Igencsak eseménydúsan alakultak az elmúlt napok a Wizz Air háza táján. Az első féléves rekordbevétel után a menedzsment csökkentette az éves profitvárakozását, amit kétszámjegyű árfolyamesés, majd azt követően gyors felpattanás és célárvágások sora követett. A kedvezőtlen események ellenére azonban úgy tűnik, hogy van erő a papírban, éppen ezért megnéztük, hogy érdemes lehet-e már beszállni.
Újabb termékkel bővül azoknak az áruknak a köre, amiket online, az Amazonnál is meg lehet vásárolni, jövőre ugyanis autót is lehet majd rendelni a világ egyik vezető online kiskereskedőjétől.
A kormány friss törvényjavaslatának preambuluma szerint csak annyi külföldi jöhet dolgozni Magyarországra, ahány betöltetlen pozíciót nem tudnak magyarokkal feltölteni. Megnéztük, melyik szektorban hány üres álláshely van jelenleg.
Bemutatta frissített stratégiáját a Waberer’s Csoport, melyben azzal számol, hogy 2027-re a közép- és kelet-európai régió első számú komplex logisztikai szolgáltatójává válik, miközben árbevétele és EBIT (üzemi) eredménye a tavalyi közel duplájára emelkedik. A vállalat a növekedést további beruházásokkal, akvizíciókkal, infrastruktúrafejlesztéssel, tevékenységének diverzifikációjával, szolgáltatásai között pedig a hozzáadott érték növelésével tervezi elérni. A stratégia megvalósítása során kiemelt figyelmet élveznek a fenntarthatósági szempontok, és a vállalat a tőkepiaci aktivitását is fokozni kívánják.
Pénteken kora este jelentette be az MBH Bank, hogy megvásárolja az ország három lakás-takarékpénztára közül a legnagyobbnak, a Fundamenta-Lakáskasszának a 76 százalékos tulajdonrészét, és ezzel be fog lépni a hazai lakás-takarékpénztári piacra az OTP és az Erste mellé. A tranzakció résztvevőit tudomásunk szerint szigorú titoktartási megállapodás köti, ezért csak a lényegre szorítkozva foglaljuk most össze hét pontban, mit tudunk eddig az adásvételről.
A kiújuló izraeli-palesztin konfliktus az egész világot megrengette. A nyugati világban a politikai vezetők hamar elítélték a Hamász terrortámadását, sorra fejezték ki a szolidaritásukat Jeruzsálem mellett. A modern európai történelem során a szélsőjobboldali eszmék okozták a legnagyobb fenyegetést a földrész zsidóságának, különösen a második világháborúban. A radikalizmus ismét erősödőben van a kontinensen, ezért érdemes megvizsgálni, hogyan reagáltak a szélsőjobboldali formációk az október 7-i támadásra, és azóta milyen pozícióba helyezték magukat a kérdést illetően.
A piaci szereplők már évtizedek óta közelről figyelik, hogy hogyan rendezi át időről időre portfólióját a világ egyik leggazdagabb embere, Warren Buffett és a befektetői csapata a Berkshire Hathaway-nél. Most megérkezett a friss lista az új befektetésekről, amiben talán nem is az a legfontosabb, hogy mit kezdett a rendelkezésére álló tőkével a befektetési legenda.
Komoly geopolitikai feszültségek vannak a világban: nem elég az ukrajnai háború, de nemrég Izraelben is katonai konfliktus robbant ki. Ezzel párhuzamosan a világ kormányai egyre többet költenek fegyverkezésre, a védelmi kiadások felfutásával pedig a hadászati szektor vállalatai is profitálnak. Jó példa erre a 4iG német partnere, a Rheinmetall, amelynek bevétele és a profitja is masszívan növekszik a mostani puskaporos környezetben. A Rheinmetall példáján keresztül mutatjuk be, hogy mi történik a szektor vállalatainál és részvényeiknél a háborúk árnyékában.
Két éven belül Magyarország produkálja majd az egyik legnagyobb GDP-növekedést az Európai Unióban, de az infláció is nálunk lesz a legmagasabb az Bizottság friss előrejelzése szerint. Az EU-átlagnál magasabb növekedést magyarázza az alacsonyabb fejlettségünk, a régióhoz képest pedig az idei lemaradásunkat fogjuk ledolgozni a következő években. Az egész kontinensre vetítve lassú növekedést vár az Európai Bizottság, ami az infláció és a költségvetés lassú rendeződése mellett történhet meg.
Egyszeri hatásoknak is köszönhetően 90 milliárd forint nyereséget ért el az év első három negyedévében a magyar Erste Bank. A hitelállomány növekedése 6%-ra lassult az új kihelyezések 45%-os visszaesése mellett – közölték a társaság mai sajtótájékoztatóján. A bankok közül elsőként közölték becslésüket a CSOK Pluszra vonatkozóan: 150-200 milliárd forintos addicionális szektorszintű hitelkihelyezést várnak tőle jövőre a jelzáloghitelek piacán.
Míg a Hamász palesztin terrorszervezet október 7-i véres támadását követően az európai politikai elit egyértelműen kiállt Izrael mellett, a Gázai övezet elleni izraeli műveletek és a több tízezer palesztin civil halála egyre inkább megosztja a földrész politikusait és közvéleményét. Különösen a baloldalon látszik ez: míg a mérsékelt szociáldemokraták igyekeznek egyensúlyozni Izrael támogatása és a palesztin civilek melletti kiállás vékony mezsgyéjén, a radikális baloldali pártok általában egyértelműen palesztinbarát álláspontra helyezkednek. Nagy-Britanniában a Munkáspárton belül buktak ki a palesztin kérdés miatti feszültségek, Spanyolországban a szocialisták és a radikális baloldali Sumar alakulóban lévő koalícióját osztja meg a probléma, míg Franciaországban a tavaly nagy nehezen összehozott baloldali népfront a szétesés szélére került a konfliktusban elfoglalt eltérő álláspontok miatt.
Lassuló ütemben, de októberben is nagy volt a kereslet a befektetési alapok iránt: a korábbi várakozásokkal ellentétben az év tizedik hónapját 256 milliárd forintos pluszban zárták az alapkezelők, e növekedés oroszlánrészét pedig - a korábbi hónapokhoz hasonlóan - a kötvényalapok adták. Most úgy tűnik, végleg eldőlt: a július 1-jei hatállyal bevezetett szociális hozzájárulási adó nem tántorította el a magyarokat a befektetési alapoktól - sőt, a számok azt mutatják, még inkább meghozta a kedvüket az eszközosztályhoz.
Az idei visszaesés után 2024-25-ben visszafogott növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, miközben az inflációt nehéz lesz tovább csökkenteni, a költségvetési hiánycél eléréséhez pedig további intézkedések szükségesek – olvasható a Morgan Stanley friss előrejelzésében. A szakemberek szerint tartós lesz a pozitív visszatekintő reálkamat Magyarországon annak ellenére is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jövőre tovább vághatja a kamatot.
Az elmúlt hetekben kifejezetten boldogak lehettek a hazai autósok, egyre alacsonyabb árakkal lehet ugyanis találkozni a magyar benzinkutakon, a benzin hazai jegyzése például már a lélektanilag fontos 600 forintos literenkénti ár alatt jár. Az üzemanyagárak alakulását számos tényező befolyásolja, a legfontosabb viszont egyértelműen az olajár nemzetközi változása - adódik tehát a kérdés, hogy mi történt az elmúlt hetekben az olajpiacon, ami a magyar benzinár eséséhez vezetett, és ami talán ennél is fontosabb: mir elehet számítani a következő hetekben és hónapokban?
Kijöttek az OTP legfrissebb számai, amik alapján erős a bank, de ez már valamelyest az árfolyamban is tükröződik, ami már több mint harmadával emelkedett idén. Megnéztük, hogy érdemes-e még beszállni.
A harmadik negyedévben a magyar gazdaság 0,9%-kal bővült negyedéves bázison, ez a harmadik legnagyobb GDP-bővülést jelent az EU-ban (néhány tagállam adatát még nem ismertették). Az előző év azonos időszakához képesti visszaeséssel viszont a rangsor alsó harmadában van Magyarország.
A 2008-as válság előtti „hőskort” idéző megtérüléssel dübörög a régiós bankszektor a magas kamatbevételek és az alacsony kockázati költségek ritka együttállásának köszönhetően. A friss gyorsjelentések alapján idén eddig 7,8 milliárd euróval keresett többet a Magyarországon aktív hat legnagyobb nemzetközi bankcsoport, mint tavaly, ehhez a nettó kamatbevételek 10,0 milliárdos megugrása és a kockázati költségek 1,8 milliárdos csökkenése kellett. Az OTP teljesítménye több szempontból is kitűnik a régiós mezőnyből.
Mindeddig az volt a kerékkötője a minimálbéregyezségnek, hogy nem ismertük a harmadik negyedéves GDP-adatokat. Kedden délelőtt azonban kedvező számok láttak napvilágot a magyar gazdaság teljesítményéről, így a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának csütörtöki találkozóján megszülethet az egyezség.
Egyre többen emlegetik az európai bankszektor lehetséges konszolidálójaként az UniCredit vezérigazgatóját, Andrea Orcelt. A befektetők körében nagy elismerésnek örvendő egykori befektetési bankár jelentős eredményeket ért el 2021 áprilisa óta az olasz bankcsoport élén, az európai bankszektor felrázásáig merészkedő elképzeléseit most a Reuters latolgatta.
Az elmúlt hónapok hangulatromlása után látványosan javult a nemzetközi hangulat, így széleskörű felpattanást láthattunk a világ tőzsdéin. Az emelkedésből az amerikai részvényindexek mellett a német DAX index sem maradt ki, noha továbbra is alapvetően sok bizonytalanság övezi Európa legnagyobb gazdaságának jövőjét, ez pedig még a legnagyobb vállalatok számára is okozhat kihívásokat. Megnéztük, hogy meddig emelkedhet még a DAX, és hogy mely szintekre érdemes figyelniük a befektetőknek a következő hetekben.
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
Kormányzati tényezők és a szellemi hátterük köreiben rendszeressé vált a magyar gazdaság nehézségei legfőbb...
A közelmúltban kihirdetésre került az új termékfelelősségi irányelv (2024/2853 irányelv), amely megújítja,...
Küszöbön állhat a Google feldarabolása, legalábbis az amerikai szövetségi kormányzat nagyon szeretné, ha az Alphabet... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mi az, ami kötelező banki hitel felvételekor? Sajnos az utóbbi időben...
A bűnözök is felfedezték maguknak a QR kódot, nemrég írtam arról, hogy parkolóórák, elektromos autótöltők...
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
