Nyakunkon a tranzakciós illeték megemelése, erre az MNB most szólítja fel a bankokat, hogy olcsóbbak legyenek

A nagymértékű díjemelésekkel öngólt lőnek a bankok – Használatösztönzéssel, az ingyenes átutalások elterjedésével és mértékletes díjemeléssel az ügyfelek és a bankok is jól járnának, továbbá a gazdaság versenyképessége is nőne – szól a cikk alapvetése.

Nemecskó István és Takács Kristóf írása szerint az elmúlt évtized intézkedéseinek köszönhetően az elektronikus fizetési infrastruktúra fejlettsége már megfelelő, így az MNB stratégiájában meghatározott célok eléréséhez a használati feltételek javítása, a használati lehetőségekre vonatkozó informáltság bővítése és a használat ösztönzése szükséges.

Az elektronikus pénzforgalom további fejlődéséhez azonban

olyan banki árazásra van szükség szerintük, ami nem hátráltatja e megoldások intenzívebb használatát azáltal, hogy jelentős többletköltséget okoz az ügyfeleknek a szolgáltatások gyakoribb használata esetén

– állapítják meg.

A cikk szerint jelentős, 25 milliárd forint többletbevétele származott a bankszektornak a lakossági elektronikus pénzforgalomból 2023-ban az előző évhez képest.

A lakosság pénzforgalmi költségei az elmúlt években folyamatosan emelkedtek, 2023-ban ez 265 milliárd forintot tett ki, ami 11 százalékkal haladja meg a 2022-es értéket.

Alábbi ábránk a nem lakossági bevételeket is mutatja.

A folyamatos emelkedésnek az MNB szerint két oka van:

• egyrészt a bankok minden év elején megemelik a díjaikat jellemzően az előző évi infláció mértékével,
• másrészt a tranzakciós forgalomtól függő díjak magas aránya miatt az elektronikus pénzforgalom bővülésével automatikusan nőnek a banki bevételek, hiszen például az egyre több átutalásért, vagy az egyre növekvő számú bankkártyáért és bankszámláért évről-évre többet fizetnek az ügyfelek.

Az éves költségek emelkedésében több ezer forintos eltérés van a számlacsomagok között, a legnagyobb ügyfélszámú számlacsomagokban 2024-ben 5-18 százalék között emelkedtek a költségek. Egy rendszeresen tranzaktáló ügyfél költségei 2024-ben évi 600-4400 forint között emelkedtek. A díjemelések következtében továbbra is nagy, szolgáltatásonként akár hatszoros különbség van az ügyfelek által fizetett díjakban a különböző számlacsomagokban, a medián költséghez viszonyítva.

Az inflációkövető áremelések és a tranzakciók értékével arányos díjak magas aránya miatt minden évben jelentősen, akár az inflációt meghaladó mértékben nőnek az ügyfelek költségei, ami így hátráltatja az elektronikus fizetések terjedését.

Az MNB célja a cikk szerint az, hogy a lakossági átutalások legalább 80 százaléka ingyenes legyen, tehát közvetlenül a tranzakciókhoz ne kapcsolódjanak tranzakciós díjak. Javítani kell az ügyféltájékoztatást és az átláthatóságot a pénzforgalmi szolgáltatások terén, mivel számos ügyfél jelentősen tudná csökkenteni a költségeit, ha a fizetési szokásaihoz jobban illeszkedő számlacsomagot választaná vagy a számára szükséges szolgáltatásokat használná.

A hazai bankok pénzforgalmi árazási struktúrája és ügyféltájékoztatási gyakorlata rontja a versenyképességüket, ezért a külföldi fintech szereplők jelentős ügyfélbázisra tettek szert az elmúlt években, és ez tovább növekedhet a jövőben. Átlátható, az elektronikus szolgáltatások használatát ösztönző árazás kialakítására kell törekedniük, különben további ügyfelek fogják inkább a külföldi szereplőknél bonyolítani a pénzforgalmukat.

A cikk azt fájlalja, hogy a lakossági tranzakciókhoz még mindig túl sok költséget rendelnek a bankok, miközben (a bankkártyák átalányszerű illetékét és a kis összegű átutalásokat leszámítva) ezt a szemléletet éppen a tranzakciós illetéknek "köszönhetjük". Elegánsan "megfeledkezik" a cikk a bankok valóban torz árazási gyakorlatának első számú okáról: az egészségtelen adózási környezetről, amely a tranzakciós illeték augusztus 1-jei megemelése és október 1-jei kiterjesztése miatt még nagyobb hátrányba fogja hozni a hazai bankokat a külföldi fintech szereplőkkel szemben (bár átmenetileg a kormány korlátozza a meglévő lakossági bankszámlák költségeinek emelkedését, ezt meg tudják kerülni, és vélhetően kénytelenek is lesznek a bankok), és ami miatt nem meglepő, hogy az ügyfelek a lábukkal szavaznak. A cikkben nem szerepelnek olyan kifejezések, mint adózás, tranzakciós illeték, de még maga a torz adózási struktúrát fenntartó kormány sincs megnezve, holott ezek említése nélkül nehéz komolyan értekezni a témáról.

Címlapkép forrása: Shutterstock