• Megjelenítés

MNB

Terítéken a devizahitelek - Itt a mai menü

Az elmúlt hetekben számos helyről, megnyilatkozásból próbálta a szakmai sajtó kikövetkeztetni, merre, milyen irányba tarthat a devizaadósok véglegesnek beállított mentőcsomagja. Jelen anyagunkban áttekintjük a piacon fellelhető alternatívákat, összegezve azok előnyeit és hátrányait. Devizahitel-mentő ötlettel tele van a padlás. Az alábbi összevetésből kiderül, hogy egyes "népszerű" ötletek társadalmi és gazdasági katasztrófával fenyegetnek, más megoldások pedig - hiába felelnek meg a megfogalmazott céloknak - azért nem lehetnek ésszerű alternatívák, mert a hiteladósok számára jelenleg nem jelentenek érdemi segítséget a törlesztőrészletek csökkentésében.

A fentiekből következik, hogy szakmai alapon csak olyan megoldás javasolható jó szívvel, amely érdemi és azonnali törlesztőrészlet-csökkenést ötvöz egy viszonylag visszafogott banki és költségvetési tehernövekedéssel. E tekintetben megfelelő alapot adhat a korábbi anyagainkban már szereplő, s most az MNB által is javasolt gyűjtőszámla nélküli árfolyamgát megoldás, ezt azonban ki kell egészíteni az árfolyamkockázatot kezelő megoldással (állami árfolyamgarancia) és ésszerű tehermegosztással a bankok és a költségvetés között. Persze, nincsenek illúzióink - a bankok és a kormányzat tárgyalásain számos egyéb részlet is szerepel. Meglehet, alapjaiban más döntés születik - anyagunk ugyanakkor segíthet a tájékozódásban.

Az MNB végleg rögzítené 180 forinton a devizahitelek árfolyamát

A Portfolio.hu által másfél héttel ezelőtt bemutatott devizahiteles mentőcsomaghoz megszólalásig hasonlító megoldást vázol fel múlt héten elindított cikksorozatának ma közzétett, harmadik részében az MNB. A jegybanki szerzők, Balog Ádám és Nagy Márton szerint "fontos átgondolni az árfolyamgát működését", és nem rejtik véka alá, hogy ezt a rögzített árfolyam fölötti rész eddiginél jóval bőkezűbb, akár teljes elengedésével képzelik el. Szerintük ez évi 30-40 milliárd forintos költséggel járna.

Megszüntették a holokauszt-pert az MNB-vel és MÁV-val szemben

A chicagói körzeti szövetségi bíróság megszüntette a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) és Magyar Államvasutakkal (MÁV) szemben különböző, holokauszttal kapcsolatos jogcímen indított eljárásokat 2013. augusztus 20-án. A testület feltétel nélkül elutasította a kártérítést igénylő kereseteket. A bírósági értékelés szerint a felperesek nem tudták bizonyítani azt, hogy Magyarországon nem állnak rendelkezésre megfelelő jogorvoslati lehetőségek.

MNB: évi 60-70 milliárdot kerestek a bankok a devizahiteles erőfölényükkel

Évi 60-70 milliárd forint többletbevételt jelentő erőfölényt biztosítottak a bankoknak a devizaalapú jelzáloghitel-szerződések, amit a kamatok egyoldalú változtatásával és az árfolyamrés szélesítésével ki is használtak az ügyfelekkel szemben - állapítja meg az MNB új cikksorozatának második részében Balog Ádám alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató. Mindez az árfolyam-leértékelődés mellett növelte a törlesztőrészleteket, ami hitelezési veszteség formájában visszaütött a bankok jövedelmezőségére is.

Tovább vágja a kamatot a jegybank - Biztos a bizonytalanban a piac

10 bázisponttal fogja csökkenteni az alapkamatot a jegybank jövő keddi ülésén, a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint. Vagyis a kamat a mostani 4,0 százalékról 3,9 százalékra csökkenne. Ez lesz az első kamatdöntő ülés, miután a júliusit követően Matolcsy György a kamatcsökkentés kilátásairól, az akár kisebb lépésekben történő csökkentésről, és a kamatvágási ciklus elképzelhető végéről beszélt. Az ugyan nem volt világos, ha 25 bázispontnál kisebb lehet a kamatcsökkentés, ez pontosan milyen értéket jelent, de két dolog jelenthetett kapaszkodót az elemzőknek.

MNB: 2010 tavasza óta rosszabb a tipikus devizahiteles helyzete

Az MNB cikksorozatot tesz közzé honlapján a lakossági devizaalapú jelzáloghitelekről, amelynek célja, hogy a devizahitelek problematikájával kapcsolatban a" közvéleményt megismertesse a főbb tényekkel, összefüggésekkel", továbbá "segítsen kialakítani a megfelelő szempontrendszert a probléma rendezéséhez." A Balog Ádám alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató által készített első cikk címe: "Forint és devizahitelek: ki járt jobban?"

Újra növekedésnek eredt a deficit, szorgosan törleszt a lakosság

Június végén az elmúlt négy negyedév összesített államháztartási hiánya a GDP 2,6%-ára emelkedett a megelőző negyedévi 2,1%-ról, illetve az azt megelőző negyedévi 1,9%-ról - derült ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett előzetes pénzügyi számlák statisztikából. Ezek és egyéb folyamatok is rávilágítanak arra, hogy miért volt szükség a tavasszal bejelentett két költségvetési megszorító csomagra az idei évi hiánycél (2,7%) tarthatósága érdekében. Az MNB adataiból kiderült az is, hogy az államadósság a GDP arányában 1%-ponttal 81,4%-ra csökkent a második negyedév során, illetve az is, hogy a lakosság továbbra is szorgosan törleszti hiteleit, és megtakarító üzemmódban maradt, így nettó megtakarítási képessége továbbra is igen magasnak mondható.

Megújult az MNB arculata

A jegybankot az MNB 1924-es megalakulásakor használt, tölgyfa és olajfa ággal keretezett magyar címer megújított változata jelképezi a jövőben, írja a jegybank közleményében.

Mélyben a hazai inflációs mutatók

Mindhárom speciális inflációs mutató két százalék alatt volt júliusban, ezek közül kettő többéves mélypontján áll - derül ki az MNB ma megjelent adataiból.

100 millió eurót kértek ma a bankok az MNB-től

A Növekedési Hitelprogramhoz kapcsolódó, június elején elindult jegybanki swaptenderek keretében ma 100 millió eurónyi forrást igényeltek a bankok a 30 hónapos kamatswap (CIRS) lehetőség keretében - tette közzé ma a honlapján a Magyar Nemzeti Bank.

Szépen fogy Matolcsy olcsó hitele

Élénkülést egyértelműen hozott a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja a vállalati hitelezésben, az érdeklődés ugyanis óriási, de abban is többé-kevésbé egyetértés van a pénzintézetek között, hogy növekedési hatása is lehet a programnak. Az InfoRádió több bankot is megkérdezett, hogy állnak a hitelkihelyezéssel.

Veszteséges a magyar bankszektor - Csak egyvalaki tündököl

Az előzetes adatok alapján 73 milliárd forint volt a magyar bankrendszer adózás előtti eredménye az első félévben, ami jelentős részben egy bank (vélhetően az OTP) eredménye. A nagybankok közül négy veszteséges, és csak három tud felmutatni érdemben pozitív eredményt - közölte a jegybank a Monetáris Tanács tegnap közzétett rövidített jegyzőkönyvében. Mindez azt jelentheti, hogy a második negyedévben 2012 végéhez hasonlóan megint veszteséges volt a szektor, igaz a pontos adatok csak a PSZÁF várhatóan két hét múlva megjelenő részletes statisztikájából derülnek ki.

Három pénznemben törleszti hétfőig az állam az IMF-hitelt

Hétfőig törleszti az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a még fennmaradt IMF-hitelt. Borbély László András vezérigazgató-helyettes a Gazdasági Rádiónak adott interjúban azt mondta, hogy az IMF meghatározása alapján 3 devizanemben: dollárban, euróban és angol fontban fizet a magyar állam. Pótlólagos kötvénykibocsátásra nincs szükség, a februári eleji dollárkötvény-aukcióból és a Prémium Euróalapú Kötvényből befolyt összegből fedezhető az előtörlesztés. Ennek hátteréről bővebben:

Régen látott mélyponton Magyarország nemzetközi tartalékai (2.)

Júliusban egy hónap alatt 595 millió euróval 33,734 milliárd euróra estek Magyarország nemzetközi tartalékai, ami 2011 januárja óta a legalacsonyabb szintet jelenti - közölte az előzetes adatot ma reggel a Magyar Nemzeti Bank. A tartalékok sorozatban harmadik egymást követő hónapban csökkentek júliusban, augusztusban pedig minden bizonnyal esni fognak, hiszen a közelmúltbeli bejelentéseknek megfelelően az állam és az MNB is "végtörleszti" a Nemzetközi Valutaalap felé a fennálló teljes hiteltartozását.

Az MNB-PSZÁF összevonás elhalasztását javasolja az EKB!

"Az EKB üdvözli a PSZÁF-nak az MNB-be történő integrálását, mivel ez az integrált intézményi felépítés fokozni fogja az MNB-nek a pénzügyi stabilitás megóvásához, és a rendszerszintű kockázatok megelőzéséhez, illetve kezeléséhez történő hozzájárulását" - áll az Európai Központi Bank által még múlt héten kiadott állásfoglalásban. A dokumentum szerint "A Magyarországéhoz hasonló viszonylag kis pénzügyi piaccal rendelkező tagállamok esetében erős érvek szólnak a felügyeleti és makroprudenciális feladatoknak egyetlen hatóságnál történő koncentrálása mellett". Ezen pozitív vélekedés mellett az EKB véleménye számos olyan pontra, illetve a mostani átalakítás során megoldandó feladatra is kitér, amelyek július közepén egy magyar sajtójelentésben már szerepeltek. Az viszont az akkor megjelent információkhoz képest új és lényeges elem, hogy a szerteágazó feladatok és a rövid idő miatt a PSZÁF feladatainak MNB általi átvételére kitűzött október elsejei határidőt elhalasztani javasolja az EKB. Az alábbiakban az EKB véleményének csak néhány fontosabb elemét emeljük ki.

"Megmenekülnek" a bankbetétek?

Mindössze 3,8%-ot fizettek egy átlagos lekötött forintbetétre júniusban a bankok. Az alapkamat csökkenését követő kamatmozgás ellenére lassult a lakosság betétkivonása az előző két hónaphoz képest. A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának hatása a júniusra vonatkozó hitelstatisztikákon még nem látszik, az viszont igen, hogy a jelzáloghitelezés bővült tavalyhoz képest, igaz, még mindig meglehetősen alacsony lángon ég.

Kell a kamatcsökkentés, de éles váltás nincs

Nem azért volt stratégiai fontosságú a legutóbbi sajtótájékoztató, mert a jegybank már nem inflációs célkövetést alkalmazna, hanem a kamatlépések miatt - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A szokatlan, kisebb lépésközökkel történő kamatcsökkentés lehetőségét azért választotta a Monetáris Tanács, mert nem szeretne belekerülni egy olyan helyzetbe, hogy a piaci szereplők a kamatvágás szüneteltetését a ciklus lezárásaként értelmezzék. Ha valamelyik kormányzati lépés (például egy új devizahiteles mentőcsomag) nagy devizaigénnyel járna, a jegybank a devizatartalékkal segítene, így próbálva ellensúlyozni a forintárfolyam ingadozásait - mondta Palotai. Az MNB eddig nem tartotta szükségesnek az intervenciót a forintpiacon, mert nem látott olyan árfolyamszinteket, amelyek aggodalomra adtak volna okot.

Módosul az MNB Növekedési Hitelprogramja

Két fontos ponton is módosított a Növekedési Hitelprogram feltételein a Magyar Nemzeti Bank. A folyósításra nyitva álló határidőt - vélhetően az augusztusra csúszó hitelfolyósítások nagy száma miatt - szeptember végére módosították, hitelszerződést kötni azonban továbbra is augusztus 29-éig lehet. Emellett lehetőségük nyílt a bankoknak arra, hogy házon belül a II. pillér (eredetileg devizahitel-kiváltásra szolgáló) forrásait az I. pillérben is felhasználhassák.

Új világ jön - Mi lesz a bankkártyákkal?

A nemrégiben kiszivárgott, majd az Európai Bizottság által közzétett rendelettervezet szerint a kártyás fizetések után beszedett bankközi jutalékokat jelentősen korlátozzák Európában. Ezzel a bizottság szerint csökkenhet a kereskedők által a kártyaelfogadásért fizetett díj mértéke, ami az elektronikus fizetési módok terjedését segítheti. Ahogyan arról korábban is írtunk, az MNB is ehhez hasonló szabályozásra készül. A MasterCard Europe igazgatóját, Hemberger Andrást kérdeztük meg, milyen hatással lehet a szabályozás a kártyapiacra. A szakember szerint elképzelhető, hogy a tranzakciós illeték megemelése és az interchange szabályozás együttesen azt eredményezi, hogy a kártyás vásárlások egyre szélesebb körben díjkötelesek lesznek. Eközben elindult a magyar mobiltárca tesztje, az első tapasztalatok biztatóak. Ráadásul megtudtuk: akár a BKK készülő e-jegyrendszerével is összehangolható lesz a mobiltárca.

Az MNB is előtörleszt, 80%-ra esik az államadósság ráta

A Magyar Nemzeti Bank igazgatósága úgy döntött, hogy az MNB által felvett, kis összegű fennmaradó IMF-hiteltartozást előtörleszti a kormány hasonló lépésével párhuzamosan - tájékoztatta az MNB sajtóosztálya hétfőn az MTI-t. Közben a hírügynökségnek Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy az állam felőli IMF-hitel "végtörlesztése" rövid távon nagyjából 2,2 százalékponttal csökkenti a GDP-arányos államadósságot, de összességében nem változik érdemben az adósság.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility