Tegnap a forint öthavi mélypontra esett az euróval szemben, miután az MNB Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal vágta az irányadó rátát. A gyengülés nem volt jelentős, ami vélhetően a kommunikációs körítésnek köszönhető: Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen elmondta, hogy átmeneti jellegű gyorsításról van szó, a középtávú kamatpálya pedig nem változott. A gyengülés mindenesetre ezt követően szerdán is folytatódik.
Hullámzó volt a forint árfolyama a hétfői kereskedésben: a reggeli, majd délutáni erősödési hullámból visszafordulás következett be, így kora estére 387 fölé lendült az euró jegyzése. A héten érkező amerikai inflációs adat az egész világpiacot megrázhatja, ami a forint árfolyamára is hatással lehet.
Múlt hét végén rövid időre úgy tűnt, hogy megmenekülhet a forint, a vasárnapi brüsszeli fenyegetés hírére azonban újabb pofont kapott a magyar deviza, és egészen tavaly október óta nem látott szintre gyengült a magyar fizetőeszköz az euróval szemben. Jelenleg egy kritikus szinten mozog az árfolyam, éppen ezért megnéztük, hogy meddig tarthat még a forint vesszőfutása.
Bő kéthetes mélypontjára került a forint, mind az euró (383), mind pedig a dollár (345) ellenében egy szerdai hirtelen leértékelődési hullám nyomán. Cikkünkben összefoglaljuk a háttérben meghúzódó okokat.
A 2022 novemberi adatok tanúsága szerint az élelmiszer-infláció Közép-Kelet-Európában 20-30 százalék körül alakul, hazánkban ennél lényegesen magasabb, 40 százalék fölötti. A sok évtizedes csúcsot jelentő áremelkedés okainak vizsgálata azt mutatja, hogy az élelmiszerek árának emelkedését felerészben külső tényezők (energia- és alapanyagárak emelkedése, ellátási láncok zavarai, időjárási tényezők) okozzák, melyek különösen erősek voltak az ukrán-orosz konfliktushoz közeli országokban. Az élelmiszerárak növekedésének másik felét belső, országspecifikus tényezők magyarázhatják, amelyek közül legerősebb tényezőnek az árfolyam alakulását tekinthetjük. Az árfolyamváltozástól szűrt magyar élelmiszerinflációs adat belesimul a környező országok hasonló adataiba. A hazai tényezők közül szintén a magasabb élelmiszerárak irányába hatottak a 2022-ben megváltozott adózási szabályok (népegészségügyi termékadó, kiskereskedelmi adó, jövedéki adó), a dinamikus (minimál-)bér emelkedés, valamint egyéb árazási tényezők is. Azonban téves az a következtetés, mely szerint a kormány által bevezetett élelmiszerár-stop növelné a hazai élelmiszer-inflációt, az élelmiszerár-stop összességében árleszorító hatással bír.
Az infláció emelkedésével párhuzamosan beindult a kötvénypiaci hozamok emelkedése is, itthon legutoljára 10 éve láttunk ehhez hasonló hozamokat. Mindez az árfolyamok esésében, végső soron pedig a magyar kötvényalapok rossz teljesítményében csapódott le. Úgy tűnik azonban, egyre közelebb kerülünk a fordulathoz: a rövid kötvényalapok már kezdenek magukhoz térni, a recesszió pedig elhozhatja a hosszú futamidejű kötvények feltámadását is. A magyar befektetők pedig láthatóan készülnek erre: idén eddig kötvényalapokba áramlott a legtöbb friss megtakarítás.
A kedvező nemzetközi tőkepiaci hangulat ellenére nagy esésben van ma a magyar tőzsde, miután tegnap kihirdették itthon a háborús veszélyhelyzetet (és erre alapozva hamarosan új intézkedéseket is bejelenthet Orbán Viktor miniszterelnök), illetve Virág Barnabás jegybanki vezető arról beszélt, hogy várhatóan lassítani fogják a szigorítási tempót az MNB jövő keddi kamatdöntésén. Ma pedig érkeznek a friss bejelentések, többek között az MNB a kamatstop esetében javasolt célzott meghosszabbítást. Mindezek következtében nagyot esett a forint a vezető devizákkal szemben, illetve elsősorban az OTP-n keresztül adják a befektetők a magyar tőzsdét.
Tegnap kéthetes mélypontjára gyengült a forint, és ma is 377 felett indult a kereskedés a hazai bankközi piacon. A régiós devizák erős ellenszélben vannak, a fejlett országok (főleg az Egyesült Államok) kamatemelési szándékai, illetve a geopolitikai helyzet útját állja az erősödésnek. A forint április első felében 380 feletti szintről 370-ig vissza tudott erősödni, de néhány nap alatt vissza is gyengült az árfolyam.
Az imént a forint árfolyama elérte a 400-as szintet az euróval szemben. Ma reggel még 380 körül kezdte a napot a forint, azóta ütemes leértékelődést mutat.
Az amerikai kötvényhozamok jelentős emelkedése, a német választási eredmény üzenete, az európai gázválság miatt is magasabb infláció, továbbá az MNB vártnál lassabb kamatemelési pályája mind tényező abban, hogy a forint mára kéthavi mélypontra esett az euróval szemben a 360-as szint közelében – jelezte a Portfolio-nak név nélkül egy budapesti banki devizakereskedő, illetve egy elemző. A piaci kockázati étvágyat az is rontotta, hogy Kínában a klímavédelmi célú energetikai átállás jegyében a szénerőművek kevesebb tüzelőanyaghoz jutnak, így nagy nyugati cégek gyáregységeiben is fékezni kellett a termelést áramhiány miatt és ez csak tovább rontja a koronavírus miatt egyébként is romló gazdasági növekedési kilátásokat Kínában és Ázsiában is. A napon belül frissülő forintpiaci percről-percre cikkünk itt érhető el.
A keddi és főként a szerdai forintesés figyelemre méltó volt, mert fontos szinten esett át a forint és kicsit a régiós tendenciákból is kilógott, mindezzel pedig két hónapja nem látott gyenge szintre került a magyar fizetőeszköz az euróval szemben a 360-as szint közelében. Mindez azután történt, hogy hétfőn és kedden is megígérte a Magyar Nemzeti Bank vezetése a folytatódó kamatemelési sorozatot és meghatározó jelentőségű júliusi döntést vetített előre, így a piaci kamatemelési várakozások is tovább emelkedtek. A látszólag furcsa forintesés mögött röviden összefoglaljuk a főbb okokat és azt is, hogy technikai elemzési alapon melyik szintekre kell nagyon figyelni.
A forint csütörtökön még tovább esett az euróval és különösen a szárnyaló dollárral szemben, miközben amint megírtuk: a kamatemelési várakozások tovább erősödtek a határidős piacon. Megkérdeztünk gyorsan egy devizapiaci szakértőt, hogy ő mit gondol, hogyan látja most a folyamatokat.
A forint tegnapi erősödésével visszajött a történelmi mélypont közeli szintről, szerda napközben változatos, de nem túl intenzív mozgást látunk. A régiós devizák viszont minimálisan gyengülnek, és a dollár is erősödik az euróval szemben, ez pedig általában a forint leértékelődését hozza.
A forint szinte egész évben a 360-as szint alatt tartózkodott az euróval szemben, eddig rendre beleütközött a fontos technikai korlátba. Az EURHUF ma reggel is megkóstolta a 360-at, de pont úgy, ahogy az előző hetekben mindig, ma is lepattant róla. Aztán megérkeztek a reggeli járványadatok, és a jegyzés átvitte a technikai szintet.
Csütörtökön kisebb hullámvasút alakult ki a forint piacán, az euróval szembeni jegyzés a 350-es szint közelében mozog a korábbi napok gyengülését követően.
Egyetlen eurócentnyi többlettámogatást sem ad Magyarországnak az Európai Bizottság a koronavírus válság kezelésére a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus keretén felül, így tévesek a plusz EU-pénzről szóló állítások – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Perényi Zsigmond. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára azt viszont elismerte, hogy a Bizottság által lazított állami támogatási és EU-s pénzfelhasználási szabályok tényleg megkönnyítik a tagállami kormányok dolgát, hiszen rugalmasabban tudják felhasználni a 7 évre euróban járó támogatásokat. Utóbbiak a forint gyengülése és a keret túlvállalása miatt itthon jelentősen tovább bővülnek: Perényi jelzése szerint idén nyárig akár több mint 1000 milliárd forintnyi EU-pályázati keret jelenik meg.
Az előleg visszafizetési szabály változtatása és a gyorsított támogatás kiutalás összesen mintegy 515 milliárd forintnyi többletlikviditást jelent a magyar költségvetés számára, ami könnyíti a koronavírus-válság elleni küzdelem finanszírozását – hangsúlyozza ma kiadott tájékoztatójában az Európai Bizottság. Mindezt a magyar költségvetési mozgásteret több százmilliárd forinttal tovább növeli az a brüsszeli javaslat is, hogy a 2020/21-es pénzügyi évben az eddigi 85%-ról 100%-ra emelkedjen az uniós társfinanszírozási ráta, azaz a magyar állami költségvetésnek ne kelljen nemzeti önrészt fizetnie az itthoni új fejlesztéseknél. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az EU a 2014-2020-as ciklusra Magyarországnak járó 25 milliárd eurónyi strukturális és beruházási alapbeli támogatást megemelte volna, azaz nincs plusz támogatás, de ezt nem is teheti meg, hiszen egyhangú tagállami jóváhagyást igényelne. Ezzel együtt is nagyon jól jön most a bajban az a gyors és sok százmilliárd forintban mérhető likviditási segítség, amit "Brüsszel" minden rendelkezésére álló eszköz mozgósításával nyújt Magyarországnak.
Mivel a magyar kormány a 7 évre szóló EU-pénzeknek már több mint 100%-át elosztotta, így elvileg nem segít rajtunk az a hétvégi példátlan uniós döntés, hogy a koronavírus elleni küzdelemre lehet fordítani a még megmaradt fejlesztési forrásokat. Azért távolról sem ilyen rossz a helyzet, hiszen igenis azonosítani tudunk több milliárd eurónyi gazdaságfejlesztési mozgásteret három főbb ok miatt, így mégiscsak nagyon jól jön a friss EU-s döntés.
Három főbb ok miatt év végéig összesen még 800-1000 milliárd forintnyi új EU-pályázat nyílik a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus terhére – jelezte a Világgazdaságnak adott interjúban Perényi Zsigmond. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára úgy látja, hogy a tavalyi 4,9%-os magyar GDP-növekedésből 1,2-1,5%-pontot az EU-pénzek hatása magyarázott, és jelentős hatékonyságnövekedést lát a magyar vállalkozásoknál a kiosztott források hatására.
