénzükhöz.
2023 első negyedévében közel 3000 új elektromos vagy plug-in hybrid autót helyeztek forgalomba Magyarországon, ami összesen közel 20 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, és az összes eladás több mint 10 százalékát adja. Nem csoda, hogy egyre égetőbb kérdéssé válik a nyilvános töltőpontok számának növelése, és a töltés egységesítése, egyszerűsítése. Ezt szem előtt tartva, 2023-24-ben ölthet végleges formát az alternatív üzemanyagtöltési infrastruktúrák uniós szintű egységes szabályozása (AFIR), amely az említett kihívásokra kíván szabályozói választ adni. Az elektromos autót használók leginkább az ugrásszerűen növekvő számú töltőpontoknak, és applikációs kavalkád helyett sima bankkártyás fizetés lehetőségének örülhetnének az AFIR életbelépése után.
Fióktelepet nyitott Magyarországon a China Construction Bank (Kínai Építési Bank, CCB), amely eszközállománya alapján a világ második legnagyobb hitelintézete - jelentették be szerdán az ünnepélyes megnyitón a Pesti Vigadóban.
A hazai villamosenergia-elosztó hálózat fejlesztése lépéskényszerbe került, olyan kihívásokkal áll szemben, amelyek leküzdése egyenként is óriási erőfeszítéssel és hatalmas források felhasználásával járnak. Az energiaátmenet, a növekvő energiaigény és az ellátásbiztonság növelésének céljai néhol egymással is ütköznek, ezért a megfelelő fejlesztések csak átfogó, komplex szemlélettel valósíthatók meg. A hazai energiastratégia még a covid-járvány előtt született, ezért jelentős ráncfelvarrásra szorulna, és a jövőkép szempontjából határozott fókuszpontokat és feladatokat kellene meghatároznia az érintett szereplők számára. Az idő viszont vészesen fogy, a még le sem hívott EU-források 2026 év végéig használhatók csak fel a fejlesztésekre, a megújulóenergia-beruházások pedig a hálózat felkészületlensége miatt állnak. A gyors megvalósításban az okostechnológiák és az adatalapú irányítás minél szélesebb körű használata, illetve az előreszerelt berendezések telepítése kaphatnak kulcsszerepet. A Portfolio Balasa Leventét, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának vezetőjét kérdezte a villamosenergia-hálózat előtt álló kihívásokról, fejlesztési irányokról és a finanszírozási megoldásokról.
Napról-napra újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézniük a vállalkozásoknak. A válság kezelése, a gazdaság újraindítása, a vállalkozások védelme és fejlesztése közös felelősségünk és érdekünk – ez a szándék hívta életre idén is a Portfolio és a KAVOSZ országos gazdasági rendezvény sorozatát, melynek második állomása csütörtökön Miskolc volt.
Magyarországra az elkövetkezendő években több 10 milliárd eurós akkumulátoripari beruházások érkeznek, amelynek köszönhetően hazánk Európa élvonalába kerül a legyártott akkukapacitásokban. A döntő részben ázsiai vállalatok főként elektromos autókhoz gyártanak lítiumion cellákat, és bár jelenleg ez a leghatékonyabb technológia, egyáltalán nem biztos, hogy ez a jövőben is így marad. Milyen új fejlesztési irányok vannak, és melyik technológia lehet a befutó a versenyben? Mi lesz a Magyarországon működő akkugyártókkal, ha mégsem a lítiumion akkumulátorok kerülnek az újgenerációs elektromos autókba? Mire számíthat a hazai gazdaság: K+F tevékenység helyett csak az összeszerelés marad? A témában Gergely András és Kövesy Károly, a Portfolio elemzői írtak átfogó cikket a héten, a Portfolio Heti podcastjében pedig még részletesebben beszéljük át a témát.
A legtöbb szakértő szerint hüvelykujjszabálynak tekinthető, hogy akkor egészséges egy ország ingatlanállománya, ha az 100 évente teljesen megújul, vagyis évente átlagosan a lakások 1 százaléka lecserélődik egy új építésű ingatlanra. A hazai lakásállomány a legfrissebb, tavalyi népszámlálás előzetes eredményei szerint 4,6 millió, igaz már 2016-ban is ennek több mint 12 százaléka üresen állt, a valós lakott ingatlanállomány ezért valamivel több mint 4 millió lehet. Ezt figyelembe véve, az egészséges épületállomány megújuláshoz évente 40 ezer új lakásnak kellene épülnie, azonban 2008 volt az utolsó olyan év, amikor a kiadott lakásépítési engedélyek száma meghaladta ezt a lélektani határt. Az új építésű lakásokra pedig töretlen az igény, a piaci szereplők az ingatlanpiac motorját továbbra is a korszerű, viszonylag kis alapterületű lakásokban látják. A bezuhanó beruházói kedv azonban nem kedvez az új lakásra vágyóknak, a kínálat szűkülésével pedig az árak konszolidálódására sem lehet számítani. Ha nagy a kereslet, hol van a kínálat? A Portfolio Lakáskiállításon április 21. és 23. között kiderül.
Hétfőn a magyar és az üzbég kormányok megállapodtak egy 50 millió eurós stratégiai befektetés létrehozásáról. Számos magyar cég már terjeszkedik is a közép-ázsiai országban, így például épül egy édesgyökér-feldolgozó komplexum, valamint a Rába is érdekelt egy autóalkatrészek gyártásával foglalkozó létesítményben - számolt be az üzbég média.
Új, a stratégiai tranzakciókért felelős helyettes államtitkári poszt jön létre a Nagy Márton vezette gazdaságfejlesztési tárcánál. Az állami perképviseleteknél is változás jön egy hétfő este megjelent a szervezeti és működési szabályzatot érintő változtatás alapján.
Nyárig jöhetnek a foglalkoztatási-, ősszel az energiahatékonysági, télen pedig a technológiafejlesztési EU-pályázatok – vázolta fel a brüsszeli tárgyalások eredményétől is függő potenciális meghirdetési menetrendet az Indexnek az uniós forrásokért felelős Területfejlesztési Miniszteri Kabinet.
Mivel nem teljesítette a tavalyi második félévre vállalt 55 féle mérföldkő és intézkedés mindegyikét Olaszország a helyreállítási programjában, ezért blokkolja 19 milliárd eurónyi kifizetés teljesítését az Európai Bizottság, és ma arról állapodott meg a két fél, hogy további egy hónapjuk van elrendezni a vitát, ami főként a kikötői üzemeltetési jogok időintervalluma körül húzódik – jelentette a Reuters.
Elfogadta és benyújtja a kormánynak első éves jelentését a Korrupcióellenes Munkacsoport - közölte az Integritás Hatóság hétfőn az MTI-vel. A közlemény egyik legérdekesebb része az, miszerint a kormányzati és civil szervezetek részvételével zajló munkacsoporti munkában konszenzus jött létre azon felvetés mögött, hogy bővítsék ki a vagyongyarapodási vizsgálatok alkalmazási körét a vesztegetés, befolyással üzérkedés bűncselekmények elkövetésének gyanúja esetére is.
Magyarország elérheti az uniós fejlettségi szint 90%-át 2030-ra, ezzel pedig az unió 15. legfejlettebb országa lehetünk - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy mai konferencián. A célkitűzésben van némi inkonzisztencia, és élesen ellentmond az elmúlt nyolc év trendjének.
A 2019-ben alapított, működését 22 fő alkalmazottal és további 32 delegált európai ügyésszel 2021 június elsején ténylegesen megkezdő hatóságnál 2022 végén 217 alkalmazott és 114 aktív delegált európai ügyész dolgozott. Ez a stáb 2022-ben 1117 vizsgálatot folytatott le, amelyek 14,1 milliárd euró kárértéket érintettek. Ebből 359 milliónyi érték lefoglalását már elrendelték a bíróságok, ami a tízszerese az intézmény tavalyi egész éves működési költségének. A cél az uniós költségvetés jobb védelme a nemzetközi együttműködés révén, mert az uniós szervezet a tagállami bűnüldöző szerveknél nagyobb prioritást tud biztosítani az EU-t megkárosító bűncselekmények felderítéséhez. Első teljes évükről most adták ki éves jelentésüket.
Magyarország rendelkezik az egyik legnagyobb közvetlen külföldi tőkebefektetés-állománnyal (foreign direct investment - FDI) a régióban. Az Orbán-kormány az elmúlt évek rekordjai után ráadásul tovább fokozná a tőkebevonás intenzitását. A cseh, lengyel és szlovén adatokat összehasonlítva az látszik, hogy a hazai támogatási rendszerrel igazán csak egyetlen régiós országban tudnak versenyezni. A kérdés már inkább az, hogy az EU és az USA kereskedelmi háborúja milyen új helyzetet teremt?
A felsővezetők az elmúlt 2-3 évben olyan változásokkal szembesültek, amelyekkel azelőtt soha. A Covid-járvány robbanásszerűen felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, hetek alatt változtak meg a munkaszervezési- és menedzsment folyamatok, sokkal nehezebb az új kollégák integrációja, és a meglévők motiválása. Az energiaválság, és általában a gazdasági környezet hektikus változásai rendkívül felértékelték a rugalmas, a helyzetet gyorsan értékelni és cselekedni képes vezetői attitűdöket. A körülmények gyors változásához a SEED Executive School képzési programja is alkalmazkodik, a megújult kurzusokban kiemelt figyelmet kapnak a digitalizációs és HR kihívások. Az eddigi résztvevők döntő része multinacionális vállalatoktól érkezett, de idén a hazai dinamikusan fejlődő, regionális terjeszkedésben lévő vállalatok vezetőinek képzésére is nagyobb hangsúlyt fog fektetni, az eddigi kizárólag angol nyelvű kurzusok mellett márciusban magyar nyelvű programok is indulnak.
Az orosz-ukrán háború a második világégés óta nem látott borzalmakat hozott régiónkra. Teljes városok pusztultak el, sok ezren vesztették életüket, óriási termőföldek mentek tönkre, milliók menekültek el otthonukból, az infrastruktúra romokban hever és az ellátási láncok széttöredeztek. Nyilvánvalóan égető szükség van arra, hogy Ukrajna, az EU és az USA olyan hatékony megoldásokat találjon, amelyekkel újjáépítheti a régió társadalmát és gazdaságát. A különleges gazdasági övezetek és charter cityk fontos szerepet játszhatnak ezekben a megoldásokban. Michael Castle-Miller és Szebeni Dávid írása.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
