Több mint 460 millió forintos európai uniós támogatással 16 hektáros korszerű iparterületté fejlesztik az egykori honvédségi lőszerraktárakat a Péccsel szomszédos Pellérden - tájékoztatta a Baranya Megyei Önkormányzat az MTI-t.
Az Európai Beruházási Bank és az Európa Tanács Fejlesztési Bank 92-92 millió euró összegű, együtt mintegy 58 milliárd forintos kedvezményes hitelt nyújt Magyarországnak a Pécsi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem kampuszfejlesztésére, az erről szóló szerződéseket a két bank képviselőivel Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára írta alá.
Az idei második negyedévben tervez majd benyújtani újabb nagyobb adag EU-s fejlesztési számlát az Európai Bizottságnak a magyar kormány, így az április-júniusi időszak előtt nem jön újabb teljesítés alapú átutalás Brüsszelből - írja a Világgazdaság. A fejlesztéspolitikának továbbra is az a célja, hogy március végéig minden pályázatnál a teljes keretre eldöntsék a nyerteseket, azaz a források lekötése 100%-ra emelkedjen a mostani 96% körülről.
Az Európai Unió vezetőinek pénteki informális találkozóján megkezdődött a 2020 utáni hétéves pénzügyi költségvetési keretről szóló vita. Vannak súrlódási pontok.
Az uniós alapszerződés miatt az nem járható út, hogy szankciós jelleggel megtagadják Magyarországtól és Lengyelországtól a 2020 utáni strukturális és beruházási támogatásokat a jogállamisági problémák, vagy a menekültbefogadás elutasítása miatt, így két másik, "hátsóajtós" megoldás körvonalazódik - mutat rá a mai EU-csúcsra készített helyzetelemzésében Carsten Nickel, a Teneo Intelligence Brüsszelben dolgozó kutatási igazgatóhelyettese. A két "trükkös" megoldási irány felvázolása azért lényeges, mert az elmúlt három napban három helyről is erőteljes német figyelmeztetéseket kapott a magyar és a lengyel kormány:
A 2020 utáni EU-s költségvetés kialakítása körüli nagy kommunikációs zaj részének is tekinthető, de mégis elgondolkodtató, hogy sorozatban harmadik napja nagyon erős figyelmeztetéseket kap Magyarország és Lengyelország kormánya a német vezetőktől. Ma éppen az EU-büdzsé összeállításáért felelős német uniós biztos küldött üzeneteket az informális EU-csúcsra időzítve, aki egyébként Angela Merkel kancellár szoros szövetségese is a CDU-ban.
Ráerősített a tegnap kiszivárgott német álláspontra mai Bundestag-felszólalásában Angela Merkel német kancellár, mivel kijelentette, hogy szolidáris menekültügyi rendszert kell kiépíteni az EU-ban, és a 2020 utáni strukturális alapokból származó pénz elosztásánál figyelembe kell venni a menekültek befogadását. Ez tehát tényleg afelé mutat, hogy az EU kohéziós politikájának irányultsága jelentősen megváltozna és azon országok régiói kapnák a több EU-pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be. Nagy kérdés persze, hogy a kelet-közép-európai országok ellenkezése mellett egy ilyen terv átmegy-e majd Brüsszelen is, de a témát tegnap már részletesen körbejártuk, a menekültelosztási rendszer fejleményeire is kitérve:
A Bruxinfo saját forrásai alapján árnyalni igyekezett azt a mai sztorit, miszerint a német kormány durvának tűnő tervvel rendelkezik a 2020 utáni EU-pénzek kifizetéséről, jogállamisági és menekültbefogadási feltételekhez kötnék majd a kifizetést. A lap szerint tényleg sok tagállam szeretné a jogállamisági előfeltételekhez kötni az EU-pénzek kifizetéséhez, de a németek azon terve, hogy több kohéziós támogatást kapna az az ország, amely több menekültet fogad be, inkább csak azt tükrözi, hogy a kohéziós politikát jobban a menekültprobléma enyhítésének szolgálatába kellene állítani. Az ügy általunk is megírt előzménye:
Magyarország álláspontja a bevándorlással kapcsolatban sziklaszilárd: a migrációt rossz, veszélyes és megállítható folyamatnak tartjuk, nemet mondunk a bevándorlásra és a betelepítési kvótára - jelentette ki Szijjártó Péter a Financial Times mai cikkére reagálva az MTI-nek. Amint megírtuk: a német kormány elég durva tervet szellőztetett meg a minap, hiszen a jogállamiság lenne az alapfeltétel, hogy kifizethetők legyenek az EU-s strukturális és beruházási támogatások és azon országok régióinak adnának több EU-támogatást, amelyek több menekültet fogadnak be.
A 2020 utáni EU-s kohéziós támogatásokat az alapvető jogállami keretek meglétéhez kell kötni, és azoknak az országonak a régiói kapnának több pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be - ezt a nagyon kemény következményekkel járó tervet szellőztette meg a napokban Brüsszelben a német kormány a Financial Times mai cikke szerint. A terv megvalósulása alapvetően megváltoztatná azt, amit eddig az EU kohéziós politikája jelentett és a lap szerint a berlini vezetés azon frusztráltságát tükrözi, hogy Magyarország és Lengyelország nem osztozik a menekültválság terhein.
"Ideje döntéseket hozni: a Bizottság konkrét választási lehetőségeket jelöl meg az uniós költségvetés jövőjére vonatkozóan" - hangsúlyozza a Portfolio magyar és angol oldalán egyszerre megjelenő vélemény cikkében Corina Crețu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős uniós biztosa, amelyben érzékelteti a most pénteki informális EU-csúcs tétjét és utal a múlt héten közzétett bizottsági költségvetési forgatókönyvekre. Az alábbiakban Corina Crețu írását közöljük.
A 7 évre szóló 8900 milliárd forintos uniós támogatási keret 47,7%-át, 4247 milliárd forintot fizettek ki eddig a magyar hatóságok a nyertes pályázóknak, és még közel egy év van arra, hogy a 100%-ot elérjék - írja mai összefoglalójában a Világgazdaság. Ez afelé mutat, hogy év végéig még 4650 milliárd forintot szeretne "kitolni" a nyerteseknek a kormány, ami a tavalyi tényleges eredmény közel duplája lenne és éppen ezért egyelőre erős kételyeink vannak a terv teljesíthetőségét illetően.
A Süddeutsche Zeitung mai információi szerint az áll a holland kormány 2020 utáni EU-s költségvetésről szóló állásfoglalásában, hogy a Brexit miatt kisebbé váló EU kisebb költségvetéssel is jár és hasonlóan gondolkodik Ausztria, Svédország és Dánia is. Ez megerősíti azokat a korábbi információkat, hogy az EU négy nagy nettó befizető tagállama nem akar több pénzt betenni a közös kasszába a britek távozása után, noha ezért lobbizik az EU költségvetési biztosa.
Előbb jöttek le a Wall Street Journalban az Elios-üggyel kapcsolatos OLAF-jelentés főbb megállapításai, mint ahogy a magyar hatóságok hivatalosan értesültek a jelentésről, így ez az áprilisi magyarországi választásokba való beavatkozási kísérlet - hangzik a kormányzati narratíva, de a Portfolio információi szerint ez nem igaz. Aztán tegnap kiszivárgott az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) másik jelentése is a közlekedésfejlesztési államtitkár összeférhetetlenségéről, de ez meg egy közel 4 évvel ezelőtt lezárt OLAF-jelentés, így itt sincs semmiféle OLAF-os befolyásolási kísérlet. Sokkal valószínűbb, hogy a kiszivárogtatókat itthon kell keresni, az ügyeknek pedig a nyilvánvalónál sokkal nagyobb a tétje: részben a 2020 utáni összes EU-támogatásunk kifizetése múlik rajtuk.
Várhatóan májusban érkezik a következő nagyobb összegű utalás Brüsszelből Magyarországra - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Magyar Időknek. Konkrét összegről nem ejtett szót, de valószínűsítető, hogy több százmilliárd forintos tételről lehet szó, hiszen idehaza már a kifizetések egyre nagyobb része mögött van teljesítés is. Egyébként az összes lényeges EU-s pénzfelhasználási mutatószámban jócskán verjük a visegrádi mezőnyt.
Ritkán látni olyan kormányrendeletet a Magyar Közlönyben, amely már a kihirdetése napján az esti óráktól hatályba lép, de a legutóbbi Közlönyben megjelent egyik jogszabálynál ilyet vettünk észre. Ez a fél országot azonnali hatállyal szabad vállalkozási zónává tette, igaz valójában a települések tényleges köre nem változott meg az eddigi állapothoz képest.
Durva becsléssel 1-3 milliárd eurónyi forrást lengetett be a magyar euróbevezetésért és a szerkezeti reformokért cserébe ma az Európai Bizottság a 2020 utáni EU-s költségvetés lehetséges összetételét bemutató forgatókönyv elemzésében. Az összeg továbbra sem tűnik kellően vonzónak ahhoz, hogy kimozdítsa a holtpontról a magyar pénzcsere kérdését. Közben a Bizottság a mai "eszmefuttatásban" ismét felhozza, hogy valamilyen feltételrendszerhez hozzá kellene kötni 2020 után az EU-pénzek kifizetését. Nemcsak ez nyugtalanító, hanem az is, hogy az új ciklusban három forgatókönyvből kettő esetén tényleg nem kaphatna regionális alapon EU-támogatásokat Budapest és a többi magyar régiónál, illetve az agrárkasszánál is érzékeny forráscsökkenés jöhet. Fontos persze, hogy mindez még hivatalos tervnek se tekinthető, mindössze a lehetőségeket és következményeit vázolta ma a Bizottság.
Két, korlátozott érdeklődést kiváltó uniós pályázatot "bezárnak" a következő két hét során, nagy valószínűséggel azért, hogy egy harmadik, már túligényelt pályázatra (is) átcsoportosítsanak forrásokat - derül ki azokból a közleményekből, amelyek hétfőn jelentek meg a hivatalos pályázati oldalon.
Számos helyen átírták az Európai Uniós forrásból finanszírozott önálló és kombinált hitelprogramok eljárásrendi szabályait, amelyről egy tájékoztató közleményt is kiadtak a hivatalos uniós pályázati oldalon. A módosított eljárásrend jövő csütörtökön, azaz február 15-én lép hatályba és a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell az alábbi kifejtett keretek mentén.
"Az a legfontosabb küldetésünk, hogy évi 100-200 új startup megalapítását segítsük" és Európa-szerte elmondjuk a magyar fiataloknak, hogy nemcsak a multik léteznek az egyetem után, hanem a saját cégalapítás is elérhető lehetőség - hangsúlyozták az MFB Csoporthoz tartozó HiVentures Kockázati Tőkealapkezelő vezetői a Portfolio-nak. Egy éves működésük alatt egyébként már több mint 1000 projektötlettel keresték meg őket, közülük 130-at ki is választottak befektetésre és mintegy 100 céggel le is szerződtek már. Kisgergely Kornél vezérigazgató és Katona Bence vezérigazgató-helyettes jelzése szerint az összesen 57 milliárd forintos keretből 7,7 milliárdot már kiutaltak a cégeknek és már idén jöhet sikeres exit is. A legelső fázisban elérhető 9 milliós, illetve a későbbi fázisokbeli akár több százmilliós tőkebefektetéshez vezető lépéseket is bemutatták és elárulták: fordított helyzetben ők is aláírnák azokat a befektetési szerződéseket, amiket most ők tesznek a pénzt kérő cégek vezetői elé.
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
