A francia-német kapcsolatok rég nem voltak ilyen fagyosak: Scholz és Emmanuel Macron gyakran kerül nyilvános konfliktusba, most ráadásul a Mercosur-megállapodás kapcsán is ellentétes állásponton vannak – írja a Politico.
Szerdán a német és francia államfő Párizsban találkozik, hivatalosan az Elysée-szerződés 62. évfordulójának ünneplése alkalmából, amely a háború utáni megbékélésről és együttműködésről szóló megállapodást hivatalosította. A találkozó nem hivatalos oka az, hogy
az EU-nak sürgősen válaszokat kell találnia a védelmi politikára és a versenyképességre vonatkozó kihívásokra, valamint a Donald Trump visszatérése jelentette kockázatokra.
Bár vannak biztató jelek: a két fél azonos irányba húz a versenyképesség és a bürokrácia csökkentése terén. Brüsszelben már megkezdődött a francia-német javaslatok végrehajtása, és egy EU-s bürokrácia csökkentési tervet terveznek elindítani február elején. A Tiszta Ipari Megállapodás, amelyet Brüsszel február 26-án kíván bemutatni, három nappal a német szövetségi választások után, olyan ötleteket tartalmaz, amelyeket Párizs és Berlin is támogat.
Mindazonáltal Európa két legnagyobb gazdasága továbbra is élesen megosztott néhány, az EU számára legfontosabb kérdésben. Ilyen az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által tavaly megkötött Mercosur-paktum ügye is:
az EU egy új szabadkereskedelmi megállapodást kötött a latin-amerikai országokkal, amely egy 400 milliós piachoz segítheti az uniót.
Azonban Párizs ellenzi, mivel a mezőgazdasági termékek így csökkentett vámokkal juthatnának az Európai Unióba, ami a francia gazdák számára elfogadhatatlan. Scholz és Németország viszont támogatja a megállapodást.
Azonban a felek mégis egyezségre juthatnak, mivel Berlin főként az ipari termékek exportját tartja fontosnak, ezért bizonyos fokig hajlandó lehet az agrárkereskedelem szigorítására. Franciaországnak több szövetségese is van a vitában: Olaszország nem támogatja a megállapodást, Lengyelország vonakodik elfogadni, de nem zárkózik el a Mercosur-megállapodástól, ha a mezőgazdasági ügyekben korlátozások kerülnek a végleges, az Európai Tanács által elfogadott egyezménybe.
Az elmúlt időszakban ráadásul a francia–német-tengely problémái, a két belpolitikai válságai miatt lelassította az uniós döntéshozatalt. Mindez lehetőséget teremtett az EU soros elnökségét januártól betöltő Lengyelország számára, hogy a balti és skandináv országok támogatásával átvegye a kezdeményezést, ellensúlyt képezzen az unió irányításában.
Tehát a Macron–Scholz-találkozó most arról is szól, hogy Berlin és Párizs visszaszerezze az EU politikai vezetését.
Címlapkép: Olaf Scholz német kancellár köszönti Emmanuel Macron francia elnököt a kancellári hivatalban 2024. október 18-án Berlinben. A fotó forrása: Maja Hitij/Getty Images.
