A nyilvánosan elérhető adatok, anyagok figyelmes nyomon követésével már hónapokkal előre lehet tudni, hogy milyen EU-pályázatok várhatók Magyarországon, és így ez segíti a kkv-k és nagyvállalatok jó időben való házon belüli felkészülését is – mutatott rá gyakorlati fókuszú előadásában Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezetője a Portfolio mai EU Források 2024 című konferenciáján.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban, amelyből két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesz a kormány, és a vállalkozásfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó hitelnél nulla százalékos kamatlábról határoztam – jelentette be egy kedd reggeli sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: a 84 ezer milliárd forintos éves GDP-hez képest a 910 milliárdos tétel már „érzékelhető nagyságrend”.
A kormánynak továbbra is az a célja, hogy a munkaerőpiaci aktivást és a foglalkoztatottak arányát növelje, ezért a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) terhére összesen több, mint 460 milliárd forintnyi forrást fog felhasználni 2030-ig, és ezen pályázatok nagy részét már idén meghirdetheti – jelezte szerda reggeli közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A kormány a második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintot biztosít fokozatosan a vállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül – jelentette be ma reggel a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca megjegyzi, hogy „az alapvetően hitelre épülő, valamint a kisebb mértékben vissza nem térítendő támogatások elsősorban a technológiai és szervezeti megújuláshoz nyújtanak majd segítséget, továbbá ahhoz, hogy a vállalkozások meg tudják valósítani a versenyképesség megőrzéséhez szükséges digitalizációs és energiahatékonysági beruházásokat”.
Megkezdődött ma négy új vidékfejlesztési kiírás társadalmi egyeztetése, amelyek Magyarország Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervén alapulnak – jelentette be az Agrárminisztérium.
Több, mint háromszor akkora fejlesztési keretet szabadított fel a minap az Európai Bizottság a magyar kormány számára, mint amennyi pályázati kifizetést itthon már megvalósított a 2021-2027-es ciklusban, így tehát legalább két évre előre van szabad, lehívható brüsszeli keret a hazai fejlesztések utófinanszírozásához – derült ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Ez afelé mutat, hogy a kormány jövőre fel fogja pörgetni a pályázatok meghirdetését, elbírálását és kifizetését, hogy az uniós pályázatok szokásos előfinanszírozási stratégiájával is lendületet adjon a gazdaságnak. Úgy tudjuk azonban, hogy még mindig maradt egy egy jelentős bizonytalansági tényező a történetben, ami óvatosságra inti a kormányt, és így összességében egyelőre visszafogott pályáztatási tempóra van kilátás.
Összesen 25 fajta új uniós pályázat jelent meg az elmúlt napokban a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) keretében 225 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek között a kis- és középvállalkozások is találnak nekik szóló digitalizációs pályázati lehetőséget – derült ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda, Európai Uniós Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságának közleményéből.
Nyárig jöhetnek a foglalkoztatási-, ősszel az energiahatékonysági, télen pedig a technológiafejlesztési EU-pályázatok – vázolta fel a brüsszeli tárgyalások eredményétől is függő potenciális meghirdetési menetrendet az Indexnek az uniós forrásokért felelős Területfejlesztési Miniszteri Kabinet.
Egy hónap alatt több, mint kétszeresére ugrott a lakossági napelemes pályázatban a kifizetések darabszáma és a kifizetett összeg, így az év elején a kormány által nyilvánosan elismert „szánalmas és borzalmas a teljesítmény” után tényleg komoly felpörgés látszik. Az Energiaügyi Minisztérium által egy hónapja a Portfolio-nak jelzett radikális pályázati átalakításnak ebben lehet szerepe, de az akkor szintén ígért új pályázati kör meghirdetésének egyelőre nem látjuk a nyomait.
A forint gyengülése nyomán a 2014-2020-as Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) mintegy 200 milliárd forintnyi pénzügyi mozgástér jött létre, amelynek felét azzal a különleges megoldással tervezzük kitölteni, hogy a 2021-2027-es időszakban a GINOP Pluszban nyertes projektekből mintegy 100 milliárd forintnyit átforgatunk a GINOP terhére – jelentette be a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban egy friss kormánydöntés konkrét hátterét Greinstetter Balázs. A Miniszterelnökség gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, a GINOP-ért és a GINOP Pluszért felelős Irányító Hatóság vezetője, hangsúlyozta, hogy ez az átforgatás csupán egy technikai lépés, amely semmilyen hátrányt nem jelent azon cégeknek, akiket a GINOP Plusz 1.2.1-2021-es konstrukcióban érinteni fog, sőt azzal az előnnyel is jár számukra, hogy később majd újabb GINOP Plusz pályázatra adhatnak be támogatási igényt. A területfejlesztési miniszter irányítása alatt dolgozó helyettes államtitkár azt is felvázolta, hogy konkrétan milyen folyamaton mennek át az érintett cégek, és azt is jelezte, hogy az említett 200 milliárd forintos mozgástér másik felét a nyáron már meghirdetett kkv forgóeszköz hitelkeret újra nyitásával töltik majd ki. Greinstetter kérdésünkre azt is elmondta, hogy mi várható a GINOP Plusz brüsszeli elfogadása és az új pályázatok meghirdetése terén.
Két nagy változás is történt a több tízezer családot érintő lakossági napelemes EU-pályázatban az elmúlt napokban: egyrészt 497-ről 1997 darabra ugrott a nyertes pályázatok száma, másrészt a rezsicsökkentés augusztusi módosítása ellenére is azt jelentette be az illetékes minisztérium, hogy aki ezzel a pályázattal akarná faragni a rezsiszámláját, az szeptember-október helyett jövő tavaszig várhat a második pályázati fordulóra. Így tehát aki kimaradt a többször jelentősen módosított első pályázati fordulóból, az a menetközben változtatott rezsicsökkentési rendszer mellett jó ideig elesik attól, hogy 100%-osra ígért támogatásból tegye energiahatékonyabbá az otthonát.
Távhővezeték-szakaszokat korszerűsített, új vezetékszakaszokat épített és új fogyasztókat kapcsolt a hálózatra a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.; a beruházás értéke meghaladta a 6,8 milliárd forintot, aminek 50 százaléka, több mint 3,4 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás.
Még jelenleg is tart a jogosultsági feltételek ellenőrzése után „a rekord mennyiségű pályázati kérelem értékelése, a hiánypótlások feldolgozása és ellenőrzése”, így még várnia kell az érintett pályázóknak a konkrét támogatói döntésre – gyakorlatilag ezt írta a Portfolio megkeresésére a Technológiai és Ipari Minisztérium Kommunikációs Főosztálya.
A 2021-2027-es uniós pályázati ciklusban kb. 9750 milliárd forint támogatási összegre lehet számítani, amelyből közvetlenül a vállalkozások beruházásaira vagy fejlesztésére 1490 milliárd forint költhető el és ebből a legnagyobb rész, mintegy 1000 milliárd a GINOP Pluszban látszik, amelyből eddig már 440 milliárd forintot ki is osztottak a nyerteseknek – derül ki a Via Credit összesítéséből, amelyhez átnézték a fejlesztési tervek, illetve a megítélt támogatások részleteit. Arra hívják fel a figyelmet, hogy idén a GINOP Pluszon belül nem lehet tömeges pályázatra számítani, de két kiírásban (K+F és Magyar Multi Program) összességében jelentős, mintegy 100 milliárd forintos keret kiosztása várható. Azt is előrevetítik, hogy inkább jövőre várható újabb uniós pályázati cunami.
Kiadott pár részletet a tegnap végrehajtott hatalmas razzia eddigi fejleményeiről ma a Központi Nyomozó Főügyészség, és a közlemény arra utal, hogy magyar és uniós GINOP pályázatok során történhettek vesztegetések és ezért függeszthettek fel három pénzügyminisztériumi pályázatkezelőt is. Az ügyészség a razzia során „hivatalos személyektől több mint kétszáz millió forint készpénzt, megközelítőleg hatvan millió forint összegben értékpapírt és egy – készpénzért vásárolt – negyven millió forint értékű autót foglalt le, valamint több ingatlan zár alá vételét rendelte el” - rögzítik.
A beruházási célú vidékfejlesztési pályázatokra 1600 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be, amely 500 milliárddal több a meghirdetettnél, ezért megemelte a tárca az egyes pályázatok keretösszegeit, például a precíziós gazdálkodás területén a 100 milliárd forintos géptámogatási keretösszeget közel a duplájára kellett emelni – jelezte az Agrárminisztérium helyettes államtitkára egy szerdai előadásában.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
