Második kérdésünk kicsit hosszabban így hangzott: "Hogyan, milyen megoldási irányokon keresztül lehetne a kialakult problémákat enyhíteni, milyen konkrét szakmai javaslataik vannak helyzet kezelésére?"
Essősy Zsombor, vezérigazgató, MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.
A járvány több hónapos elhúzódása esetén nem csak a projektek befejezése, hanem a pályázatban tett vállalások teljesítése is sok esetben tarthatatlanná válik. Ezzel kapcsolatban is általános érvényű könnyítést javaslunk, például az árbevétel, létszám vagy személyi jellegű ráfordítások kapcsán tett vállalások csökkentése vagy időben elnyújtott teljesítése révén, ahogy erre a korábbi gazdasági válság esetén is volt példa.
Ezzel összhangban azt javasoljuk, hogy minden vállalati pályázat (legyen az GINOP, NKFIH vagy pl. OFA) pályázat esetében, minden pályázó automatikusan – a hitelvisszafizetési moratóriumhoz hasonlóan - legalább 9 hónapos befejezési/mérföldkő elérési határidő hosszabbítást kapjon. Nem csak a pályázókon múlik ugyanis a projekt megvalósítása, jelen helyzetben a szállítmányozási, alapanyagellátás, munkaerőellátottsági problémák a szállítói oldalon is komoly gondot jelentenek, nem is beszélve a finanszírozási/cash-flow szempontokról.
Azon pályázók esetében, amelyek nem képesek a teljes, eredetileg tervezett beruházások megvalósítására, lehetővé kell tenni a csökkentett akár 20-30 százalékos szinten megvalósult projektek elszámolhatóságát, értelemszerűen arányosan csökkentett vállalások mellett.
A munkavállalók képzését célzó pályázatok esetében a személyes (kontaktórás) képzések, tréningek teljes egészében ellehetetlenültek és az újraindulást követően is biztos, hogy a prioritási lista végén kapnak majd helyet. Ezekben az esetekben legalább 12-18 hónapos határidőhosszabbítást javaslunk, azzal, hogy a kedvezményezettek választása szerint távoktatás keretében, on-line formában megtartott képzés költsége is legyen elszámolható. Tekintettel arra, hogy a képző cégek sem készültek ilyen előre nem látható helyzetre, illetve, hogy a felnőttképzési rendszer átalakítás alatt áll, így az új képzések engedélyeztetése számos bizonytalanságot rejt magában, azt javasoljuk, hogy – a jelenleg érvényes előírásokkal szemben – ne csak engedélyezett képzés elszámolására nyíljon lehetőség. Rugalmasság a képzési tervben résztvevők összetétele vonatkozásában (pl bérplafon kapcsán az „olló” kinyitása – fontos lehet a bérlimit kapcsán eddig bele nem férő vezetők válságmenedzsment képzése).
Megfontolásra javaslunk egyfajta árfolyamkompenzációs rendszer kialakítását, az ebből fakadó többletterhek állami átvállalását, egy technikai – például 2019.12.31-i – árfolyam alkalmazásával, továbbá az előleg mértékének jelentős emelését a finanszírozás megkönnyítése érdekében.
Kiss Gábor Ferenc, ügyvezető, Enrawell Consulting Kft.
A hazai szabályozás értelmében – a 272/2014-es kormányrendeletben és a pályázatok Támogatási Szerződéseinek mellékletét képező Általános Szerződési Feltételek dokumentumban foglaltak alapján – vis maior helyzetben bármely támogatási szerződés érvényét veszítheti. Ez jelen állás szerint mintegy 2.200 milliárd forintnyi leszerződött, de még ki nem fizetett felszabadítható forrást jelent(hetne), de ez a mozgástér szinte biztos, hogy csak elméleti lehetőség marad.
Ilyen mértékű beavatkozás a Széchenyi 2020 programokba ugyanis egyrészt rombolná az államba vetett hitet, másrészt komoly – elsősorban pénzügyi – problémákat eredményezne a megvalósítók számára, következésképpen tovagyűrűző, kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásokkal járna, mindez pedig a jelenlegi krízishelyzetben semmiképp sem vállalható. Így, mivel az ország a rendelkezésére álló forrásokat már jó előre lekötötte, a 2014-2020 közötti ciklus uniós támogatásai terhére valójában igen kis mozgástere maradt a Kormánynak.
Ezzel szemben az előző pontban említett problémákra igen is lehet reagálni és a merev előírásokon könnyítve lehetővé kell tenni a pályázóknak a projektek átütemezését, a szakmai tartalom módosítását vagy a gyorsabb forráslehívást. Utóbbi azért is fontos, mert a pályázóknak életbevágó lesz a jövőben, hogy a megítélt, nekik járó támogatást a szabályos felhasználás igazolását követően mielőbb megkapják. A jelen gyakorlatban előforduló 3-12 hónapos késések a kifizetések terén normál ügymenet mellett sem akceptálhatók, de a nehézségekkel küzdő pályázók esetében beláthatatlan következményeik is lennének. Hasonló pénzügyi könnyítést jelenthet a biztosítékokra vonatkozó előírások könnyítése – a szabályos forrásfelhasználást szavatoló egyéb garanciák beiktatása mellett –, amivel pénzzé tehető vagyonelemek szabadulhatnak fel az érintett cégeknél.
Kovács Zoltán, ügyvezető, Rekontir Cégcsoport
Az első és talán legfontosabb, hogy a vállalkozások likviditását és működési költségeit biztosítani tudjuk, éppen ezért a lehető legtöbb eszközt be kell vetnie a kormányzatnak. Több fórumon is javasoljuk, hogy egy jelentős, minimum 500 milliárd forintos forrást biztosítsanak az EU támogatások felhasználásáért felelős kormányzati szervek rövid időn belül. Ennek konkrét formája lehetne az MFB agrárhitelprogramjához hasonló szabadabb felhasználású hitelkonstrukciók elérhetővé tétele, valamint az operatív programok közül a GINOP és VP keretrendszerében vissza nem térítendő források gyors megjelentetése, magas 75%-os előlegigénylési lehetősséggel. Emellett természetesen a korábban említett határidők automatikus (akár egy évvel történő) meghosszabbítása is elengedhetetlennek tűnik számos konstrukciónál. Az új pályázati jogcímekhez a forrás rendelkezésre kell, hogy álljon, hiszen egyrészt ezen a fronton az árfolyamváltozások nekünk dolgoznak, másrészt az EU Bizottság is könnyítéseket eszközölt a tagállamok visszafizetési kötelezettségeit illetően.
Krisán László, vezérigazgató, Kavosz Zrt.
Most a legfontosabb a vállalkozások likviditásának fenntartása és a munkahelyek megtartása lenne, amelyhez teljesen új, a korábbiakban nem alkalmazott megoldások kellenek. Az állami támogatási szabályok változtatásából fakadóan növekszik a kormányzat mozgástere, de szükség lesz a támogatási folyamatok drasztikus felgyorsítására, hiszen nagyon rövid időn belül meg kell jelentetni az új támogatási konstrukciókat, valamint példátlanul gyorsan el kell jutni a támogatói döntésekhez és a források folyósításához. Ez biztosan hatalmas erőfeszítéseket kíván majd az intézményrendszertől, hiszen az ott dolgozó kormánytisztviselőket ugyanúgy érinti a járvány és az országos leállás, mint mindenki mást.
Az Uniós támogatásokból kiindulva, szükséges lenne újra tervezni hazai szinten is a különböző Operatív Programokon még elérhető pénzeket, és azokat mielőbb olyan kiírásokra fordítani, ami a munkahelyek védelmére és a mindennapi működési költségek finanszírozására vonatkoznak, nagyon enyhe (szinte csak jelképes) belépési feltételek teljesítés mellett. Például ha egy vállalat vállalt egy szabadalmi bejelentést, akkor most ne erre fordítsa a nála lévő támogatást, hanem inkább a kutatói megőrzésére. Emellett szükséges felülbírálni a jelenleg megvalósítás alatt álló pályázatok lebonyolítási/elszámolási határidejét és biztosítani kellene annak eltolását, valamint az indikátorok (pályázati vállalások) ellenőrzését, min. 1 évvel későbbre halasztani. Javasoljuk továbbá a de minimis keret megemelését 500e euro összegre, míg az agrár támogatások esetében pedig 75e euro összegre.
A gyorsabb alkalmazkodás érdekében a következő uniós költségvetési ciklusban az eddiginél rugalmasabban, átjárhatóan kellene kezelni a különböző költségvetési tételeket. E folyamatban szükség van a tagállamok önállóságának (nagyobb arányú OP-n belüli átcsoportosítások) növelésére is. Fontos, hogy uniós és tagállami szinten egyaránt összehangoltan kezeljék a különböző stratégiákat, komplex fejlesztési programokat, valamint a hozzájuk rendelt forrásokat.
Pár megoldás a konkrétumok szintjén: Az előleg korábbi szintre történő visszaemelése nagyon fontos lenne; Mivel a szállítók nem tudnak időben szállítani és a legtöbb projektnél ki kell tolni a zárási határidőt, szerencsés lenne a főbb konstrukciókra egy iránymutatást kiadni, hogy milyen rugalmasságra számíthatnak a Kedvezményezettek; A Kifizetési kérelmek rendkívül lassan mennek át, 6-8 hónap a jó átlag, de nem ritka az 1 éves átfutási idő sem – ezeket mindenképpen fel kell gyorsítani!; Indikátor vállalások kapcsán hamarosan tájékoztatást kell adni a Kedvezményezettek, hogy lássák mi lesz a vállalásaikkal, tehát számíthatnak-e indikátor csökkentésekre; Kisfaludy Program kapcsán aktívabb kommunikáció szükséges mert senki nem tudja mikor, mely térségben várható pályázati kiírás.
Lukács János, ügyvezető, Vanessia Kft.
Az első és legfontosabb lépés a kedvezményezettek megnyugtatása legyen, hiszen a bizonytalanság tovább ronthatja – az egész gazdaságot érintő – amúgy is nehéz helyzetüket. El kell mondani, hogy a pályázatkezelő szervezetek dolgoznak, ha lesznek is esetleges lassulások, fennakadások, a szerződéssel, vagy pozitív támogatói döntéssel rendelkező kedvezményezettek projektjeinek kezelése, finanszírozása biztosított!
A kifizetések folyamatosságát biztosítani kell, sőt, ha lehet, gyorsítani. Ne legyen a kifizetés feltétele a helyszíni ellenőrzés megtörténte, utólag ellenőrizzenek a hatóságok!
Széles körben gyors beavatkozást biztosítana az adó és járulékfizetési moratórium. Ez rövid távon alkalmazható, pár hónapig. Új pályázatok kiírása akkor válik aktuálissá, ha vonatbaleset sebesültje újra képes dolgozni.
A pályázatok terén a folyamatban lévő projektek elősegítése több eszközzel: gyorsabb kifizetések, előlegek emelése, megvalósítási idő hosszabbítása, vállalandó indikátorok lazítása. A hiánypótlási határidők rugalmas kezelése is segítséget jelenthet a kedvezményezetteknek.
A fentiekkel összhangban az utóbbi hónapokban rendkívüli módon lelassult (gyakorlatilag szinte leállt) pályázati bírálatnak is helyre kellene billennie, számos egy éve benyújtott támogatási kérelem vár még az eredményre. Ezek a pályázók is terveztek a projektmegvalósítással, ha mielőbb megkapnák a támogatási döntéseket, majd ezt követően a lehívott előleget, az nagyban segítené a tervezésüket, javítani cash-flow helyzetüket, csökkentené a bizonytalanságot!
Szintén fontos, hogy még csak véletlenül se jusson eszébe senkinek a döntéshozók közül a már aktív konstrukciókból elvenni a forrásokat, mérhetetlen károkozással járna, klasszikus „olaj a tűzre” intézkedés volna. Ugyanis ha a vállalkozások számolnak egy adott fejlesztés megvalósításával, akkor annak oka van, gondos tervezés előzte meg, eredményeket várnak tőle. Ha utólag vesszük vissza tőlük ezt a lehetőséget, akkor ezzel még nehezebb helyzetbe kerülnének, és nem csökkenne, hanem nőne a kilátástalan helyzetbe sodródott cégek sora. Gondoljunk csak bele, hogy valaki elkezdi megvalósítani a projektet, majd időközben félbe kell szakítania, így az addigi ráfordításai is hiábavalók voltak. Persze amennyiben valakinek pont az jelentene segítséget, hogy csökkentett tartalommal is teljesíthesse a pályázatot, attól nem szabad elzárkózni.
Az elszálló euró árfolyam hatásait is kezelni kell! A lehető legszélesebb körben biztosítani kell, hogy ahol igazolható a beszerzés költségeinek árfolyamváltozás miatti emelkedése, ott a támogatási szerződés módosítását biztosítani kell és többletforrást kell nyújtani a nyertes pályázónak! Ennek a forintfedezete is biztosított, hiszen euróban kapjuk a forrásokat a Európai Uniótól.
Papadimitropulosz Alex, ügyvezető, Via Credit
A partneri körünkben végzett felmérés alapján az alább javaslatokat továbbítottuk a támogató hatóság felé:
- Pénzügyi elszámolások egyszerűsítése: A pályázók likviditási helyzetét javítja, ha a támogató hatóság gyorsabban ki tudja utalni a támogatásokat az elköltött kiadások után. Ezzel kapcsolatban lehetőség van némi egyszerűsítésre, ami a pályázó és támogató között fennálló jóhiszeműségen alapul. Természetesen ez azt jelenti, hogy a teljes elszámolást majd el kell végezni, csak szűkített adatszolgáltatásra már meg lehet kapni a támogatást, míg a nagyobb munkával járó részt később nyújtja be.
- Távmunka elszámolásának a lehetősége: Különösen azon pályázók igénylik ezt a módosítást, akik már most otthoni munkakörnyezetből dolgoznak, de ugyanúgy ellátják a feladatokat. Jelenleg ennek elszámolására nincs lehetőség, de a támogató hatóság már vizsgálja ennek lehetőségét.
- Projekt megvalósítási idejének meghosszabbítása: Még ugyan nem tudjuk pontosan meddig szükséges a megváltozott körülményekben dolgozni, de már most látható, hogy egyes projektek megvalósítása biztos csúszni fognak. Ilyen esetben a támogató megfontolja majd a hosszabbítás lehetőségét – jelen ésszerű okok miatt a pályázatok bizonyára hosszabbíthatóak lesznek.
- Digitális ügyintézés: A támogató hivatal eddig is digitálisan működött, de ahogyan a pályázók is home office-ban vannak, úgy a támogató munkatársai is, így ennek a körülménynek eleget téve a pályázóknak is teljesen digitálisnak kell lenniük az ügyintézésüket tekintve. Eddigi tapasztalatunk, hogy a home office jól működik, legalább olyan hatékony az elvégzett munka, mint az irodai környezetben.
Somosi Éva értékesítési igazgató, MKB Consulting Kft.
Legfontosabb és sürgősen megoldandó feladat a cégek likviditásának fenntartása. Ehhez az uniós forrásokból átcsoportosított MFB által, az MFB pontokon elektonikusan is elérhető, külön fedezet nélküli likviditási hitel gyors elindítását javasoljuk. A likviditási hitelt célszerű lenne folyószámlahitel formában meghirdetni, minimum a cég előző évi forgalmának 50%-ban meghatározni. Ezzel az intézkedéssel a tömeges csődhelyzetek és a dominószerű bedőlések és elbocsátási hullám megelőzhető lenne.
Az MKB Consulting az ügyfelei körében egy kérdőíves felmérést indított annak kapcsán, hogy mely területeken lenne szükségük elsősorban segítségre. Az eddig beérkezett válaszok alapján azt látjuk, hogy a vállalkozásoknak a következő hónapokban közvetlen bértámogatásra lenne szüksége a munkahelyek megtartása érdekében. Illetve az adó és járulék terhek csökkentése vagy átütemezése a legtöbb ágazatban szintén segítséget jelentene. Bár a kormányzati „segélycsomagok” a szolgáltató szektorra koncentrálnak, azonban a feldolgozóipar egyes szegmensei is komoly gondokba kerülhetnek a következő időszakban. A négy nagy autógyár bezárásával például a hazai beszállító lánc résztvevői is jelentős forgalomkieséssel fognak szembesülni. Emellett egy termelőegység fizikai jellegű munkája nem helyettesíthető online munkavégzéssel.
Szebeni Dávid, stratégiai igazgató, EconUrbia
A 2008-2009-es gazdasági válság idején az akkori kormányzat lehetővé tette az indikátorvállalások és a szankcionálás enyhítését például az árbevétel terén. Ez most is javasolható. Mindemellett érdemes valamilyen jutalmazást (többletpont lehetőséget a bírálat során) lehetővé tenni a 2021-27-es időszak pályázataira azoknak a projektgazdáknak, akik tartani tudják a nehezített körülmények között is a vállalt indikátoraikat.
Szintúgy érdemes lenne ebben a helyzetben, akár a forintgyengülést, akár többlet hazai forrásokat felhasználva kipótolni a forráshiánnyal küzdő építőipari projekteket, amelyek azért állnak részben a támogatási döntés meghozatala óta, mert a hosszú elbírálási idő miatt az építőipari árnövekedés ellehetetlenítette az eredeti műszaki tartalmat. Ez probléma az önkormányzatoknál és a magánszektorban is. Ezekre a projektekre azért érdemes többletforrást biztosítani, mert ezek tervekkel, engedélyekkel rendelkező előkészített beruházások, így hamarabb ki tudják fejteni hatásukat a gazdaságban. Jól illeszkedne a hagyományos keresletoldali gazdaságélénkítő lépések közé is. Másodsorban az önkormányzatok rá is szorulnak majd ezekre a forrásokra, ha a kormány esetleg átmenetileg csökkenti a helyi adókat, mint arra néhol láthatunk javaslatot. Én utóbbit nem támogatom, az önkormányzatok így sincsenek túlfinanszírozva.
Emellett lehetővé kell tenni, hogy a pályázatokban vállalt rendezvények online is megvalósulhassanak. Természetesen ezzel elveszik a jelenléti ívek írásának varázsa, de azért tegyük fel a kérdést, hogy ellenőrizte-e valaki valaha a jelenléti ívek valóságtartalmát.
Kisebb, de hasznos lépés, ha az intézményrendszer folytatva az elmúlt évek digitalizációját, be tudja vezetni az ingyenes hiteles elektronikus aláírást minden pályázó és projektgazda részére és teljesen megszűnne a pályázati projektekkel kapcsolatos fertőzésveszélyes és időrabló postára járás. Ennek mentén a projektdossziék nagy része is átvonulhatna a digitális létbe a papírról. Kiváló állami informatikai projekt lehetne.
Természetesen a változtatásokhoz nem elegendő a magyar intézményrendszer jószándéka. Az Európai Bizottság munkatársainak el kell szakadniuk az elméleti, bürokratikus vitáktól ebben a válsághelyzetben és a valódi megoldások érdekében egyezségre kell jutniuk a tagállamok kormányzataival.
Tóth Ádám Ferenc, ügyvezető, European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet
Lehetséges alternatíva a kialakult problémák enyhítésére és a károk kezelésére
- a pályázati előlegek (akár visszamenőleg) 100 %-ra történő emelése,
- a támogatási összeg automatikus emelése az EUR árfolyam változáshoz igazítva, ill.
- a jelzáloghitel engedélyezése a beszerzés tárgyára utólag, a likviditásteremtés érdekében.
A pályázatok befejezési határidejének automatikus hosszabbításáról érdemes lenne lehetőség szerinti minél hamarabb döntést hozni és azt kommunikálni annak érdekében, hogy legalább ilyen szempontból megnyugodhassanak az érintettek.
Szintén javasolja az ügyfélkör az SzJA és a járulékok elengedését javasolja tűzoltásképpen néhány hónapig, átmenteni megoldásként, amely intézkedés fejében pl. a KKV-k nem küldhetnének el embereket és a továbbiakban is fizetnék a munkabéreket.
A nem beruházási, hanem terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások kifizetése több esetben több éves elmaradásban vannak (nem ritka, hogy még 2013. évi támogatás is van beragadva), szerencsés lenne ezeket az ügyeket lezárni.
Az energetikai pályázatok tekintetében a pályázatok ügyintézését teljes mértékben online intézhetővé kell tenni. Ez különösen a lakossági ügyfeleknek lenne nagy segítség, akiknek (pl. az MFB lakossági energiahatékonysági hitelhez) csak többszöri személyes találkozás után jutnak hozzá. A napelemes pályázatok esetén a forint leértékelődése miatt javasolják, hogy kerüljenek emelésre a fajlagos bekerülési költség korlátok.
Névtelenséget kérő pályázati szakértő
A futó, vagy már fenntartás alatt lévő pályázatok vállalásai kapcsán célszerű lenne, ha készülne egy központi iránymutatás arra vonatkozóan, hogy a korábbi vállalásaikat jelen helyzet miatt tartani nem tudó cégek mire számíthatnak. A támogatás esetleges visszafizetési kötelezettsége miatti félelmek is visszafojtják a beruházási kedvet, ha pedig ez bekövetkezik, akár ellehetetleníthetik a jövőbeni működést. Az már most látható, hogy vis maior-ra való jogi hivatkozást alaposan meg kell fontolni és alá kell támasztani, bemondásra ezt senki sem fogja elfogadni.
A beruházásokhoz kapcsolódó likviditási helyzetet javítaná, ha a megvalósított projektek záró kifizetés igényléseit felgyorsítanák, az esetleges új konstrukciókban utófinanszírozás helyett akár 100%-os támogatás előfinanszírozást vezetnének be (erre már volt is példa), így csak a kötelező önerővel kellene számolni, és nem kellene fél évet-évet várni, míg a támogatást kiutalják utólag. A hitellel kombinált programok újraindítása pedig az önerő nagy részének finanszírozását is megoldaná.
A forint árfolyam gyengülése miatt bekövetkező költségnövekedésre megoldást jelenthetne, ha rendhagyó módon az árfolyamváltozásból adódó különbözetre is kapható lenne támogatás. Javítaná a helyzetet, ha rugalmas és gyorsított eljárás állna rendelkezésre a beszerzések módosítására, ami lehetőséget adna a gyorsan változó piaci helyzetre való azonnali reagálásra. Úgy véljük, hogy most az időtényező jelentősen felértékelődik.
