MNB

Százmilliós bírságot szabott ki a pénzügyi felügyelet

Külföldön forgalomba hozott értékpapírok jogsértő hazai nyilvános értékesítésre való felajánlása miatt 100 millió forint bírságot szabott ki az MNB jogelőd hatósága a brit székhelyű Organic Mission Ltd-re. Bő négyezer ügyfél vásárolta meg a társaság által forgalmazott kötvényeket és más, bemutatóra szóló értékpapírokat - közölte az MNB.

Monetáris atombomba idehaza és a világban - Mi lesz ebből?

A Fed eszközvásárlási programjának sorsáról szólhat 2014 is a pénz- és tőkepiacokon. Emellett az eurózóna adósságválságára és a kínai eseményekre is folyamatosan figyelnie kell a magyar monetáris politikának. A jegybank alacsony kamatszintre építő politikája egyfajta monetáris atombomba, amilyet a nagy jegybankok is alkalmaznak - hangzott el a Portfolio.hu Budapest Economic Forum rendezvényének egyik délutáni panelbeszélgetésében.

Palotai: továbbra is az árstabilitás a jegybank elsődleges célja

Csupa jó hírt osztott meg hallgatóságával Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu csütörtöki konferenciáján tartott előadásában. Az MNB-nek az alacsony inflációs környezetben szerinte lehetősége van arra, hogy rugalmasan értelmezze mandátumát. Az ország pénzügyi sérülékenysége folyamatosan csökken, és ezt tovább segítheti szerinte, hogy a jegybank pénzügyi stabilitással kapcsolatos feladatköre is jelentősen bővül. Az alapkamat csökkenése ellenére nem lett érdemben kevésbé vonzó forint melletti pozíciót felvenni a befektetők számára - vélte.

Ezért még a betétekről is hajlandó lemondani a lakosság

Az MNB friss statisztikái szerint a megtakarítási piacon augusztusban folytatódott a 2013 egészére jellemző tendencia, a háztartások a betétek felől az értékpapírok irányába súlyoztak át, sőt minden bizonnyal friss pénzek is megjelentek a megtakarítási piacon. Miközben a betétekből 112,3 milliárd forintot vett ki lakosság augusztusban, addig az értékpapírokba 118 milliárd forint érkezett. A pénz szinte kizárólag állampapírba és befektetési jegybe kerül, a két termék gyakorlatilag 2012 közepe óta egyeduralkodónak számít a piacon. A csökkenő jegybanki alapkamat környezetben rövid távon nem számíthatunk a tendencia megfordulására, bár idővel az értékpapírok iránti felfokozott érdeklődés azért alábbhagyhat.

Hasonló témákról is szó esik az október 30-i Portfolio.hu Öngondoskodás 2013 Konferencián. Regisztráljon Ön is a rendezvényre!

Megjelent az EKB véleménye: aggályos módon szűnt meg a PSZÁF

Közzétette véleményét az Európai Központi Bank a PSZÁF MNB-be történő beolvasztásáról. Frankfurt ebben felrója a jogalkotóknak, hogy nem időben és nem megfelelően konzultáltak vele, és nem hagytak kellő átmeneti időszakot a pénzügyi szereplők számára. Számos hiányosságot feltárt az EKB a felügyeleti integrációt előkészítő jogszabályokban, és súlyos aggályai vannak az MNB mint új felügyeleti pénzügyi függetlenségét illetően is.

Eltüntetik a jegybank veszteségét

Jövőre a jelek szerint már nem kell a költségvetésnek kisegítenie a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), miután az idei évre tervezett 203 milliárd forintos veszteséget sikerült az új vezetésnek ledolgoznia. Kandrács Csaba, a nemzeti bank monetáris tanácsának új tagja a Magyar Nemzetnek nyilatkozva közölte: a jegybank csak az alapkamat csökkentésével nyolcvanmilliárd forintot spórolt meg.

Továbbra is megosztott a Monetáris Tanács

A második hónapja látunk megosztottságot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsában. Az augusztusi kamatdöntésen még Cinkota János és Pleschinger Gyula is a tíz bázispontos kamatvágás mellett szavazott, a szeptemberi döntésnél ugyanakkor már csak az utóbbi. A szavazati arány tehát 6-1 volt az alapkamat 3,60 százalékra való csökkentése mellett és a közleményből kiderült, hogy további vágásra számíthatunk a jövőben. Az alábbiakban a rövidített jegyzőkönyvből a tanács helyzetértékelésére vonatkozó részeket közöljük.

Új eszközökkel regulázhatja meg a bankokat az MNB

Számos új eszközt adott a jegybanktörvény az MNB kezébe a pénzügyi stabilitás erősítésére és a bankszektor gazdasági ciklust erősítő viselkedésének mérséklésére. Ilyen a hitelfedezeti mutatók (LTV) és a jövedelemarányos törlesztőrészletek (PTI) szabályozása a hitelezésben, illetve anticiklikus vagy rendszerkockázati tőkepufferek, valamint likviditáskezelő szabályok előírása a bankok számára - jelentette ki kedden Balog Ádám, az MNB alelnöke, mindezzel kapcsolatos konkrét jegybanki terveket azonban nem említett. Az MNB egyúttal szanálási hatóság is lesz, ennek finanszírozásának módja még nem dőlt el.

Megtudtuk: olcsó számlát kényszeríthet a bankokra a kormány

Néhány hete havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételt ígértek a kormánypártok a választóknak, és ettől az ígérettől most már nem tudnak visszatáncolni. A Nemzetgazdasági Minisztérium most látszólag emeli a tétet: egy új, alapszámla konstrukcióval tenné olcsóbbá a bankolást - értesült a Portfolio.hu. A bankok által kötelezően nyújtandó, az ügyfelek számára csak választható alapszámla azonban valójában tűzoltó megoldás: az általános jellegű ingyenes készpénzfelvételnél jóval kisebb terhet ró a bankokra. A minisztériumi szakértők szerint elvileg legfeljebb évi 30 milliárdosat, a gyakorlatban valószínűleg jóval kisebbet. Az ígéret úgy teljesülhet, hogy a többség számára nem feltétlenül éri majd meg az alapszámlát választani, így a politikusok kecskéje is jól lakhat, és a bankok káposztája is megmaradhat.

Nőttek a négyéves mélypontról Magyarország nemzetközi tartalékai

Kismértékben, 263 millió euróval 30,88 milliárd euróra emelkedtek augusztusról szeptember végére Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte ma reggel az előzetes adatot a Magyar Nemzeti Bank. Ez azt jelenti, hogy csaknem négyéves mélypontról felfelé tudtak mozdulni a tartalékok azt megelőzően is, hogy október elején meglódultak volna a Brüsszel felől felszabadított EU-pénzek hatására (amelyről múlt héten érkezett hír).

Az amerikai kongresszus a tűzzel játszik a héten

Továbbra is az USA költségvetési cirkusza és fenyegető adósságplafonja dominálja a piaci híreket és ez akár a tőzsdei hangulatot is jelentősen ronthatja az idő előrehaladtával. Az Egyesült Államokban még mindig szünetel az állami intézmények jelentős része, ami megfoszt minket a nagyon fontosnak számító munkaerő-piaci adatok közlésétől, így a Fed jövőben várható lépésére nehéz lesz következtetnünk. Fontos információkkal szolgálhat ugyanakkor a Nyíltpiaci Bizottság szeptember 18-i ülésének szerda este megjelenő jegyzőkönyve. Magyarországon szintén megjelenik az MNB szeptember 24-i döntésének a rövidített jegyzőkönyve, amiben a kamatvágás ütemével kapcsolatos megosztottság érdekelheti a piacot. A hangsúly ma délután pedig az államháztartás szeptemberi helyzetével kapcsolatos előzetes tájékoztatáson lesz.

Magyarországon a készpénz úr - 13 év kell a fordulathoz

A kártyás vásárlások száma és értéke is dinamikusan növekvő trendet mutat, de még mindig háromszor több készpénzt vesznek fel a magyar kártyatulajdonosok, mint amennyit a plasztikokkal költenek. A fordulatra a az elmúlt három év trend folytatódását alapul véve még legalább 13 évet kell várni. A fizetési szokások drasztikus megváltozását nem, de a fejlődés felgyorsítását talán az érintésmentes kártyás fizetéstől és az online vásárlásoktól lehet várni. A POS-terminálok már több mint negyede, a kártyák viszont alig 15 százaléka támogatja az érintésmentes technológiát.

Hozzányúl a jegybank a devizatartalékhoz (2.)

Pleschinger Gyula szerint van még tér további kamatcsökkentésre, de már a végéhez közeledik a kamatvágási ciklus. A jegybankár kitért arra is, hogy a jegybank valószínűleg felhasználja devizatartalékának egy részét a devizahiteleseket megsegítő kormányprogram támogatására.

Egyre lazább a jegybank - Mi lesz a forinttal?

A laza monetáris politika fenntartásának terve rajzolódik ki a friss jegybanki jelzésekből, ami egyre inkább sérülékennyé teszi a forint árfolyamát. Ez még inkább igaz lehet azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank költségvetési megfontolásokból a saját eredményére is kiemelten kezdett figyelni. Így a jövőben, amikor a kamatemelés lehetősége felmerül, eggyel több érv lesz a laza kondíciók fenntartására: a Növekedési Hitelprogram hatására növekvő kéthetes kötvényállományon ugyanis egyre nagyobb lesz a kamatfizetési kötelezettsége. Így a döntéshozóknak még inkább ébernek kell lenniük, hogy saját hitelességüket ne sodorják veszélybe.

Elemzésünk főbb megállapításai:

  • rendkívül olcsóvá vált a forint gyengülésére játszó piaci pozíciót felvenni és megtartani, miközben az MNB még további kamatvágásokra készül,
  • az állampapírokból levezethető árfolyamkockázati prémium eltűnt, ami szintén növeli a forint sérülékenységét,
  • a forint hónapok óta nincs a nemzetközi befektetői közösség látóterében, semleges körüli lehet a piaci pozícionáltság, így bőven van tér a short pozíciók növelésére, ha azt valamilyen külső, vagy belső esemény(ek) kiváltja,
  • számos olyan tényező mutatkozik, amely akár alkalmas lehet egy ilyen forintgyengülési hullám kiváltására,
  • a jegybanki kommunikációban megjelent a kamateredményre való nagyobb odafigyelés szükségessége, azaz az állami költségvetés megterhelésének elkerülése,
  • eközben a Növekedési Hitelprogram (NHP) most elindult második szakasza miatt várhatóan eleve jelentősen romlik a kamateredmény,
  • az NHP kiteljesedése miatt előállhat olyan kényszerhelyzet a jövőben, hogy egyszerre kellene alacsonyan tartani a jegybanki alapkamatot és közben visszaemelni,
  • a jövőbeli vonakodó kamatemelés egyrészt az inflációs célkövetés miatt a jegybanki hitelességet csorbíthatja, másrészt forintvédő devizapiaci intervenciót és állampapírpiaci vásárlást tehet szükségessé, ami a helyzetet akár súlyosbíthatja is.


Felállt az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa

A Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai az új jegybanktörvény szerint a pénzügyi stabilitás fenntartása és erősítése tekintetében egyrészt bővültek, másrészt ezen új feladatokhoz új, hatékony eszközök állnak rendelkezésre. Ennek keretében a mai nappal megalakult az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa - áll a jegybank közleményében.

Mától nincs többé PSZÁF

Október elsejétől a jegybank látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF) eddigi fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit.

Kandrács Csabát jelölték új monetáristanács-tagnak (2.)

A Magyar Államkincstár korábbi elnökét, Kandrács Csabát jelöli új monetáristanács-tagnak a parlament gazdasági bizottságának elnöke - tudósított ellenzéki képviselők elmondása alapján a fejleményről a Reuters. A hírügynökség beszámolója szerint a testület már ma meghallgatja az MNB-PSZÁF összevonás nyomán a jegybank új alelnökének jelölt Windisch Lászlót is. Kandrács jelölését a délelőtt folyamán Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke is megerősítette.

Még mindig a kamatvágási rangsor élmezőnyében vagyunk

A sorozatban 14 egymást követő havi kamatcsökkentés, azaz összesen 340 bázispontnyi vágás után is még mindig azon országok között található Magyarország, amelyek jegybankja várhatóan a legnagyobb további vágást hajtja végre a következő hónapokban. Ez sokaknak meglepő lehet, de azt azért érdemes rögzíteni, hogy a piac most már valóban csak kis további összes vágást áraz a Magyar Nemzeti Bank esetén és még ez is elég a 13 feltörekvő ország között a dobogó "második fokára".

Milliárdokba kerülhet az adófizetőknek az MNB hiteléhez nyújtott kezesség

1800 milliárd forintnyi új hitelt helyezne ki az MNB a jövő héttől 2014 végéig a magyar gazdaságba a hitelintézeteken keresztül. Mivel a Növekedési Hitelprogram első szakaszához képest megemelkedhet a kevésbé jó hitelképességű vállalkozások aránya a programban, megnőhet a kezességvállalásos ügyletek aránya is. A kezességhez pedig az állam díjtámogatást nyújt, emiatt több milliárd forinttal emelkedhetnek az állami kiadások.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.