A forint tegnapi erősödésével visszajött a történelmi mélypont közeli szintről, szerda napközben változatos, de nem túl intenzív mozgást látunk. A régiós devizák viszont minimálisan gyengülnek, és a dollár is erősödik az euróval szemben, ez pedig általában a forint leértékelődését hozza.
A forint szinte egész évben a 360-as szint alatt tartózkodott az euróval szemben, eddig rendre beleütközött a fontos technikai korlátba. Az EURHUF ma reggel is megkóstolta a 360-at, de pont úgy, ahogy az előző hetekben mindig, ma is lepattant róla. Aztán megérkeztek a reggeli járványadatok, és a jegyzés átvitte a technikai szintet.
Csütörtökön kisebb hullámvasút alakult ki a forint piacán, az euróval szembeni jegyzés a 350-es szint közelében mozog a korábbi napok gyengülését követően.
Egyetlen eurócentnyi többlettámogatást sem ad Magyarországnak az Európai Bizottság a koronavírus válság kezelésére a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus keretén felül, így tévesek a plusz EU-pénzről szóló állítások – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Perényi Zsigmond. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára azt viszont elismerte, hogy a Bizottság által lazított állami támogatási és EU-s pénzfelhasználási szabályok tényleg megkönnyítik a tagállami kormányok dolgát, hiszen rugalmasabban tudják felhasználni a 7 évre euróban járó támogatásokat. Utóbbiak a forint gyengülése és a keret túlvállalása miatt itthon jelentősen tovább bővülnek: Perényi jelzése szerint idén nyárig akár több mint 1000 milliárd forintnyi EU-pályázati keret jelenik meg.
Az előleg visszafizetési szabály változtatása és a gyorsított támogatás kiutalás összesen mintegy 515 milliárd forintnyi többletlikviditást jelent a magyar költségvetés számára, ami könnyíti a koronavírus-válság elleni küzdelem finanszírozását – hangsúlyozza ma kiadott tájékoztatójában az Európai Bizottság. Mindezt a magyar költségvetési mozgásteret több százmilliárd forinttal tovább növeli az a brüsszeli javaslat is, hogy a 2020/21-es pénzügyi évben az eddigi 85%-ról 100%-ra emelkedjen az uniós társfinanszírozási ráta, azaz a magyar állami költségvetésnek ne kelljen nemzeti önrészt fizetnie az itthoni új fejlesztéseknél. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az EU a 2014-2020-as ciklusra Magyarországnak járó 25 milliárd eurónyi strukturális és beruházási alapbeli támogatást megemelte volna, azaz nincs plusz támogatás, de ezt nem is teheti meg, hiszen egyhangú tagállami jóváhagyást igényelne. Ezzel együtt is nagyon jól jön most a bajban az a gyors és sok százmilliárd forintban mérhető likviditási segítség, amit "Brüsszel" minden rendelkezésére álló eszköz mozgósításával nyújt Magyarországnak.
Mivel a magyar kormány a 7 évre szóló EU-pénzeknek már több mint 100%-át elosztotta, így elvileg nem segít rajtunk az a hétvégi példátlan uniós döntés, hogy a koronavírus elleni küzdelemre lehet fordítani a még megmaradt fejlesztési forrásokat. Azért távolról sem ilyen rossz a helyzet, hiszen igenis azonosítani tudunk több milliárd eurónyi gazdaságfejlesztési mozgásteret három főbb ok miatt, így mégiscsak nagyon jól jön a friss EU-s döntés.
Három főbb ok miatt év végéig összesen még 800-1000 milliárd forintnyi új EU-pályázat nyílik a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus terhére – jelezte a Világgazdaságnak adott interjúban Perényi Zsigmond. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára úgy látja, hogy a tavalyi 4,9%-os magyar GDP-növekedésből 1,2-1,5%-pontot az EU-pénzek hatása magyarázott, és jelentős hatékonyságnövekedést lát a magyar vállalkozásoknál a kiosztott források hatására.
Azzal, hogy ma 339-ig esett a forint az euróval szemben, meggyőzően áttörte az árfolyam a 11 éves trendvonalat és így jelentős tér nyílt ki felfelé az EURHUF előtt. Technikai elemzési alapon könnyen elképzelhető 1-2 hetes távon a 350 körüli euró.
A korábbinál is nagyobb figyelmet kap a forint gyengülése, hiszen hétéves csúcson jár az infláció. Bár az MNB-nek hivatalosan nincs elvárása, hogy miként alakuljon a forint árfolyama, nyilvánvaló, hogy annak alakulását nem tudja figyelmen kívül hagyni, amikor az inflációt próbálja a cél közelébe kormányozni. Éppen ezért izgalmas kérdés, hogy mennyire zavarja a jegybankot a forint rekord gyenge szintje, és akar-e rá reagálni.
Kedd délelőtt új történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, 337 felett is járt a jegyzés, majd onnan kezdett visszakapaszkodni, délutánra komoly erősödést láttunk.
A héten újabb mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, megnéztük, hogy milyen csatornákon keresztül befolyásolja a gyengülő forint a négy tőzsdén jegyzett hazai nagyvállalat, az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom működését.
A vállalatok most tervezik a következő üzleti évüket, ezért kiemelten fontos, hogy szeptemberben hogyan alakul a forint árfolyama. Ha tovább gyengül a forint, akkor magasabb lesz az infláció, és az importáló vállalatok problémákkal nézhetnek szembe.
4% feletti és gyorsuló inflációra, 330-ot meghaladó, új történelmi mélypontot jelentő euró-forint árfolyamra, valamint a hosszú hozamok infláció által gerjesztett emelkedésére lenne szükség ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank szakítson extrém laza monetáris politikája melletti elköteleződésével, és gyorsabb szigortásba kezdjen - vélik a Morgan Stanley elemzői. A bankház szakértői több érvet is felsorolnak amellett, hogy miért különös az MNB erős elkötelezettsége a nagyon alacsony kamatok mellett.
Az amerikai gazdaság lassul, de recessziótól nem kell tartani, a magyar gazdaság szintén fékezhet idén, azonban az idei első negyedévben még kitarthat az 5% körüli éves dinamika, miközben az euróövezet továbbra is gyengélkedik, de azért már látszódnak jelei annak, hogy a mélyponton túl vagyunk - hangzott el a Raiffeisen Bank mai sajtótájékoztatóján. Török Zoltán, a bank vezető elemzője szerint idén nem várható jelentős forintgyengülés, alapesetben maradhat az árfolyam a 320-as szint környékén. Ahhoz, hogy 330 feletti, új történelmi mélyponttal találjuk szembe magunkat, egy tavalyihoz hasonló feltörekvő piaci pánikhangulatra lenne szükség.
A Magyar Nemzeti Bank március kamatdöntésével, pontosabban az azt követő kommunikációjával padlóra küldte a forintot. A hazai fizetőeszköz azóta sem tud érdemben erősödni az euróval szemben, amin (most úgy néz ki) tartósan csak egy nagy jegybanki fordulat tudna változtatni.
Sokakban felmerülhetett már az a gondolat, hogy a Magyar Nemzeti Bank, annak ellenére, hogy nincs kimondott árfolyamcélja, minden lehetséges eszközzel igyekszik megakadályozni a forint túlzott erősödését. Az MNB márciusi kamatdöntését követő kommunikációja újabb bizonyíték lehet erre. A piaci szereplők többségét meglepte az ülést követő jegybanki kommunikáció, ha jobban megnézzük azonban az összképet, több magyarázat is van rá, mit miért tett az MNB, ugyanis nagyon kényes helyzetben kell manővereznie kimondott és kimondatlan céljai szem előtt tartásával. Ez egyelőre sikerült neki, a jövőben azonban komoly kihívás elé állíthatja a döntéshozókat ez az összetett célrendszer. De miért kellett közbelépnie a jelentős forinterősödést követően az intézménynek? Milyen veszélyek leselkednek az MNB-re, ami miatt kényelmetlen döntéskényszerbe kerülhet? Illetve miért a lakossági állampapírok jelenthetik a megváltást a jegybank számára? Többek között ezen kérdések megválaszolásával igyekeztünk kontextusba helyezni a nagy jelentőségű márciusi MNB kamatdöntő ülést, illetve az azt kísérő kommunikációs zsonglőrködést.
A Societe Generale elemzése szerint nem elhanyagolható veszélye van annak, hogy Donald Trump a közeljövőben autóipari vámok kivetéséről dönt majd, aminek a magyar gazdaság, ezen keresztül pedig a forint lenne a legnagyobb vesztese a régiónkból. Épp ezért dollár vételét javasolják a forint ellenében három hónapos időtávon.
Az átmeneti, júliusi megnyugvás ellenére még mindig nagyon nagy összegű külföldi tőke spekulál a forint további gyengülésére: április közepe és június vége között mintegy 800 milliárd forint értékű forintgyengülésre játszó pozíciót építettek ki a külföldi piaci szereplők, ami azóta sem épült le - olvasható le a Magyar Nemzeti Bank által közzétett ábrakészlet egyik grafikonjáról. Bár a forintnak sikerült júliusban elmozdulnia történelmi mélypontjától, a vele szembeni short pozíciók állományában nem látszik jelentős csökkenés, vagyis szó sincs arról, hogy a külföldi befektetők megfutamodtak volna. Ebből kifolyólag továbbra is jelentős spekulatív nyomás alatt áll a hazai fizetőeszköz.
Bár a Magyar Nemzeti Banknak sikerült átvészelnie a forint június végi zuhanását anélkül, hogy szerepéből kibújva bedobta volna a törölközőt, azok a globális és országspecifikus tényezők továbbra is jelen vannak, amelyek a nyár első hónapjában a forint jelentős gyengülését, illetve a hazai hozamok hirtelen emelkedését okozták. Épp ezért érdemes lesz figyelni, hogy lép-e valamit a jegybank a keddi kamatdöntő ülésen. A Portfolio által megkérdezett szakértők nem számítanak arra, hogy az MNB változtatna a kamatokon, vagy valami komoly bejelentéssel állna elő holnap, szeptemberben azonban már nagyobb izgalmakra készülhetünk.
Csaknem pontosan egy évtizede, 2008 júliusában érte el abszolút árcsúcsát az olaj. A több mint 140 dolláros szintről az árfolyamról azóta csaknem feleződött, a magyarországi benzin- és gázolajárak azonban ennek ellenére jelenleg 20-25 százalékkal magasabbak, mint akkor voltak. A jelenség okát elsősorban a forint dollárral szembeni gyengülésében, valamint az üzemanyagot terhelők adók emelésében kell keresnünk.
130 befektető adott be ajánlatot, háromszoros volt a túljegyzés.
A New York-i főügyész indított pert a Citigroup ellen.
Egész életében kísérteni fogja a kudarc.
Bőven vannak alternatívák.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
