• Megjelenítés

gazdaságfejlesztés

Kiszivárgott egy meredek terv: Brüsszel elvenné az EU-pénzeket Budapesttől

Saját tavaly őszi javaslatával is szembe menne az Európai Bizottság azon új, a német Handelsblattban kiszivárgott meredek elképzelése, miszerint minden EU-támogatást megvonnának 2021 után az EU átlagos fejlettségét meghaladó régióktól. Ez azt jelentené, hogy a németországi keleti régiók is elesnének az ilyen pénzektől, de ennél magyar szempontból fájóbb lenne, hogy Budapest közigazgatási területe is végleg elesne mindennemű uniós támogatástól.

Meglepően nagy összeget utalt át az állam januárban a kiválasztottaknak

Bár az a nyomás már lekerült januárban az államigazgatási dolgozókról, hogy a beígért sokhavi bónuszokért cserébe pörgessék az EU-támogatások kifizetését, mégis meglepően nagy összeget, a decemberi 541 milliárd után januárban 325 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki a nyerteseknek - derült ki szokásos hónap eleji vizsgálatunkból. A választások közeledtével így tehát most ott tartunk, hogy a 7 évre szóló EU-s keret 108%-ára már meghirdették az uniós pályázatokat, a 91%-ára már a nyerteseket is kihirdették, sőt a keret 47%-át már ki is fizették.

Hálás nekünk az uniós biztos, hogy több pénzt akarunk befizetni az EU-kasszába

A visegrádi négyek és négy térségi ország hajlandó a bruttó nemzeti jövedelme eddigi 1%-áról legalább 1,1%-ra, de akár 1,2%-ra is emelni a tagállami befizetési kötelezettségét a 2020 utáni uniós költségvetésbe - ezt jelezte a mai budapesti tanácskozást követő sajtótájékoztatón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. A magyar V4-elnökség nevében tett felajánlásért háláját fejezte ki Günter Öttinger, a büdzsé összeállításáért felelős uniós biztos, aki egyébként nagy kihívások előtt áll a Brexitből eredő költségvetési lyuk és a szaporodó uniós feladatok miatt. Szavai alapján úgy tűnik: nem kell különösebben aggódnia a régiós országoknak amiatt, hogy kemény jogállamisági feltételekhez kötnék az EU-pénzek kifizetését 2020 után és mindketten megállapították, hogy áthidalhatatlan akadályok nincsenek a V4+4 és az Európai Bizottság elképzelései között.

A legtöbb tagállam nagyobb EU-s büdzsét szeretne

Az EU állam- és kormányfői tanácsa elnökének körei arra számítanak, hogy nagyjából 22-23 tagállam a mostani 1%-nál nagyobb EU-s közös költségvetést szeretne 2020 után, míg az erről szóló egyeztetések február 23-i körében az osztrákok, hollandok, dánok, svédek és esetleg a finnek ennek elutasítására készülnek - írja a helyzetet összefoglaló cikkében a Bruxinfo. Lényeges, hogy a Magyarországnak is kényes kérdés, az uniós források jogállamisági feltételekhez kötése, elvileg nem kerül elő a vitán, de később még ez a feltétel is előjöhet, igaz nem a büntetés az igazi cél vele.

Túl későn jött rá az Európai Bizottság a magyar közbeszerzési hibákra

Túl későn vette észre az Európai Bizottság a hibás magyar közbeszerzéseket, de az egy hónappal ezelőtti budapesti látogatásunkkor megbeszéltük ezek kijavításának módját, így "csak azt sajnálom, hogy ilyen későn jöttünk rá ezekre a hibákra" - ismerte el a Bizottság Magyarországgal foglalkozó tisztviselője az Európai Parlament költségvetési szakbizottságának hétfő esti ülésén. Magát az eseményt azért rendezték meg, hogy a szakbizottság tavaly szeptemberi magyarországi látogatásáról készült előzetes jelentést megvitassák. Az anyagból kendőzetlenül kiderült: az EP-delegáció egyes tagjai kiakadtak azon, ahogy egyes magyar fejlesztéseket kiválasztottak uniós támogatásra és új elemként az is benne van: az EP szakbizottsága azt szeretné, ha az Európai Számvevőszék külön jelentést készítene az uniós támogatások magyarországi felhasználásáról.

Fazekas: 2020 után se adhassanak direktben pénzt gazdáiknak a tagállamok

Miután az Európai Bizottság egy vitaanyagában felvetette, hogy az uniós közvetlen agrártámogatásoknál 2020 után vezessék be a tagállami kiegészítést, azaz a nemzeti társfinanszírozás lehetőségét, egy ezt erősen ellenző nyilatkozatot tett ma Fazekas Sándor az uniós agrárminiszterek brüsszeli tanácskozásán.

Elszálló árak a céges EU-s pályázatoknál: jövő héten egyeztet a kormány

Magyarország 2017-ben összesen 2,4 milliárd eurónyi fejlesztési számlát küldött ki az Európai Bizottság számára, amelyből a testület tavaly 2,1 milliárd eurót, lényegében a szabályok szerinti maximumot már ki is fizette - mondta a tavalyi folyamatokat és a friss projektmenedzseri ülés eredményeit összefoglaló sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Egyúttal jelezte, hogy a vállalkozói uniós pályázatoknál az elszálló ár- és bérköltségek kezelésének lehetőségeiről jövő héten szakmai egyeztetést tart a kormány, amely problémakör mielőbbi megoldását Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarai elnöke a mai tájékoztatón is szorgalmazta.

Drágulnak az állami beruházások

A Modern Várások Program 3500 milliárd forintos eredeti fejlesztési keretösszeg a kivitelezések drágulása miatt 150 milliárd forinttal emelkedhet - többek között ezt is mondta Kósa Lajos tárca nélküli miniszter a keddi sajtótájékoztatóján.

Nem hülyültünk meg, tényleg zavaros év előtt áll Magyarország

"2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker!" - jelentettük a múlt héten az örömhírt, hogy aztán két napra rá máris óvatosságra intsük az olvasókat: "Mégis levágná Brüsszel a Magyarországnak fontos pénzeket". Nem ment el az eszünk, sőt, sajnos azt kell jósolnunk, hogy 2018-ban még nagyon sokszor fogunk hasonlóan ellentmondásos beszámolókat közreadni. Mi ez a zűrzavar?

Duplázódik idén és jövőre a hozzánk ömlő EU-s pénz, mégsem tűnik el a deficit

A tavalyi kissé 1000 milliárd forint feletti után idén és jövőre is közel 2000 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezhet majd Brüsszelből és így érdemben mérséklődik majd az államháztartás pénzforgalmi hiánya, de nem fog eltűnni, noha elvileg ennek kellene bekövetkeznie az EU-s pénzek utólagos megtérítési logikája alapján.

Áttörés a német koalíciós tárgyalásokon! Több pénzt fizetnek az EU-kasszába

A Reuters péntek reggeli információi szerint sikerült áttörést elérni a német koalíciókötést célzó tapogatózó tárgyalásokon, és így végre hivatalosan is elkezdődhetnek a részletes koalíciós tárgyalások, hogy majd megalakulhasson a kormány. A hírügynökség később megszerezte a koalíciókötést célzó dokumentum tartalmát is, amely több fontos pontot tartalmaz.

Mégis levágná Brüsszel a Magyarországnak fontos pénzeket!

Úgy tűnik, hogy a hétfő-keddi brüsszeli konferencián csak előcsalogatta a tagállamok véleményét az Európai Bizottság a 2020 utáni uniós költségvetés kereteiről és igyekezett elkerülni a konfliktusokat, aztán a mai uniós biztosi ülés után a büdzsé kidolgozásáért felelős biztos már "páratlanul nyílt és őszinte" utalásokkal felfedte, hogy valójában mit tervez - rajzolódik ki a Bruxinfo összefoglalójából.

Kritikus év előtt áll az EU, a magyar gazdaság is megszenvedheti

Még sosem fordult elő az Európai Unióban, hogy úgy kellett elfogadni a következő többéves keretköltségvetést, hogy közbe ékelődnek az európai parlamenti választások, és a példátlan kihívásra az a jó válasz, hogy jövő tavaszig eldöntik a tagállamok a 2020 utáni büdzsé végső kereteit - szorgalmazta a témáról szóló mai brüsszeli konferencia záró beszélgetésében Günter Öttinger. A költségvetésért felelős uniós biztos szerint ha a Brexit mellett is gyorsan sikerül megállapodni a 2020 utáni büdzséről, akkor az az EU nemzetközi megítélésének és az üzleti szereplőknek is jót tesz, ha viszont ez nem sikerül, akkor az egy év elvesztegetett időt és így kárt okozhat majd 2021-től a tagállamokban. A konferencia tegnapi főbb eseményeiről cikkeink:

Kiderült: borzalmasan sok EU-pénzt fizettek ki tavaly Magyarországon

A 2016-os 2099 milliárdról 2488 milliárd forintra ugrott fel 2017-ben az uniós támogatások magyarországi kifizetési volumene, azaz a minimálisan előírt 2064 milliárd forint jócskán túlteljesült, de a 2700 milliárdos maximális összegtől elmaradt - jelezte ma az MTI-nek Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy tavaly Brüsszelből megérkezett bő 900 milliárd forintnyi átutalás, amivel az EU-átlag fölé gyorsult Magyarország brüsszeli forráslehívási előrehaladása. A tárca agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára közben azt jelezte, hogy nagyon felpörgött a vidékfejlesztési pályázatok támogatói döntéshozatala az év végén, illetve 106 milliárd forintnyi kifizetés is megtörtént a vidékfejlesztési pályázatokra az egész év során.

Lázár: Magyarország szívesen befizet többet is az EU-kasszába

Az erősebb Európához nagyobb EU-s költségvetésre van szükség, ezt Magyarország is elfogadja és kész többet befizetni a közös kasszába - foglalt állást a 2020 utáni büdzsé kereteinek kialakításáról szóló mai brüsszeli konferencia egyik panelbeszélgetésében Lázár János. Az eseményről másik cikkünk:

2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker!

Az eddigi költségvetési tervezési módszer ellenkezőjével kell összeállítani az EU 2020 utáni, 5, vagy 7 éves költségvetését és a felső korlátot meg kell emelni - többek között ezt szorgalmazta egy mai brüsszeli csúcskonferencián Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke nem támogatja a kohéziós és agrárforrások csökkentését, csak a modernizálását, ami jó hír Magyarországnak, és a kifizetések politikai feltételekhez (pl. jogállamisági kritériumokhoz) kötése sem jött elő igazán beszédében. Úgy tűnik, hogy az ilyen "árukapcsolást" a (még) német külügyminiszter sem támogatja, de a francia EU-ügyi miniszter igen. A németek a jelek szerint hajlandók többet is befizetni a közös kasszába. A Bizottság várhatóan május végén mutatja be hivatalos javaslatát a 2020 utáni uniós költségvetésre, azután indulnak a kemény viták. A magyar és lengyel álláspontról, illetve egyéb megszólalók javaslatairól ebben a cikkben külön írtunk:

Három forró ügy egy brüsszeli csomagban, óriási uniós viták várhatók

A 2018-as év fog választ adni arra a kérdésre, hogy az EU 27 tagállama a jövőben is egyszerre lép majd, vagy egyesek közülük "leszakadnak" - jósolta a BruxInfónak egy magas rangú EU-diplomata, aki szerint a migráció, az eurózóna reformja és a következő többéves keretköltségvetés idén egyetlen nagy alkucsomagot alkothat.

Lázár hétfőn Brüsszelben az EU-pénzek jövőjéről beszél

Jövő hétfőn és kedden Brüsszelben rendezik meg azt a csúcskonferenciát, amelyen azt járják körbe, hogy hogyan alakítsák ki a 2020 utáni új uniós költségvetés kereteit, hogy aztán februárban informálisan már az EU állam- és kormányfői is átbeszélhessék ezt, májusban pedig kijöjjön első hivatalos javaslatával az Európai Bizottság. A konferencia programjában egy-egy panelbeszélgetés keretében Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének és Takács Szabolcsnak, a tárca európai uniós ügyekért felelős államtitkárának a nevét is látjuk. Az eseményt élőben lehet majd követni az interneten.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újult erővel támad a fertőzés, ami Magyarországon is halálozással járt - Már a hazai járványhatóság is figyelmeztet
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility