Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke szerint november 1-jéig meg kellene változtatni a szabályozást ahhoz, hogy az összes devizahitelt forintosítani lehessen egy időben, vagy elhúzva.
Gyűjtőszámla nélkül, lényegében a Magyar Nemzeti Bank néhány hete közzétett javaslatának megfelelően rögzítenék egy bizonyos árfolyamon a devizaalapú jelzáloghiteleket, hogy legalább 20 százalékkal csökkenjenek a törlesztőrészletek - értesült a parlamenti folyósokon a Népszabadság.
A bankrendszer tagjai sikerként könyvelik el a Növekedési Hitelprogramot és szeretnék folytatni - hangsúlyozta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke kedden a Magyar Nemzeti Bankban tartott bankárreggelit követően újságíróknak. A bankszövetségben hétfőn komoly vitát folytattak a devizahitelekkel kapcsolatban, és bár ismerik az erőviszonyokat, a november 1-jei ultimátumot a mostani formában nem tudják elfogadni, mert a bankrendszer, a bankok nem tudják a kormány támogatása nélkül a problémát megoldani - közölte Patai.
A Magyar Nemzeti Bank és a People's Bank of China (PBC, a Kínai Népköztársaság jegybankja) között ma megkötött 10 milliárd jüan névértékű bilaterális devizaswap (devizacsere) keretmegállapodás Magyarország számára két szempontból lehet különösen előnyös: egyrészt elősegítheti a két ország közötti kereskedelem további fejlődését, másrészt a pénzügyi stabilitási kockázatok mérséklődéséhez is hozzájárulhat - írja a megállapodásról készített háttéranyagban Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Az anyagból az alábbiakban néhány hangsúlyosabb részt emelünk ki.
A People's Bank of China (a Kínai Népköztársaság jegybankja) és a Magyar Nemzeti Bank 2013. szeptember 9-én 10 milliárd jüan (mai árfolyamon kb. 371 milliárd forint) névértékű bilaterális devizacsere keret-megállapodást kötött a két ország közötti kereskedelmi és befektetési kapcsolatok támogatása érdekében - jelentette be ma a Magyar Nemzeti Bank.
A kormányzati sanyargatások, ijesztgetések és ultimátumok közepette igazi felüdülés a hazai bankszektor számára a Magyar Nemzeti Bank június elején indult Növekedési Hitelprogramja. A Portfolio.hu által megkérdezett bankok többsége a vállalkozók vártnál nagyobb érdeklődéséről és a beruházási célú hitelek viszonylag magas arányáról számolt be. A 750 milliárd forintos, legfeljebb 2,5%-os kamatozással továbbadható keretösszeg nagy részére szerződést kötöttek a bankok az ügyfelekkel az augusztus 29-ei határidőig, így a folyósítások tervezett része szeptember végéig megtörténhet. A programot valószínűleg hamarosan ismét meghirdeti a jegybank. A jövőre vonatkozóan van is a bankoknak néhány jobbító szándékú javaslatuk, amelyeket velünk is megosztottak.
Az IMF-től kapott állami és jegybanki hitelek augusztusi "végtörlesztése" miatt a hónap végére 3,2 milliárddal 30,55 milliárd euróra, csaknem négyéves mélypontra zuhantak Magyarország nemzetközi tartalékai - tette közzé ma reggel a Magyar Nemzeti Bank.
A magyar gazdasági adatok az alacsonyabb kamatok igényére utalnak, de a pénzügyi piacokon megfigyelhető bizonytalanság miatt a további monetáris lazítás melletti határozott elköteleződés veszélyes lenne - nyilatkozta Balog Ádám MNB-alelnök a Reutersnek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ebben a hónapban valószínűleg végrehajt még egy minimális mértékű kamatcsökkentést, de ezzel véget is érhet az enyhítési ciklus, tekintettel a forintgyengülésre és az egyre bizonytalanabb külső kockázati környezetre - vélekedtek csütörtöki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Csak olyan megoldást fog támogatni a jegybank, amely nemcsak egy vagy öt évre, hanem végleg rendezi - még ha nem is egy lépésben - a devizahitelekkel kapcsolatos problémákat - mondta a Heti Válasznak adott interjújában Balog Ádám, a jegybank alelnöke.
Surányi György szerint a Növekedési Hitelprogram csak időlegesen stimulálja a beruházási rátát. Wolf László szerint a rendelkezésre álló három hónap alatt nem lehetett alapos fejlesztéseket előkészíteni, így a program nagy része hitelkiváltásra szolgált.
A MasterCard finanszírozásában az MNB kezdeményezésére koncentrált piacfejlesztési program indul, amelyben a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Visa Europe is közreműködik. Az 1 millió eurós keretet Fejér megyében teszt jelleggel használják fel arra, hogy kedvezményesen juthassanak hozzá a kereskedők POS-terminálokhoz. Hemberger András, a MasterCard Europe igazgatója csalódott volt amiatt, hogy éppen a társaság által finanszírozott pilot program megkezdése előtt értesült Varga Mihály kártyapiacot szabályozó javaslatáról - hangzott el a jegybankban a programról tartott sajtótájékoztatón.
Pénteken a PSZÁF-MNB összeolvadásáról szóló salátatörvény egyik eldugott paragrafusában jelent meg az a fontos javaslat, amely összességében évente körülbelül 6 milliárd forintos bevételkieséssel is járhat a hazai bankok számára. A belföldi kártyás tranzakciókra vonatkozó interchange díjak korlátozása ugyanis ennyivel csökkenti szektorszinten a kereskedőktől az elfogadásért cserébe beszedett díjakat. Ha ezt a bevételkiesést a bankok teljesen áthárítják a kártyatulajdonosokra, akkor 6-700 forinttal drágulhatnak az éves kártyadíjak. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a megemelt tranzakciós illeték és az új szabályozás hatására díjköteles lesz a kártyahasználat. Ez pedig fájni fog az ügyfeleknek.
Az egész jogrendszeren átvezeti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) funkcióinak MNB általi átvételével kapcsolatos módosításokat az a törvényjavaslat, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken nyújtott be a parlamentnek.
A jegybank növekedési hitelprogramjának III. pilléreként meghirdetett devizacsere programok iránt nem volt nagy érdeklődés a bankok részéről. Az MNB azonban nem hagyja annyiban, ugyanis a devizacsere tenderek meghosszabbításáról döntött.
A jegybanki alapkamat csökkentése miatt közel 3 százalékkal csökkentek az általános hitelkamatok - hangzott el a jegybank Hitelezési folyamatok című, nemrég indított kiadványáról tartott sajtótájékoztatón. A THM-ek ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban továbbra is kiemelkedően magasnak számítanak. A forintkamatok esetén csökkenő, az eurókamatoknál viszont növekvő kamatfelárak figyelhetőek meg. A bankok a lakossági és a vállalati szegmensben is a hitelkereslet javulásáról számoltak be.
58,6 milliárd forintos kiadással számol az idei költségvetés a működő árfolyamgát esetében - közölte a Portfolio.hu érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ennek a felét hitelintézeti járadék formájában a bankoktól szedik be, a másik fele állami forrás. Ha tehát az árfolyamgátat teljesen felváltó devizahiteles csomagot sikerülne összeállítani, e csomag többletköltsége elméletileg csaknem 60 milliárddal lenne alacsonyabb a teljes költségénél. A tényleges "megtakarítás" azonban jóval kisebb lenne: jelenleg évi közel 22 milliárdba kerül az árfolyamgát a két félnek összesen.
Londoni elemzői vélemények szerint kompromisszumos döntést hozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a kedden végrehajtott 0,20 százalékpontos kamatcsökkentéssel.
A Portfolio.hu-étól eltérő feltételezésekkel élt az MNB, amikor 30-40 milliárd forintra becsülte az általa tegnap javasolt devizahiteles csomag éves költségét. Számításaink szerint adottnak vették az árfolyamgát éves költségét 100%-os részvételi arány mellett, ami közel 50 milliárd forint. Az MNB által említett évi 30-40 milliárd forint ehhez adódik hozzá, ami csak a rögzített árfolyam feletti tőketörlesztések elengedéséhez lenne elég. A kamatok elengedésének költségeit tehát valószínűleg figyelmen kívül hagyták, mondván: ezeket a bankszektor és az állam már az előző árfolyamgáttal felvállalta. Mivel az árfolyamgátban jelenleg a jogosult hitelek közel fele vesz részt, az MNB ötletének teljes többletköltsége a mostanihoz képest valójában 55-65 milliárd forint lenne. A program a működő árfolyamgát költségeivel együtt így több mint évi 80 milliárd forintba kerülne az államnak és/vagy a bankszektornak.
Váratlant húzott a jegybank monetáris tanácsa keddi ülésén - ez olvasható ki az elemzői reakciókból. A szakértők szerint a jelenlegi körülmények között kérdéses, hogy meddig folytatható a kamatcsökkentés.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
