Szeptemberben ünnepelte az Övezet és Út a tizedik évfordulóját, az alkalomra hamarosan számos ország részvételével tartanak fórumot Kínában. A kezdeményezésben több mint 150 állam vezetői vesznek részt, érdemes azonban felmérni az eddig eredményeket és levonni a tanulságokat. Cikksorozatunk első része a kínai globális kezdeményezés létrejöttét és változásait veszi górcső alá.
A 24.hu információi szerint Navracsics Tibor egy teljesen új tárcát kaphat: uniós miniszter lehet.
Azt mondják, a megpróbáltatások erőssé tesznek, manapság pedig igazán nem szenvedünk hiányt megpróbáltatásokból: itt az évszázad legsúlyosabb világjárványa, évtizedek óta a legmélyebb a gazdasági és társadalmi válság – és akkor még nem beszéltünk az olyan embert próbáló, hosszú távú kihívásokról, mint a digitális forradalom vagy a karbonsemleges gazdaságra való átállás.
Ha a 2021-2027-es uniós ciklus első pályázatai negyedévet késnek, azt még ki tudják várni a beruházási szándékuk megerősítéséhez támogatásra váró cégek, igaz, a nyáron vagy ősszel kiírandó konstrukcióknak leghamarabb 2022-ben lehet hatásuk a magyar GDP növekedésére.
Nagyon felpörgött tavaly ősztől idehaza az uniós pályázati döntéshozatal, ami oda vezetett, hogy decemberben 235 milliárd forintnyi, januárban pedig 268 milliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történt meg, amelyek az elmúlt 3 év legmagasabb összegei közé tartoznak – derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Jó hír, hogy közben Brüsszelből is hatalmas összeg, közel 400 milliárd forint érkezett az év utolsó heteiben és az is, hogy a januártól hatályba lépett jogállamisági rendelet mellett is kiutalt pénzt a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Az új, 2021-2027-es ciklus itthoni első pályázatainak kiítására közben tudomásunk szerint még mindig kell pár hetet várni.
Az elmúlt 5 évben csak a 23 megyei jogú város önkormányzatának szólt a Modern Városok Program nevű, mintegy 4000 milliárd forintnyi uniós és hazai forrás felhasználásával megvalósuló fejlesztési program, de egy hétfői kormányrendelet alapvető ponton nyúlt bele a szabályozásba és immár a megyei önkormányzatok is kaphatnak a programból forrást.
Bár már három hete megszáradt a pecsét a 2021-2027-es európai uniós ciklus költségvetésén, az utóbbi időszakban egészen eltérő narratívák láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy jól vagy rosszul járt Magyarország, félig üres vagy éppen félig teli a pohár. Van azonban néhány fontos tény, amiről kevés szó esik, mégis nagyban segíti az eligazodást - mutat rá vélemény cikkében Essősy Zsombor, a MAPI-csoport vezérigazgatója. Az alábbiakban az ő cikkét közöljük.
A Portfolio egy héttel ezelőtt közzétett piaci felmérésének számos szakmai javaslatára reagál az a 20 intézkedésből álló kormányzati csomag, amelyet ma jelentett be az Innovációs és Technológiai Minisztérium és akár több tízezer uniós pályázat végrehajtását is kedvezően érintheti - igaz eltérő mértékben. A legnagyobb horderejű változások között azonosíthatjuk azt, hogy a tárca megemeli a pályázati előleg mértékét a nehezebb helyzetbe került ágazatokban működő kedvezményezettek esetén. Emellett az is fontos, hogy az EU-források megfelelő hasznosulását egyszerűbb eljárások, meghosszabbított határidők, több teljesítési elvárás enyhébb átmeneti szabályozása teszi lehetővé.
A fizikai találkozást igénylő képzési pályázatok azonnal ellehetetlenültek, és egyébként is akkorát üt a mostani válság a legtöbb EU-s fejlesztés megvalósíthatóságán, hogy ki kell tolni a megvalósítási határidőket, közben pedig nagyon gyors döntés kell a legtöbb fejlesztéspolitikai területen – ez volt az a három főbb üzenet, ami a Portfolio koronavírus miatti szakértői körképében a legtöbbször visszaköszönt. A választ küldők sok problémás területet azonosítottak a létszámtartási és árbevétel növelési vállalásoktól kezdve az euróárfolyam elszállásán át a cégek likviditását nehezítő utófinanszírozási és fedezeti követelményekig. Egyúttal azonban nagyon sok szakmai javaslatot is megfogalmaztak, hogy mely problémákat hogyan lehetne enyhíteni, illetve orvosolni. Az alábbiakban a három kérdésünkre válaszokat küldő szakértők nevének abc-sorrendje alapján közöljük a visszajelzésket.
Vegyes tapasztalatokat osztott meg a fejlesztéspolitika 2019-es működéséről a Portfolio szokásos évértékelő felmérésének 8 szakmai résztvevője, de egyúttal többen bizakodásuknak adtak hangot, hogy 2020-ban tovább gyorsulhat a pályázati döntéshozatal, a panaszkezelés és a kifizetések is. Csaknem minden megszólaló rámutatott arra, hogy bár a 2014-2020-as ciklus végén járunk, az elakadó, bedőlő fejlesztésekből visszacsorgó támogatásokból még 2020-ban is több tízmilliárdnyi pályázati keret várható klasszikus eszközbeszerzési és telephely fejlesztési célokra. Nyilván ezeket fájdalmas pénzügyi döntések előzik meg mind a pályázók, mind a kiírók oldalán, de a szűkülő keretek miatt a 2021-2027-es ciklusra készülés is fájdalmas döntések sorozatával járhat. 2020-ban tehát mind a nyertes projektek gazdáinak, mind a fejlesztéspolitika tervezőinek egyszerre kell a mostani ciklus sikeres zárására és a következő keret megalapozott felhasználásának megtervezésére is koncentrálnia.
Döntő szakaszához érkezett az Európai Unió soron következő hét éves költségvetésének tárgyalása. A Portfolio október 26-i cikkében részletesen elemezte az asztalon lévő javaslatokat, álláspontokat. Egyben idézte Schanda Tamásnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettesének véleménycikkét a Magyar Nemzetből. Az alábbi írás ez utóbbival vitatkozik, felvázolva, miként kellene viszonyulnia a fejlesztéspolitikához egy az EU-val szemben együttműködőbb magyar kormányzatnak.
"Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" címmel egy 12 hónapos, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogramot valósít meg a Portfolio-t kiadó Net Média Zrt. az Európai Unió finanszírozásával, amely az uniós kohéziós politika hazai fejleményeinek, eredményeinek minél nagyobb ismertségét, a lakosság uniós projektek iránt való nagyobb tudatosságát célozza meg.
A 2018 első felében még lassabban haladó uniós pályázati folyamatok év végére felpörögtek, ez pedig 2019-ben még lendületet adhat a magyar gazdaságnak, de ahogy fogynak az EU-pénzek, úgy lassulhat a gazdaság is és akár 2-3 éves ínséges idő is jöhet az uniós pénzek terén - rajzolódik ki év végi fejlesztéspolitikai körképünkből. A szakértők közül többen is azt szorgalmazzák, hogy a meg nem valósuló uniós fejlesztésekből felszabaduló (visszacsorgó) forrásokat 2019-ben a kis- és középvállalkozások eszközbeszerzési és telephely-fejlesztési pályázataira lenne célszerű fordítani, de persze egyre inkább hangsúlyosnak kell lennie a digitalizációs és robotizációs folyamatok támogatásának is. A szakértők várakozásai szerint amellett, hogy a 2021 utáni időszakban kevesebb uniós forrásra számíthat az ország, a támogatásokon belül a hangsúly még inkább eltolódik a visszatérítendő források felé.
Mai cikkünkben tévesen értelmeztük a Magyar Közlöny friss határozatának tényleges következményét, mert csupán az Emberi Erőforrás Operatív Program minimális és maximális kifizetési céljainak idén december végi teljesítésére adott egy hónapos felmentést a kormány. Ez nyilván a táblázat alján az összegző sorokra is kihat, így majd csak január vége után lehet megállapítani a teljesítést, de ezzel együtt is a többi Operatív Programra nem változtak meg az idén év végére korábban rögzített minimális és maximális támogatás-kifizetési célok. Így tehát az várható, hogy a november végéig megtörtént 1925 milliárd forintos itthoni EU-s támogatás-kifizetési eredményt a hatóságok bizonyára "feltolják" legalább 2064 milliárdig, hogy a minimális együttes kifizetési cél teljesüljön. Könnyen lehet azonban, hogy több területen megpróbálják a maximális támogatás-kifizetés célt is elérni, ha van kellő számú projekt, amire kifizetéseket lehet teljesíteni, hogy ezzel akár a 24 havi céljuttatást is el tudják érni az ott dolgozók.
Úgy tűnik, hogy az EU-pénzek szempontjából gyengébb 2016-os év nemcsak a magyar gazdasági növekedés ütemén hagyott nyomot, hanem az emberek emlékezetén is. Az Eurobarométer tegnap közzétett felmérése szerint ugyanis jelentően, 67%-ról 60%-ra csökkent a 2017. tavaszi adatfelvétel idején azoknak a magyaroknak az aránya, akik bármilyen uniós hátterű projektet fel tudtak idézni. Ez egyébként teljesen szembemegy azzal a szintén idén tavaszi magyarországi felméréssel, amely szerint az elmúlt másfél évben 67%-ról 73%-ra nőtt azon magyaroknak az aránya, akik hallottak már valamilyen uniós finanszírozású fejlesztésről a saját környezetükben.
Az év végéig több száz embert bocsátanak el a regionális fejlesztési ügynökségektől, ugyanis az új uniós pályázati rendszerben ezekre az intézményekre már nem számít a kormány - írja a Világgazdaság. A lap úgy tudja, akár 500 főt is érinthetnek az elbocsátások, hacsak nem találnak nekik máshol helyet az intézményrendszeren belül.
Sokat vár a lépéstől Donald Trump.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Elsőre talán nem is olyan nyilvánvaló.
Sokak szerint még novemberben eléri a mérföldkövet az árfolyam.
Milyen hatása lehet ha Donald Trump betartja ígéreteit?
Mit tehet a kormány?
Hallgasd meg az előzetest már most!
