gazdaságfejlesztés

Kevesebb EU-s pénzzel fenyeget minket a német vezető, Szijjártó gyorsan visszaszólt

Új elemet dobott be a fenyegetésébe a német kormányba készülő Martin Schulz, aki már többször is pénzügyi retorziókat helyezett kilátásba Magyarországnak és Lengyelországnak azért, mert nem fogadnak be menekültet. Az SPD elnöke ugyanis azt mondta egy pénteki lapinterjúban, hogy Németországnak nem kellene annyi EU-s pénzt befizetnie a 2020 utáni következő uniós kasszába, mint szokott, mert a két legnagyobb haszonélvező tagállam kibújik a menekültválság terhei alól, az elosztási mechanizmusból. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rögtön visszaszólt, szerinte Schulz nincs tisztában az alapvető tényekkel, noha Magyarország és Lengyelország tényleg az a két tagállam, amely egyetlen menekültet sem vett át görögöktől és az olaszoktól. A német kormányalakítás egyébként kifejezetten vontatottan halad, az emberek nem is igazán akarnak nagykoalíciót:

Zsiday: Csodálatos helyzetben van a magyar kormány

A következő 2-3 évben még kitarthat a magyar gazdaság kedvező időszaka, a 10% körüli béremelések fennmaradhatnak. Az uniós pénzek és lakossági fogyasztás nélkül azonban a magyar gazdaság alig növekedne - fejtette ki véleményét a hvg-nek adott interjújában Zsiday Viktor befektetési szakember.

Elképesztő hajrá: egy hónap alatt az összes EU-pénz ötödét elosztották

Egyetlen hónap alatt, tavaly decemberben 1660 milliárd forintnyi EU-támogatás nyerteséről hoztak döntést Magyarországon, ami a 7 évre szóló keret közel ötödét teszi ki, azaz extrém mértékben megugrott a megítélt támogatások összege - derül ki szokásos hónap eleji összesítésünkből. A hajrá után most már ott tartunk, hogy a teljes pályázati keret 90%-át elosztották a hatóságok. A kifizetett EU-támogatások is iszonyatosan meglódultak decemberben a beígért sokhavi bónuszok miatt, és adatbázisunk szerint öt nagy fejlesztési területen a maximális kifizetési cél is teljesült, így akár 24 havi bónusznak is örülhetnek az érintett dolgozók.

Nagyobb EU-s büdzsé készül, de ez nem feltétlenül segít Magyarországnak

Nagyobb EU-s büdzsé készül, de ez nem feltétlenül segít Magyarországnak

Egyre több jel és nyilatkozat mutat abba az irányba, hogy megváltozik az évtizedes szigorú német hozzáállás a közös EU-s költségvetés méretéhez, azaz több uniós forrásra van kilátás, de ez nem feltétlenül lenne automatikusan kedvező Magyarországnak - rajzolódik ki abból az évindító anyagból, amit a Financial Times tett közzé.

Csepreghy: több lépéssel stabilizáljuk az EU-pénzek élénkítő hatását

A Brexitből fakadó veszélyek miatt továbbra is indokolt az uniós források gyors itthoni elosztása, hogy ne legyen kapkodás a projektek végrehajtásával - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint bár illúzió, de törekedni kell a dömpingszerű uniós pénzkifizetés gazdasági hatásainak elnyújtására, pontosabban a 3 százalék feletti gazdasági növekedés megszilárdítására. Erre több stratégiája is van a kormánynak, így például a nagy útépítések elnyúlnak 2022-ig, de még ezt megelőzően a több projektet elnyerő, és az elszaladó költségekre panaszkodó projektgazdáknak rangsorolniuk kell a projektjeik között. Ez az építőipari kapacitáskorlátokat is oldja, ahogy egy készülő NGM-pályázat is ezt célozza. Az Európai Bizottság által belengetett eurócsatlakozást támogató eszközhöz óvatosan áll a kormány, de persze a plusz pénz tekintetében "A magyar kormány nem lehet a saját maga ellensége" - fogalmazott.

Orbán: működne a magyar gazdaság EU-pénzek nélkül is

Az EU-pénz nem ajándék az országnak, és nélküle is lehet működtetni a magyar gazdaságot, mert nem az a növekedés motorja - többek között ezeket hangsúlyozta az MR1-Kossuth Rádió ma reggeli adásában Orbán Viktor. A kormányfő szerint akkor is lenne gazdasági növekedés, ha nem jönne az EU-pénz, mert hozzáigazítanák a gazdaságpolitikát. A Magyar Nemzeti Bank éppen tegnap publikálta inflációs jelentését, amelyben az áll, hogy az EU-pénz "meghatározó tényező" a növekedésben és "érdemben hozzájárul" a GDP-bővüléshez, így amikor a pénzfelhasználás lassul, a beruházások és a gazdasági növekedés is lassulni fog 2019-2020-ban.

Fitch: a lengyelek EU-pénze múlhat a súlyosbodó brüsszeli vitán

Rövid távon várhatóan nem lesz érdemi hatása a gazdasági növekedésre és az közpénzügyi folyamatokra annak a tegnapi fejleménynek, hogy az Európai Bizottság a hetes cikkely szerinti eljárás megindításáról döntött Lengyelországgal szemben - fejti ki álláspontját mai közleményében a Fitch Ratings. Azt is hozzáteszi azonban a hitelminősítő, hogy a fejlemény nagyon rossz abból a szempontból, hogy éppen most kezdődnek a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésről szóló egyeztetések.

Ömlik a pénz Brüsszelből, mégis rekordközeli deficitre készül a kormány

Mivel a korábbi prognózissal ellentétben befutnak szilveszterig a nagy összegű brüsszeli átutalások a költségvetésbe, ezért a javuló büdzséhelyzetet arra használja a kormány, hogy nem a minimális, hanem a maximális célhoz közelítő EU-támogatást fizet ki 2017-ben - tudta meg a Portfolio megbízható forrásból. Ez azt jelenti, hogy a november végi 1925 milliárdról 2500-2600 milliárd forint közé felugorhat szilveszterig az összes idei uniós kifizetés. A kormányzati terv lényeges következménye, hogy kalkulációink szerint minden idők egyik legnagyobb éves pénzforgalmi deficitje alakulhat ki 2017-ben, ami a GDP 5%-át is elérheti.

A kötelező magyar euróra emlékeztet Juncker

"Eső előtt köpönyeg Európának" címmel jelent meg a mai Világgazdaságban Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök cikke, amelyben összefoglalja azokat a bizottsági erőfeszítéseket, amelyek az EU egységét és az eurózóna stabilitását hivatottak elérni, emlékeztet a magyar euróbevezetés szerződésben vállalt kötelezettségére és rámutat a múlt héten Brüsszelben ismertetett további integrációs tervekre is.

Magyarország a második az EU-pénzek lekötésében

Magyarország a második az EU-pénzek lekötésében

Az Európai Bizottság szerdán közzétett jelentése szerint idén októberig az öt uniós strukturális és beruházási alapból összesen 278 milliárd eurót kötöttek le különböző projektekre az uniós tagországok, ami közel a felét jelenti a teljes 2014-2020-as keretnek a tagállami hozzájárulásokkal együtt számolva (638 milliárd euró). A 43%-os arány az időarányosnál kisebb, hiszen a 7 éves uniós ciklusnak már túl vagyunk naptárilag a felén, de a ciklus lassú indításához képest végülis nem olyan nagy a lemaradás. Magyarországon a friss adatok szerint a 7 éves keret bő 78%-a van már lekötve nyertesekkel, ami a második legmagasabb az összes tagállam között az írek 79%-os aránya után.

Csepreghy: csak 3% feletti növekedéssel tartható fenn a mostani gazdaságpolitika

Bár az elmúlt években már jelentősen csökkent az EU-pénzek aránya az állami beruházásokban 60% körülre, de az lenne az ideális, ha ez tovább csökkenne 50% alá - mondta el Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese az Origónak adott interjúban azt is hangsúlyozta: "Csak akkor tudja a kormány tovább folytatni a mostani gazdaságpolitikáját, és bővíteni a különféle társadalmi csoportoknak jutatott összegeket, ha a gazdaság 3 százalék feletti növekedést tud produkálni hosszú éveken keresztül."

Több száz magyar cég örülhet: 43 milliárdnyi EU-pénzt nyertek

Közel 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el 430 mikro-, kis- és középvállalkozás versenyképességének javítására és termelésének erősítésére, amellyel összesen 78 milliárd forintnyi beruházás fog megvalósulni - jelentette be Rákossy Balázs. A Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós forrásokért felelős államtitkára a közleményben hangsúlyozta: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében klaszterszervezetek, társadalmi célú vállalkozások és társadalmi szervezetek is elnyertek összesen közel 3 milliárd forintot fejlesztéseik támogatására, különböző foglalkoztatási programok megvalósítására.

Magyar euróbevezetés: csak cukorkát, nem maffiaajánlatot kaptunk ma Brüsszeltől (2.)

A Gazdasági és Monetáris Unió elmélyítésére tett ma átfogó javaslatokat az Európai Bizottság és ezek minden eleme afelé mutat, hogy lehetőleg Magyarország is lépjen be az eurózónába, amelyhez ösztönzőket is kap. Fontos, hogy ezek az ösztönzők csak lehetőséget jelentenek, azaz nem kényszerítik az országot a pénzcserére. Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos a brüsszeli sajtótájékoztatón ki is mondta, hogy a mai ajánlatot nem úgy kell kezelni, mint a Keresztapa című filmbeli "visszautasíthatatlan" ajánlatot, sokkal inkább lehetőségként. Moscovici a Portfolio kérdésére is válaszolt, igaz homályban hagyta a magyar szempontból egyik legfontosabb kérdést a 2020 utáni EU-támogatásokkal kapcsolatban.

Ömlenek az EU-pénzek a magyar gazdaságba, pedig Brüsszel még nem fizetett

Ömlenek az EU-pénzek a magyar gazdaságba, pedig Brüsszel még nem fizetett

Az októberi 165 milliárd után novemberben 183 milliárd forintnyi EU-pénzt fizettek ki a magyar hatóságok a nyerteseknek, és a hivatalos pályázati adatbázis szerint a legtöbb pénzt most szokatlan módon a környezetvédelmi és energiahatékonysági projektekre adták - derül ki szokásos havi elemzésünkből. Mindez azt jelenti, hogy a 7 évre szóló uniós támogatási keret közel 40%-a már a pályázóknál van, és a kormány két idei fontos számszerű célja is a jelek szerint elérhető szilveszterig. A kormény által megelőlegezett gyors kifizetési tempó mellett azonban az EU-tól alig érkeztek még tényleges források, ebben a régiós országokhoz képest le vagyunk maradva. A legfrissebb információink szerint azonban több százmilliárdos átutalás jön még Brüsszelből az év végéig, így a magyar számok jelentősen emelkedhetnek.

Csepreghy: már nem függ annyira az állam az EU-pénzektől

Míg 2010-ben az állami beruházások 95%-a nem valósult volna meg EU-s forrás nélkül, addig ez az arány ma már legfeljebb 60%, a többi mögött a magyar költségvetés áll, így már nem függ annyira a magyar állam az EU-pénzektől - hangsúlyozta a Világgazdaságnak adott interjúban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.

Újra az EU-pénzekről vitázik a magyar parlament

Újra az EU-pénzekről vitázik a magyar parlament

Egy korábbi jogszabályi kötelezettség nyomán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára hétfőn, december 4-én újra az EU-pénzekről, a 2014-2020-as fejlesztési források eredményeiről és felhasználási tapasztalatairól lesz vitanap a magyar parlamentben. Ez nyilván újra alkalmat ad arra, hogy áttekintsék a képviselők a ciklusból eltelt közel 4 évet, és jópár aktuális téma is felmerülhet a "vita" során.

41 milliárddal több gazdaságfejlesztési EU-pénzt oszthat ki a kormány

Megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely alapján összesen 41 milliárd forinttal bővült a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatain elosztható források mérete. Jó hír a cégeknek, hogy az egyik legnépszerűbb pályázat (GINOP-1.2.1-16) keretösszege a változások eredményeként csaknem duplájára ugrott, így sokkal több nyertest lehet kihirdetni. Az is fontos, hogy a változások alapján öt új pályázati konstrukció szerepel az idei menetrendben.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újult erővel támad a fertőzés, ami Magyarországon is halálozással járt - Már a hazai járványhatóság is figyelmeztet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.