gazdaságfejlesztés

Kiszivárogtak a legfontosabb brüsszeli számok: egyik szemünk biztosan sírhat

Megszerezte a Politico a ma nyilvánosságra kerülő 2021-2027-es uniós költségvetési terv főbb számait és a Portfolio gyors összesítése szerint a felzárkóztatási forrásoknál változatlan áron kb. 10%-os forráscsökkenés látszik, míg az agrárkasszánál tényleg drasztikus, közel 20%-os forrásvágás jöhet. Egy másik értesülés szerint az Európai Bizottság kerülő úton, a magyar és a lengyel vétóveszély kikerülésével, oldaná meg azt, hogy ha sérül egy tagállamban a jogállamiság, akkor fel lehessen függeszteni a források kifizetését és a forráselosztást saját hatáskörbe lehessen vonni.

Kiverte a biztosítékot Brüsszel radikális EU-pénzosztási terve: fellélegezhet Magyarország?

Akkora felháborodást váltott ki az uniós biztosok múlt szerdai ülésén és egyéb körökben a 2021 utáni EU-s költségvetésről szóló terv azon része, hogy a kelet-európai országok felől a dél-európaiak felé irányítanának át jelentős forrásokat, hogy az Európai Bizottság az utolsó pillanatban átdolgozhatja a pénzosztási képletet és állítólag még ma, azaz a május elsejei munkaszüneti napon is összeül(t) tanácskozni - tudta meg a Bruxinfo.

25 százalékos EU-s forrásvágásra készülnek a lengyelek 2020 után

A Brexit utáni uniós költségvetési keret átstrukturálása, valamint Lengyelország javuló gazdasági helyzete miatt Varsó sok milliárd euróval alacsonyabb uniós támogatáshoz juthat 2020 után, az EU következő keretköltségvetésének hét évében - értesült a PAP lengyel hírügynökség, s a várható drasztikus forráscsökkenésről beszámolt pénteken a Rzeczpospolita című napilap is.

A birodalom visszavág: tényleg készül a magyarok és a lengyelek elleni fegyver Brüsszelben

Az Európai Bizottság a német és francia kormány támogatásával azt akarja, hogy a 2021-től induló uniós költségvetés forrásait igenis kössék hozzá a jogállamiság alapfeltételéhez, hogy ezzel erős üzenetet küldjenek a magyar és lengyel kormány felé, miszerint az EU-pénzeik bánhatják, ha megsértik az unió alapelveit - írja átfogó cikkében a Reuters. A hírügynökség egyik forrása szerint az "illiberális demokrácia" modell, amely a menekültek brüsszeli kényszerbetelepítésével, mint birodalmi kényszerítéssel is riogat, nagyobb veszélyt jelent az EU-ra, mint a brit kilépés, így mindenképpen fel kell ellene lépni.

Három rossz hír szivárgott ki Brüsszelből Magyarország számára

Legalább 6-6, de akár 10-10%-kal is csökkentik a következő uniós költségvetésben a kohéziós és agrártámogatási kassza méretét, előbbinél a pénzelosztás szabályait is jócskán átszabják a dél-európai államok előnyére és közben a jogállamiság, azaz a független bírósági működés, is alapfeltétel lesz a pénzek lehívhatóságához - derül ki a Bruxinfo körképéből. Az Európai Bizottság jövő szerdán teszi közzé a költségvetési javaslatot, majd rá néhány hétre sorozatban a részletszabályokat, de a lap szerint annyira azért nem jár majd rosszul Magyarország a 2021-2027-es időszakban, hogy az EU-kassza nettó befizetőjévé váljon. A Portfolio durva becslései is efelé mutatnak, de mégis nagyon kedvezőtlen kép rajzolódik ki.

Mégsem bukik nagyot Magyarország az új brüsszeli tervvel? Sejtelmesen reagált, aki készíti

Még Brüsszelben is alaposan meglepődtek annak a minapi Financial Times cikknek az üzenetén, amely szerint a kelet-közép-európai országok felől több tízmilliárd eurónyi EU-támogatást terel majd át a dél-európai országok felé az Európai Bizottság a 2021-től induló új költségvetési ciklusban - írja a Politico. A befolyásos brüsszeli lap azt is megjegyzi: még maga a büdzsé összeállításáért felelős Günter Öttinger uniós biztos is meglepődött a cikk üzenetén, amit az is tükröz, hogy a Twitterén úgy reagált: "csakugyan?". Aztán tegnap és ma a fokozódó spekulációnak tudta be újabb Twitter-üzeneteiben, hogy mindenféle sajtóértesülések megjelennek a jövő szerdai bejelentés előtt.

Tovább durvul Brüsszel: a korrupciótól is függne, kapunk-e EU-pénzt

Nemcsak a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásától függne 2021-től az uniós támogatások kifizetése, hanem attól is, hogy az egyes tagállamok mennyire sikeresen küzdenek a korrupció ellen - írta meg a jövő héten bemutatandó brüsszeli költségvetési javaslat újabb jogosultsági feltételét ma a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A lap kiemelte: a brüsszeli tervek főleg Lengyelországot és Magyarországot érinthetik hátrányosan és közben a pénzosztás szabályainak átalakításával át akar terelni forrásokat a dél-európai országok felé az Európai Bizottság. A szankciós rendszerről szóló döntéshozatalban is ki akarja cselezni a Bizottság a visegrádi országokat.

Nagyot bukhat Magyarország - Máris reagált a kormány a kiszivárgott brüsszeli tervre

Az uniós pénzosztás során "nagyon veszélyesnek tartom azt, hogyha bárki valamifajta szubjektív politikai szempontrendszertől tenné függővé az európai uniós forrásokat" - így reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a HirTv-nek azokra a friss fejleményekre, hogy először az EU történetében politikai feltételekhez, a jogállamiság meglétéhez, kötnék az EU-pénzek kifizetését a 2020 utáni új uniós ciklusban.

Kiszivárgott Brüsszel új terve: hatalmas összeget vennének el Magyarországtól

Több tízmilliárd eurónyi uniós támogatást irányítanak át a 2021-2027-es uniós költségvetés drasztikusan módosuló szabályai miatt Lengyelország, Magyarország és Csehország felől a válság által erősen érintett dél-európai országok irányába - tudta meg a Financial Times, amely megszerezte a május 2-án megjelenő uniós költségvetési javaslat munkaanyagát. A cikk szerint az átalakítások különösen nyugtalanítóak lehetnek Lengyelországnak és Magyarországnak amiatt a már múlt héten kiszivárgott fejlemény miatt, hogy először az EU történetében politikai (jogállamisági) feltételekhez kötik a támogatások kifizetését. Egy régiós diplomata ki is mondta a lapnak: a mi régiónk rovására gazdálkodik a szűkös forrásokkal az Európai Bizottság, azaz tényleg pénzt fog veszíteni a régiónk.

Bejelentették! Brüsszel valóra váltaná a magyar kormány rémálmát

Először az EU történetében politikai feltételekhez akarják kötni a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését - jelentette be ma Günter Öttinger uniós költségvetési biztos a Bruxinfo beszámolója szerint. Egy ilyen elképzelést korábban már sokszor belengettek, aztán kihátráltak belőle, mert nem igazán lehet objektíven megcsinálni, és az EU egységét is veszélybe sodorja. Ha valahogy mégis átvinnék a tervet, az azt jelentené: ha nem független a tagállami kormányoktól az igazságszolgáltatási (bírósági) rendszer, akkor Brüsszel nem fizetné ki az uniós támogatásokat. A mai jelzés első hallásra kifejezetten rossz hír főként Lengyelország és Magyarország számára, hiszen brüsszeli nézőpontból bajok vannak a független igazságszolgáltatással, a jogállami működéssel, és erről elsősorban a lengyelekkel komoly vitákat folytat évek óta az Európai Bizottság. Közben az is jól látszik, hogy a 2020 utáni EU-s költségvetés erősen migrációs fókuszú is lesz, ami szintén feszültségforrás a két ország, illetve a Bizottság viszonyában.

Nem bírják a cégek a magyar gazdaság tempóját: nem adnak ajánlatot a közbeszerzésekre (3.)

Az elmúlt három hónapban rohamosan nőtt azon közbeszerzési eljárások száma, amelyeket jogszabályi kötelezettség alapján az egyetlen benyújtott ajánlat miatt érvénytelenné kellett nyilvánítani - jelezte a Transparency International Magyarország mai szakmai konferenciáján Csányi István.

A választások előtti napokban 700 cégnek kedveskedett milliárdokkal a kormány

Múlt csütörtöktől máig 696-tal nőtt a nyertes EU-pályázattal rendelkező magyar cégek száma, amelyek együtt mintegy 17 milliárd forintot nyertek - derül ki a Portfolio vizsgálatából. Ez azt jelenti, hogy miközben a választási eredményekre koncentrált az ország, az utóbbi napokban rengeteg pályázati döntés született meg.

Elosztották az EU-pénzeket - Mi lesz így Magyarországgal?

A napokban több ezer uniós pályázati nyertest hirdetett ki a kormány, így a 2014-2020-as ciklus forrásainak 93%-át már elosztotta, a felét pedig már ki is fizette, Brüsszelből viszont eddig még az ötödét sem kapta meg - derül ki szokásos hónap elei elemzésünkből. Ennek néhány fontosabb üzenete:

• Az EU-pénzek növekedésélénkítő hatása 2019 után várhatóan lecseng majd, így nagyon kell az utólagos brüsszeli átutalás
• Ha ezek gond nélkül megjönnek, dúskálni fog az új kormány a pénzben a következő években, rengeteg beruházást megfinanszírozhat
• Ha viszont elakadnak a pénzek, úgy komolyabb növekedési problémák is előállhatnak 2-3 éves távon.
• Egyelőre a gyorsan kiosztott források hosszabb távú gazdasági hatásairól, és a projektek fenntarthatóságáról keveset tudunk.

Kifizették a választások előtt a tízmilliós prémiumokat az EU-pénzek pörgetéséért

Az EU-pénzek tavalyi nagyon magas kifizetési céljának teljesítéséért kifizették az érintett mintegy 3000 közszféra-dolgozónak az akár 24 havi céljuttatásokat, ami havi 350 ezer forintos fizetésnél fejenként átlagosan 8,4 millió forintot jelent - tudta meg nemhivatalos forrásból a 24.hu. Vannak, akik ennél sokkal többet is megkaphattak és az egész akció akár 7 ezer embert is érinthetett, akik együtt akár 45 milliárd forintnyi bónuszt is megkaphattak a választások előtt.

Rendkívüli programból osztott pénzt a kormány: dolgozónként 1,5 millió forintot lehetett kapni

Több mint 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el 293 vállalkozás a "Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása" program keretében - jelentette be Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a támogatással több mint 2000 új munkahely létesítéséhez, valamint 3600 munkahely megőrzéséhez járul hozzá a kormányzat, érdemben javítva ezzel a kkv-szektor versenyképességét.

Hirtelen több ezer uniós pályázati nyertest kihirdettek ma

Több mint 2330 mikro-, kis- és középvállalkozás nyert a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) 16 pályázati felhívásának keretében összesen 52 milliárd forintnyi támogatást - jelentette be ma Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára az MTI-n.

Kapjuk vissza végre az országunkat! - Csúfosan áll a gigantikus kísérlet

Amint kilépünk az EU-ból, visszakapjuk az országunkat, heti 350 millió fontot irányítunk át az uniós költségvetés helyett az egészségügybe és korlátozzuk a bevándorlást - ezek voltak a Brexit-kampány fő üzenetei. A napra pontosan egy éve elindított brit kilépési folyamat félidejére azonban egészen máshova, sokkal hátrányosabb helyzetbe vergődött el a brit kormány jórészt amiatt, mert a 27 másik uniós tagállamot eddig vasfegyelemmel egységben tartotta a német-francia tengely. Ha ez a meglepő összefogás kitart, nagyon valószínű, hogy a britek tényleg hátrányosabb helyzetbe keverednek a kilépéssel az EU-tagsághoz képest. A bűvös kifejezésről persze sosem szabad megfeledkezni: semmi sem dőlt még el, amíg minden kérdésről meg nem állapodnak a felek.

Óriási üzlet a pékáru piacon: nagy pénz van a fagyasztottban

Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb magántőke-társasága befektet az adriai térség egyik legnagyobb fagyasztott pékáru-gyártójába.

Már szinte a teljes 2020-ig járó uniós költségvetési keretet odaítélte a kormány

A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklus teljes keretének már csak 8 százalékát, 708 milliárd forintot kell odaítélni a pályázóknak - olvasható a Világgazdaság keddi számában.