A RePowerEU forrásaiból 779,5 millió eurót, azaz közel 300 milliárd forintot utaltak hazánknak a mai napon – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön. Az első előlegről tudható volt, hogy februárig megérkezik, mert ennek kifizetését egyetlen uniós eljárás sem blokkolja, azonban a mintegy 3,9 milliárd eurós teljes kerethez sürgősen lépéseket kell tennie a kormánynak. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig azt közölte, hogy januárban az első kohéziós kifizetések is megindulhatnak.
Rendkívüli bejelentést tett a Budapesti Értéktőzsdén az MVM Zrt., ugyanis jelentős méretű, 309 milliárd forintos osztalékelőleget fizet november végéig az idei nyeresége terhére egyedüli részvényese felé, praktikusan az állami költségvetésbe. A befizetést nagyrészt az eredményes külföldi működés teszi lehetővé. A szokatlan lépés érdemben segítheti az elszaladt költségvetési hiány idei lefaragását, illetve a reptérvásárlási tervek megvalósítását, hiszen a GDP mintegy 0,4%-áról van szó.
Miközben az új uniós források brüsszeli kifizetését blokkolják a jogállamisági viták, mégis Magyarország vezeti az erről szóló rangsort az Európai Bizottság adatvizualizációs oldalán. Három egyszerű technikai okkal lehet ezt a furcsa helyzetet megmagyarázni, amely helyzet egyébként nem a magyar teljesítménnyel függ össze, így nem is érdemes egyelőre nagy jelentőséget tulajdonítani neki.
Több, mint másfél évvel a pályázat benyújtása, és a 40%-os előlegek részbeni kifizetése után idén júliusban újra megnyílt az online elszámolási felület a 100%-os lakossági napelemes pályázatban. Mind a pályázók mind a kivitelezők nagy reménnyel várták ezt a pillanatot abban bízva, hogy végre elindulhat a mintegy 35 000 lakossági projekt kivitelezése még a téli fűtési szezon előtt.
Egyelőre messzinek tűnik, hogy a magyar kormány akár a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) vagy kohéziós források lehívásáról megállapodásra jusson az Európai Bizottsággal, az pedig már gyakorlatilag a jövő évre tolódott, hogy az első transzferek megérkezhessenek ebből a két alapból. Azonban a múlt héten beadott RePowerEU-fejezethez kapcsolódó RRF-hitelkérelemből (bár utolsóként került ki Brüsszelbe), mégis megérkezhetnek az első utalások a költségvetésbe. Ennél a forrásnál ugyanis egy kiskapunak hála ki lehet kerülni a jogállamisági eljárással járó blokkolást. Azért jogi és politikai bizonytalanságok még akadnak.
Arról adott ki csütörtökön este közleményt a Nemzeti Hatóság, hogy a radikálisan megváltoztatott lakossági napelemes pályázathoz élesítették az adminisztrációs és elszámolási felület is, igaz nagyon oda kell figyelni, mert van olyan feladat, amelyre csak néhány napos határidő áll fent.
A Portfolio minapi értesülésével összhangban radikális egyszerűsítések történtek a lakossági napelemes pályázat elszámolási szabályaiban, hiszen 3-5 helyett már csak 1 mérföldkő lesz a projektben, illetve a számla alapú elszámolás helyett egy újfajta, egyszerűbb pénzügyi elszámolásra tér át a kiíró. Mindez jelentős adminisztrációs egyszerűsítést jelent a pályázóknak, illetve a kivitelezők számára is vannak kedvező változások, amelyek így együtt azt segítik elő, hogy a tervezett projektek tényleg meg is valósuljanak.
Nem valószínű, hogy Magyarország és Lengyelország uniós helyreállítási programjait még az idén jóváhagyja az Európai Bizottság – jelezte a gazdasági és pénzügyminiszterek (Ecofin) mai brüsszeli tanácskozása után újságíróknak Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke a Népszava tudósítása szerint. Ez azt jelenti, hogy a helyreállítási programból lényegében hiába várja idén a magyar költségvetés a 13%-nyi előleget, 326 milliárd forintot.
Milliók múlhatnak rajta, mégis kevesen tudják, mi a különbség foglaló és előleg között – hívta fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, hangsúlyozva: mindenképpen érdemes belenézni az ingatlan-nyilvántartásba, mielőtt foglalót fizetünk.
A Portfolio egy héttel ezelőtt közzétett piaci felmérésének számos szakmai javaslatára reagál az a 20 intézkedésből álló kormányzati csomag, amelyet ma jelentett be az Innovációs és Technológiai Minisztérium és akár több tízezer uniós pályázat végrehajtását is kedvezően érintheti - igaz eltérő mértékben. A legnagyobb horderejű változások között azonosíthatjuk azt, hogy a tárca megemeli a pályázati előleg mértékét a nehezebb helyzetbe került ágazatokban működő kedvezményezettek esetén. Emellett az is fontos, hogy az EU-források megfelelő hasznosulását egyszerűbb eljárások, meghosszabbított határidők, több teljesítési elvárás enyhébb átmeneti szabályozása teszi lehetővé.
A fizikai találkozást igénylő képzési pályázatok azonnal ellehetetlenültek, és egyébként is akkorát üt a mostani válság a legtöbb EU-s fejlesztés megvalósíthatóságán, hogy ki kell tolni a megvalósítási határidőket, közben pedig nagyon gyors döntés kell a legtöbb fejlesztéspolitikai területen – ez volt az a három főbb üzenet, ami a Portfolio koronavírus miatti szakértői körképében a legtöbbször visszaköszönt. A választ küldők sok problémás területet azonosítottak a létszámtartási és árbevétel növelési vállalásoktól kezdve az euróárfolyam elszállásán át a cégek likviditását nehezítő utófinanszírozási és fedezeti követelményekig. Egyúttal azonban nagyon sok szakmai javaslatot is megfogalmaztak, hogy mely problémákat hogyan lehetne enyhíteni, illetve orvosolni. Az alábbiakban a három kérdésünkre válaszokat küldő szakértők nevének abc-sorrendje alapján közöljük a visszajelzésket.
E hét szerdán, azaz október 16-án indul a Magyar Államkincstáron (MÁK) keresztül a mezőgazdasági termelőknek nyújtott agrártámogatások előlegfizetése, amely és az első héten mintegy 50 ezer gazdálkodó 50 milliárd forintot kaphat, év végéig pedig az összeg 242 milliárd forintra emelkedhet.
A vállalkozások számára meghirdetett, európai uniós hitelprogramokra benyújtott és befogadott hitelkérelmek közel 87%-át teszik ki a rendelkezésre álló keretösszegnek, azaz már csak korlátozott lehetőség áll a cégek előtt - derül ki a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által ma kiadott tájékoztatóból. Ebben egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy mától lépett hatályba az uniós hitelprogramokhoz kapcsolódó eljárásrend, amely egyszerűbbé teszi a KKV-k számára a forrásszerzést akár 100%-os előleg mellett is, illetve bővült a kedvezményezettek köre is.
Alapvetően elégedettek az idei uniós fejlesztéspolitikai eredményekkel a Portfolio szakértői körképében részt vevők, hiszen az összes EU-pályázatot kiírták, az összes pénz döntő részét lekötötték a hatóságok, illetve jóval 2000 milliárd forint feletti támogatást is ki is fizettek. Most már egyre inkább a projektek végrehajtása lesz a fókuszban, amit a szakértők szerint jövőre jócskán nehezíthet majd a nagyfokú építőipari és munkabér-drágulás, illetve akár a közbeszerzési szabályok túlzott szigora is. Úgy tűnik, nem aggódik annyira a szakma, hogy mi lesz az EU-támogatások terén 2020 után, de persze még csak nagyon kevés információ áll rendelkezésre, az Európai Bizottság is csak 2018 májusában tervezi bemutatni a saját javaslatát. Ugyanazt a négy kérdést tettük fel mindegyik szakértőnek az évértékelő körképünkben, a beérkezett válaszokat abc-sorrendben mutatjuk be.
A Magyar Államkincstár 254 milliárd forint támogatást fizetett ki a gazdáknak az idén a közvetlen támogatások előlegkifizetési időszakában - közölte a MÁK csütörtökön az MTI-vel.
Abból, hogy a 9000 milliárd forint körüli uniós keretnél 10%-kal több pénzre lehet majd pályázni, nem feltétlenül következik az, hogy további új konstrukciók jelennek meg, "sok esetben a már kiírtak keretemelése lehet a megoldás" - jelezte a Világgazdaságnak adott interjúban Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség államtitkára konkrétan meg is említette, hogy ilyen lehet például "a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon belül a kis- és középvállalkozások körében népszerű kapacitásbővítés vagy az eszköz- és gépvásárlás kiterjesztése". Ez azt jelenti, hogy a három-négyszeresen túligényelt pályázatokban még sok további nyertes várható.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
